will someone write my essay for me cpm homework help custom personal essay writing an essay to get into college argumentative essay on gun contol

Zöld válasz: A 21. század szemete

A digitális szemetelés a 21. század hozománya. Nem legenda, igenis létezik. És mindannyian a részesei vagyunk. Ugye nem is gondolnánk, hogy az internetre feltöltött adataink, a rengeteg kért vagy kéretlen e-mail is közvetve hozzájárul a klímaváltozáshoz?

szerverek

Ahhoz, hogy internetezhessünk bárhol, bármikor, bármennyit, rengeteg energiára van szükség. Gondoljunk csak bele, a világon hány ember használja különböző eszközein az internetet. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, hatalmas szerverparkokra van szükség. A számuk meghaladja a 100 milliót, és a világ szén-dioxid kibocsátásának a 3-4 százalékát adják. A szerverparkok működtetésére és hűtésére is ugyanannyi energiára van szükség.

Sajnos ahhoz az adatmennyiséghez, ami a világon naponta keletkezik, szükség van ezekre a parkokra, ugyanis naponta több mint 2,2-2,5 millió terrabyte-nyi adatot hozunk létre. Eric Schmidt, a Google volt elnöke ezt a mennyiséget úgy próbálta érzékeltetni, hogy ennyi adat keletkezett a civilizáció hajnala és 2003 között – összesen.

És hogy hogy jövünk mi a képbe? Gondolhatnánk azt, hogy ezért nem mi vagyunk a felelősek, pedig részünk van benne. Például egy nap alatt 300 millió fotó kerül fel a facebookra.

És hogy mit tehetünk? Első sorban ne töltsünk fel töménytelen mennyiségű képet az internetre, vagy ha azt érezzük, valamit mindenképpen meg kell osztanunk, csökkentsük a képek méretét. Itt is fontos a tudatosság és mértékletesség.

Percenként több mint 200 millió e-mail kering a világban. Ezek általában a küldőnél és a feladónál is jelen vannak, így a számuk megkétszereződik. Hogy mit tehetünk? Küldjünk lényegre törő üzeneteket és töröljük az előzményeket. Iratkozzunk le a nem olvasott hírlevelekről és a kéretlen e-maileket minél hamarabb töröljük a postafiókunkból. Legyünk tudatosak az internethasználatunkban. Ha keresünk valamit, vagy csak nézelődünk, próbáljuk azt hatékonyan tenni. Ne nyissunk meg egyszerre több ablakot, amire nincsen szükségünk, zárjuk be. A legtöbb adatot a videók nézése igényli. Egy YouTube-videó nézése közben másodpercenként 0,2 gramm szén-dioxid kerül a levegőbe. Ez azt jelenti, ha itt nézünk meg egy filmet, körülbelül másfél kilogramm szén-dioxidot juttattunk a levegőbe.

És végül, de nem utolsósorban, töröljük a régi dolgainkat a netről. Kinek ne lett volna régen iwiw vagy éppen myvip fiókja (a facebook elődei), freemail-es e-mail címe? Ha van nem használt postafiókunk, töröljük.

Fontos még érinteni az álhírek körét is. Ugyanis az álhírek (hoax, fake news) is veszélyesek és szemétnek minősülnek. Sokszor nagyon nehéz megkülönböztetni a valós híreket az álhírektől. A jelenlegi világjárvány pedig a melegágya az összeesküvés elméleteknek, hamis állításoknak, körüzeneteknek. Ahhoz, hogy felismerjük az álhíreket, kell egy kis kritikus gondolkodás és a közügyek iránt való érdeklődés sem hátrány. Legyünk körültekintőek, mikor elolvasunk vagy továbbítunk valamit.

Tartsuk rendben az online terünket is, ugyanúgy, ahogy az életterünkkel is tesszük!

Szegi Aranka

Kapcsolódó cikkeink:

Zöld válasz: A gyermekeké a jövő

Zöld válasz: Fenntartható élet

Zöld válasz: Permakultúrás szemlélet

Zöld válasz: Az vagy, amit megeszel

Zöld válasz: Terítéken az ételpazarlás

Zöld válasz: A legjobb háziállatok

Zöld válasz: A műanyagok szelektálása egyszerű

Zöld válasz: Miért fontos az újrahasznosítás?

Zöld válasz: A felelősségteljes szemétkezelésről

Zöld válasz: Tudatos vásárlás, kevesebb szemét

Zöld válasz: Hogy lesz egy csapásra kevesebb szemetünk?

Top