Pár éve indult meg a kerékpárutak építése a komáromi régióban, de az idei év hozhat igazi kiugrást. Néhány hónapon belül közel 40 kilométerrel bővülhet a kerékpárutak hossza. De miért nem épülnek kerékpárutak a településeken belül, a mindennapi közlekedés céljaira? Hogyan értékelik a helyzetet a bringások?

Eddig két kerékpárút épült Komáromban. Az első, 2 kilométeres útszakaszt 2009-ben adták át az Erzsébet-szigeten, a 152 ezer eurós beruházást a város költségvetéséből fedezték. Az árvízi gát mentén kialakított útvonal most is jól kihasznált, jelentősége az új Duna-híd megépítése után felértékelődhet, de fontos lenne a szakasz bővítése Őrsújfaluig. 2010 novemberében egy hoszszabb, 7 kilométeres kerékpárút épült a Vág partján, a Holt-Vág környékét is átölelve. Ez már uniós támogatással valósult meg, az 1,55 millió euróba kerülő projekt részeként a dél-komáromi Monostori Erőd körül 1,3 kilométernyi bicikliutat építettek meg.

Komáromból Gútára és Karvára is lehet majd tekerni

A 7 önkormányzatot összefogó Pons Danubii EGTC két éve egy újabb kerékpárút építésére pályázott sikeresen. A projekt (HUSK/1101/2.3.1./0239) oroszlánrészét az Észak-Komárom és Gúta közötti 17,3 kilométeres útszakasz teszi ki, mely a Holt-Vágnál épült kerékpárútra csatlakozik majd. A dél-komáromi oldalon 2,2 kilométernyi szakasz épül. „A közel 2,6 millió eurós beruházás 85 százalékát uniós forrásokból, a határon átívelő programokat támogató csomagból fedezzük. Tíz százalék az állami támogatás, csak 5 százaléknyi önrészt kell az önkormányzatoknak fedezni” – közli a részleteket Bara Zoltán, a Pons Danubii ügyvezető igazgatója. „A szerződéseket aláírtuk, mivel utófinanszírozásról van szó, a pénzügyi részt megoldottuk, a közbeszerzés is lezajlott. A kivitelező Strabag vállalat az állami árvízvédelmi cég (Povodie Dunaja) jelzésére vár, ezt követően 30 napon belül megkezdik a munkát. Legkésőbb augusztusig kell befejezni az építést, de reményeink szerint már nyáron el lehet kerekezni Gútáig” – mondja Bara Zoltán.

Hamarosan Komárom és Karva közt is megépül egy, nagyrészt töltésen futó 28 kilométeres bicikliút, ebből 20 km új építésű lesz. Ez a 2,2 millió eurós beruházás is uniós forrásból valósul meg, a költségek 85 százalékát a határon átívelő pályázati keretből merítik, utófinanszírozással, míg a résztvevő önkormányzatok az 5 százalékos önrészt állják. A Dunamocs község irányításával zajló projekt kisebbik része magyarországi településeket is érint, ahol kerékpár-útvonalak előkészítésére költhetnek 400 ezer eurót. Szlovákiai oldalról Komárom, Izsa, Pat, Dunaradvány, Dunamocs és Karva, magyarországi oldalról Dunaalmás, Almásfüzitő, Neszmély és Oroszlány kapcsolódott be. A kivitelező itt is a Strabag, a szerződés szerint 40 nap alatt kell megépíteni az útszakaszt. Banai Tóth Pál dunamocsi polgármester elmondta, a napokban írják alá a szerződést, s bízik benne, hogy már júliusra elkészülhet a bicikliút.

Bara Zoltán bizakodó a jövőt illetően. „Szeretnénk megpályázni Komárom és Csicsó összekötését, mivel még ez a rész hiányzik a Duna északi partján, és akkor Pozsonytól Karváig lehetne tekerni. Fontos lépésnek tartjuk a bicikliutak mellett egyéb lehetőségek kialakítását is, melyek jelentős gazdasági előnyöket és munkahelyeket kínálhatnak a komáromi régió számára” – jelenti ki a Pons Danubii vezetője.

Miért nem épülnek kerékpárutak a belvárosban?

Régiónkban tehát épülnek a kerékpárutak, azonban csak a településeken kívül, külterületeken, pihenőövezetekben, ahol elsősorban rekreációs célokat szolgálnak. Ennek fő oka viszonylag egyszerű, az EU ugyanis csak az ilyen jellegű kerékpárutak építését támogatja, a belvárosi, községeken belüli hétköznapi kerékpáros közlekedés fejlesztésére nem lehet uniós pénzeket lehívni.

