Áll a bál a sertéstelep miatt Gútán

malac

Szinte egy emberként tiltakoznak a gútaiak az ellen, hogy egy dán társaság hatalmas sertéstelepet építsen a város határában. Pontosabban egy meglévő, kisebb disznófarmot bővítenének, ahol „dán módszerrel“, alom nélkül nevelnék a sertéseket. Jelenleg országszerte több hasonló óriásfarm működik, a lakosság szinte mindenütt tiltakozik a környezetszennyezés veszélye és a bűz miatt. Járásunkban legutóbb Nagykeszin tiltakoztak az ottani telep ellen, ugyanis közel egy éve szennyeződött az ivóvíz a környéken. Nem bizonyított, hogy a sertéstelep miatt történt, de vannak erre utaló jelek.

Augusztus elején került nyilvánosságra a nagymegyeri székhelyű, dán tulajdonosi hátterű Dan-Slovakia Agrar (DSA) vállalat szándéknyilatkozata, mely szerint Gúta Császta városrészében, pontosabban annak Stagnóca elnevezésű részén több mint 10-szeresére bővítenék a jelenlegi sertésfarmot, hogy ott több mint 16 ezer vágósertést neveljenek. Tekintve, hogy a „dán” sertéstelepeknek nincs jó hírük régióinkban, heves tiltakozást váltottak ki a tervek.

Sehol sem látják őket szívesen

Az említett vállalat Nagymegyeren, Szőgyénben és Nagykeszin (és néhány távolabbi településen is) üzemeltet egy-egy nagy kapacitású disznófarmot. Az elmúlt években többször tiltakoztak helybeliek és gazdák is a telepek működése ellen, egyrészt a nagy sertésállomány tartásával járó bűzt, másrészt a környezetvédelmi kockázatokat kifogásolva. Idén januárban egy nagyobb tüntetés is zajlott a nagykeszi sertéstelep előtt, a Mezőgazdászok Kezdeményezése elnevezésű csoport, illetve csallóközi gazdák vonultak fel.

Víz-154409420576611 napra betiltották a vezetékes víz fogyasztását Csicsón és Füssön

Fertőzött ivóvíz

A tiltakozás közvetlen előzménye a tavaly év végi csicsói-füssi ivóvízszennyezés volt. A Regionális Közegészségügyi Hivatal ellenőrzése bakteriális fertőzést mutatott ki a vezetékes ivóvízben, ezért 11 napra betiltották fogyasztását. Bebizonyosodott, hogy olyan mikróbák szennyezték be a vizet, amelyek ürülékben és vizeletben találhatók – a szennyezés minden jel szerint a Csicsó és Füss közötti ivóvízkúton keresztül jutott a hálózatba. A falubeliek arról beszéltek, hogy a közeli nagykeszi sertéstelep engedett trágyalét a környező földekre. A Dan-Slovakia Agrar határozottan visszautasította, hogy bármi közük lenne a történtekhez, a KOMVaK komáromi vízmű ugyanakkor feljelentést tett ismeretlen tettes ellen közegészségügyi veszélyeztetés miatt – jelenleg is folyamatban van a nyomozás.

Ógyallán is próbálkoztak

A sertéstenyésztő vállalat a közelmúltban több régióbeli községben is próbálkozott. 2017 decemberében például Ógyallán az önkormányzati ülésen vázolták terveiket, miszerint a város határában egy 12 épületből álló istállókomplexumot létesítene a DSA, ahol évente 24 ezer vágósertést nevelnének. A társaság képviselői itt is hangsúlyozták, hogy szerintük semmilyen környezeti veszélyt nem jelentene a lakosokra tevékenységük, ráadásul 12 új munkahelyet teremtenének, és évente több tízezer euró szponzori támogatást is kilátásba helyeztek. Ennek ellenére petíció indult terveik ellen, melynek megfogalmazói úgy vélték, igenis terjedne a bűz egy ilyen óriásfarmról, ami rontaná az életminőséget, a földekre kijutó trágyalé pedig veszélyeztetné az ivóvízkészletet. Az önkormányzat is elutasította a sertésfarmot. A társaság végül nem is nyújtott be semmilyen hivatalos kérvényt az ógyallai farm kapcsán, és a városi területrendezési terv módosítását sem kérték. Ógyallát valószínűleg kihúzták a listájukról, viszont néhány más régióbeli községben még tapogatóztak hasonló céllal, ám információink szerint sehol nem fogadták kedvezően a vázolt terveket.

disznok(illusztráció)

Gúta az új potenciális helyszín

A Dan-Slovakia Agrar legújabb kinézett helye a Gúta és Keszegfalva között található, már meglévő sertésfarm, amit kibővítenének. Ezúttal azonban a cég képviselői nem ismertették előre terveiket az önkormányzati ülésen, hanem egyenesen a környezetvédelmi minisztériumhoz (illetve a hozzá tartozó a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelethez) küldték el beruházási szándékukat a környezetvédelmi hatástanulmány lefolytatása céljából. A minisztérium július utolsó napján tette közzé a terveket, melyek szerint a vállalat 14 új, nagykapacitású istálló építését tervezi a stagnócai farmon, ahol több mint 16 ezer vágósertést nevelnének. „A felújított farmon a legmodernebb, teljesen automatizált és mechanizált technológiát alkalmazzuk” – szögezik le a beruházási terveikben.

A hír nagy felháborodást keltett Gútán, lakosok, civil szervezetek is felemelték hangjukat az óriásfarm ellen. Pártállástól függetlenül minden önkormányzati képviselő egyetért abban, hogy minden lehetséges eszközzel küzdeni kell a telep ellen. Horváth Árpád polgármestert viszont többen élesen bírálták azért, mert nem tájékoztatott már korábban egy tavalyi információkérésről, melyben a dán hátterű vállalat arról érdeklődött, hogy a stagnócai telep kihasználása és esetleges bővítése kapcsán a gútai területrendezési terv milyen követelményeket támaszt. Vagyis e levélből sejthető volt, hogy a „dánok” egy ilyen lehetőségről gondolkodnak. A polgármester viszont nem érzi jogosnak a bírálatot. „Rendszeresek az infótörvényre hivatkozó tájékoztatáskérések, ez is egy ilyen volt. Legtöbbször semmilyen folytatásuk nincs, ezért nem akartam felesleges indulatokat kelteni. A Dan Slovakia Agrar társaság szándéka néhány nappal ezelőtt öltött hivatalos formát. Mostantól tehetünk lépéseket ellene, és teszünk is“ – mondta a polgármester, hangsúlyozva, most összefogásra van szükség Gútán.

disznoknagy

Bizakodó polgármester

„Keressük a módját annak, hogyan tudjuk megakadályozni az óriásfarm kiépítését, objektív indokokat is szeretnénk felvonultatni ennek érdekében. Nem lesz egyszerű küzdelem, de látok néhány fogódzót, amikbe belekapaszkodhatunk, amik segíthetnek“ – válaszolta kérdésünkre Horváth Árpád, de egyelőre nem akart részletekbe bocsátkozni. Azt sem tartja kizártnak, hogy a stagnócai farm jelenlegi tulajdonosa végül nemet mond a beruházónak, és nem adja el a tulajdonában lévő területet – az adásvétel ugyanis még nem történt meg. Véleménye szerint a hatályos gútai területfejlesztési terv előírásai ilyen nagy volumenű beruházást nem is tesznek lehetővé.

Hétfő délután a gútai képviselő-testület is foglalkozott a témával, ám ez lapzártánk után zajlott, így csak következő számunkban tudunk beszámolni a fejleményekről. A polgármester még az ülés előtt elmondta, reményei szerint a képviselő-testület egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban is elutasítja a sertésfarm bővítését – ez cikkünk írása óta meg is történt. Információink szerint a szomszédos Keszegfalván is hasonló lépéseket terveznek.

Elindult az aláírásgyűjtés

A kezdeti kritikák és politikai csatározások után viszonylag gyorsan összejött az összefogás Gútán. Legalábbis a tekintetben, hogy a sertésfarm engedélyezését és bővítését ellenző aláírásgyűjtés petíciós bizottságában szerepet vállaltak a jelentősebb helyi politikai csoportok képviselői: Madarász Róbert, az MKP helyi frakciójának elnöke, Németh Iveta, a ForTe csoport vezetője, Forgács Attila, a helloGúta polgári társulás részéről, továbbá Horváth Árpád gútai, Lukács Imre kamocsai, Pataki Dezső keszegfalvai polgármester, valamint Pikáli Róbert, a Köz-Ért polgári társulás tagja, a gazdatüntetések egyik szervezője, Árgyusi Imre, a városi környezetvédelmi bizottság elnöke és Halász Béla független képviselő, a petíciós bizottság elnökeként. „Kedves emberek, most már rajtatok a sor, mutassuk meg ezeknek a dánoknak, hogy rossz helyet választottak maguknak, és beletörik a bicskájuk, ha velünk szórakoznak!” – buzdított a tiltakozó petíció aláírására Halász Béla. Az íveket a gútai városházán, a környező településeken, egyes üzletekben, de a Gútai Vásáron is alá lehet majd írni.

tiltakozasA szociális hálón is masszív kampány indult a sertésfarm ellen

A tervek kifüggesztésétől számítva 21 nap áll rendelkezésre a polgároknak, a községeknek, hogy véleményezzék a dán vállalat szándékát, illetve közöljék kifogásaikat. Ezt megtehetik egyenesen a minisztériumhoz eljuttatva, de a gútai városi hivatalban is leadhatók az észrevételek – fontos, hogy alá legyenek írva.