A téma kapcsán komáromi kerékpáros klubok vezetőit is megkerestük. Elmondták, főként a rekreációs, sportolási céllal bringázók száma emelkedik rohamosan. „A sportos és egészséges életmódra az emberek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek” – véli Bujna Zoltán, a Szabadság Vándorai Túrakerékpáros Egyesület vezetője. Szerinte a hétköznapi közlekedők száma nem növekszik jelentősen, többen a drága benzin ellenére sem akarnak váltani. Kovács Kamil, a Piko-Bike klub vezetője azonban úgy látja, lassan már Komáromban is emelkedik a tudatos kerékpáros közlekedők száma.

Még most is megfeledkeznek a biciklisekről

A klubok vezetői arra hívják fel a figyelmet, hogy a városon belül szinte sehol nem gondolnak a kerékpárosokra. „Nemcsak a régi úthálózattal van gond, hanem az új fejlesztéseknél – pl. Cirill és Metód körforgalom, vagy a közlekedési jelzőlámpák felújításánál – is teljesen megfeledkeztek erről a közlekedési eszközről“ – véli Kovács Kamil, hozzátéve, ahol viszonylag széles az útszakasz, és volna hely a kerékpárosoknak, ott a legtöbb esetben az aszfalt minősége siralmas. „A város központja autóval nehezen megközelíthető – bizonyos utcákból az autók ki lettek tiltva –, viszont az alternatív kerékpáros közlekedés feltételei ezzel összhangban már nem lettek kialakítva. Se a járási hivatal, se a városháza, de még a hivatal többi osztálya előtt sem lehet a kerékpárokat biztonságosan lezárni“ – mondja Bujna Zoltán. Kiemelten fontosnak találnák, hogy az új fejlesztésekben már ezek a szempontok is teret kapjanak.

Biztató előjelnek számít, hogy az új Duna-híd tervezésekor már gondoltak a kerékpáros forgalomra. Ugyancsak örvendetes, hogy az új vasúti szerelvényeken már stabil helye van a kerékpároknak. Akadnak további pozitívumok is. „A kerékpáros kultúra jó alapokkal rendelkezik Szlovákiában. Az EU-ban például csak nálunk kötelező a sisak viselete felnőttek számára lakott területen kívül, az alkoholfogyasztásban is zéró tolerancia van érvényben. Persze, egy másik kérdés, hogy milyen az autósok és a kerékpárosok viszonya a közúton. Itt mindkét részről bőven akad figyelmetlen közlekedő“ – mondja Bujna Zoltán. A Piko-Bike vezetője viszont megjegyzi, sokak számára „ciki“ a sisak viselése, pedig a szükségessége egyértelmű. Arra biztatja a szülőket, mutassanak jó példát, hogy gyereküknek ez már természetes legyen. Azt is kiemeli, a legtöbb gond az esti kerékpározókkal van, akik elfelejtik jól láthatóan kivilágítani magukat, márpedig ez vonzza a bajt.

Addig lopják a bringákat, míg azokat valaki megveszi

A biztonságos parkolás kapcsán felmerül, hogy a biciklilopás mára összeurópai jelenséggé vált. „Ezzel a problémával a nyugat- európai országok is küzdenek. Természetesen itt is sokat segítenének a kamerával ellátott kerékpártárolók az intézményeink, állomásaink környéken. Olyan lakatot sajnos még nem találtak fel, amit tolvaj ne tudna kinyitni“ – vélekedik Bujna. Kovács Kamil rámutat, a bicikliket addig fogják lopni, ameddig a tolvajoktól az emberek megveszik az „árut“.

Mindketten óriási lehetőséget látnak abban, hogy a kerékpározás fejlesztésével a turizmus is fellendüljön. Bujna Zoltán szerint ebben Magyarország is jó példa lehet. Kovács Kamil úgy véli, egyértelmű a kerékpáros fejlesztések pozitív hatása a turizmusra, s főleg a német ajkú turistákat vonzza. A gondot viszont abban látja, hogy a már meglévő útvonalakon ugyan egyre többen keresztülmennek Komáromon, azonban nincs igazán miért megállniuk, hosszabb időre maradniuk. Ráadásul a viszonylag kevés lehetőségről is kevés az információ. „Még többen jöhetnének“ – véli Kovács, aki szerint átgondoltan kéne az ezzel kapcsolatos részleteket fejleszteni.

Keszegh Béla