Semmi nem dőlt el

„A Dan-Slovakia Agrar társaság július 25-én küldte el a sertésfarmmal kapcsolatos szándékát a minisztériumnak, vagyis a környezeti hatástanulmány lefolytatása jelenleg kezdeti szakaszban van“ – válaszolta megkeresésünkre Zuzana Onufer, a környezetvédelmi minisztérium szóvivője. Hangsúlyozta azt is, a tárca csak a környezetre gyakorolt hatásról foglal állást, ami nem helyettesíti az építési engedélyt. Ez utóbbi kiadását egyébként majd a nyitrai építésügyi hivatalnál kell kérvényeznie a vállalatnak.

Tekintettel arra, hogy régiószerte heves ellenállást váltanak ki a dán óriásfarmok, felmerül a kérdés, hogy nem lenne-e szükség állami beavatkozásra, nem lehetne-e megtámogatni a településeket és a lakosokat egy szigorúbb szabályozással – például egyes területeken, a jelentős ivóvízbázisok közelében teljesen megtiltani az óriásfarmok létesítését, vagy éppen korlátozni egy-egy farm maximális méretét. Ezzel kapcsolatban megkerestük Sólymos László környezetvédelmi minisztert, aki kezdeményezője volt az ún. Lex Csallóköz elfogadásának – a nemrég elfogadott törvény az ország legértékesebb ivóvízkészleteit hivatott fokozottan védeni. Nem tartja szükségesnek egy olyan korlátozó jogszabály kidolgozását, mely segítené az egyes településeket abban, hogy megakadályozzanak egy általuk nem kívánt és veszélyesnek gondolt mezőgazdasági beruházást? – kérdeztük többek között, ám lapzártánkig nem érkezett válasz.

tuntetesNagykeszi tüntetés: így szennyezheti be az ivóvízkészleteket a trágyalé


Veszélyes vagy sem?

A bírálók szerint a kellemetlen szagok – egyesek szerint kibírhatatlan bűz – mellett a legfőbb baj az a dán óriásfarmokkal, hogy az alom nélkül, műanyag padlón nevelt disznók alól a trágyát egyszerűen lemossák, azaz évente több tízezer köbméter híg trágyalé keletkezik egy-egy telepen. Amint a nagykeszi telepnél zajlott tüntetésen is elhangzott, ezt a híg trágyalét a szántóföldek talajába dolgozzák bele, vagyis könnyen beszivároghat a talajvízbe, megfertőzve a földalatti ivóvízkészleteket. Sokak szerint ez okozta a bakteriális ivóvízfertőzést Csicsó és Füss esetében is. Egyesek azt is kifogásolják, hogy a gyorshizlalás során antibiotikumos kezelést kapnak a sertések, a szerek hatóanyagai pedig a trágyalével ugyancsak beszivároghatnak a talajvízbe, majd az ivóvízkutakon keresztül a vízvezetékrendszerbe, ami elsősorban a gyerekeket veszélyeztetheti. A petícióban szerepel, hogy az óriásfarm jelentősen növelné a közlekedési terhelést, csökkentené az ingatlanárakat, vagyis negatívan befolyásolná az emberek életminőségét.

Ezzel szemben Mogens Hansen, a DSA vállalat vezetője állítja, megalapozatlanok az aggályok. A tervezett stagnócai bővítés kapcsán elmondta, tekintettel lesznek a környező lakóövezetekre, valamint külön figyelmet fognak szentelni a trágyalé szakszerű elvezetésére, tárolására és feldolgozására. „A talajba történő bedolgozáskor szagtalan eljárást alkalmazunk, miközben a trágyalé nem érintkezik a levegővel, vagyis nem okoz kellemetlen szagokat. A tartályokat, melyekben a trágyalét tároljuk, szintén ellátjuk speciális biofilterekkel, amik 40 százalékkal csökkentik a szagokat“ – nyilatkozta a dán hátterű társaság vezetője. Az mindenesetre tény, hogy a Dan-Slovakia Agrar vállalat a legnagyobb sertéstenyésztő társaság Szlovákiában, azaz minden engedélyük megvan az általuk alkalmazott technológiára. Országszerte 200 alkalmazottat foglalkoztatnak.


Csaba Ádám

(Összefoglalónk a Delta augusztus 13-i számában jelent meg.)

Kapcsolódó cikkeink:

Tüntetés a dán sertéstelepnél

Fertőzött ivóvíz két községben

Egy másik telepét is bővítené a dán sertéstenyészet

Valami bűzlik Dániában és Szlovákiában

Top