Országosan jóval kevesebb a magyar elsős

Idén szeptemberben országszerte 3533 diák kezdte meg tanulmányait valamelyik szlovákiai magyar alapiskolában. Ez a szám sajnos jelentősen alacsonyabb a tavalyi adathoz képest. Míg Komáromban stabil maradt a magyar elsősök száma, a Komáromi járásban komoly visszaesés tapasztalható. Több dolog egyidejű hatása okozhatta a magyar iskolák országos szintű népszerűségvesztését – a járványügyi helyzet biztosan kedvezőtlenül befolyásolta.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a magyar iskolák jelentése alapján idén is elkészítette összegzését a magyar iskolák tanulói létszámairól a nulladik és az első osztályokban. A 2020/2021-es tanévben 242 magyar alapiskolában kezdődött meg az oktatás országszerte, ebből 26 kétnyelvű intézmény. Tavalyhoz képest két magyar iskola szűnt meg: a nagykürtösi járásbeli Óváron, illetve a dunaszerdahelyi járásbeli Madon. Indult viszont egy új, a Református Alapiskola Rimaszombatban.

Szeptemberi adatok szerint idén 3533 tanuló kezdte meg tanulmányait valamelyik magyar alapiskolában (ebből 208 nulladik évfolyamban). Ezzel szemben tavaly 3854 gyerek választott magyar iskolát (ebből 232 volt nulladik évfolyamos), vagyis most 321 tanulóval kevesebb a magyar iskolakezdő. Mint minden évben, a valós iskolakezdők száma most is eltér a beíratottak számától.

Csökkenés a Komáromi járásban is

A legdrámaibb arányú csökkenés a Rimaszombati járásban volt, ahol a tavalyi 590 tanulóval szemben idén már csak 451 gyerek kezdte meg tanulmányait magyar alapiskolában. Bár Komárom városában stabil maradt a magyar iskolát választók létszáma, sőt, arányaiban nőtt is a szlovák iskolák adataihoz képest (erről októberi első számunkban írtunk részletesen), a Komáromi járás egészét nézve már kedvezőtlen a statisztika. Egy évvel ezelőtt ugyanis a nulladik évfolyamosokat is beleszámolva összesen 608-an kezdtek magyar iskolába járni, most viszont már csak 550-en. Mindez arra is utal, hogy a Komárom környéki településeken élő magyar családok közül többen inkább városi magyar iskolát választottak gyermeküknek a helyi kisiskola helyett.

Ezzel szemben a Dunaszerdahelyi járásban nőtt leginkább a magyar iskolák népszerűsége, hiszen a tavalyi 665-ről idén 706 tanulóra emelkedett a számuk. Ugyancsak kedvező adatok érkeztek a Lévai járásból, ahol a tavalyi 136-os létszám idén 160-ra bővült.

Mindenkinek segítenie kell

Ádám Zita, a pedagógusszövetség tiszteletbeli alelnöke a látványos csökkenés okait firtató kérdésünkre elmondta, az egyes iskolák bevonásával alaposan elemzik, hogy mi vezetett a valóban csalódást keltő számokhoz. Valószínű, hogy több dolog egyszerre okozhatta a magyar iskolák népszerűségének országos szintű csökkenését, amik régiónként különbözőek lehetnek. „A járványügyi intézkedések biztosan hatással voltak a helyzetre, már a tavaszi beiratkozások alkalmával is. A korlátozások miatt alig volt lehetőség személyes kapcsolatfelvételre, párbeszédre, az iskoláknak egy csomó problémával kellett szembenézni a járvány miatt, miközben kevés központi, állami segítséget kaptak ahhoz, hogy ezt kezeljék – például a távoktatás menetét illetően. Ugyancsak a vírussal összefüggésben hozott intézkedés nyomán egyetlen tanulónak sem kellett évet ismételnie, ők is hiányoznak az idei elsős-nulladikos statisztikákból. A kevésbé iskolaérett gyerekek közül valószínűleg sokkal többen halasztottak, mint ahányan nulladik évfolyamba kezdtek járni, ami ugyancsak a korlátozások számlájára írható. Előfordulhatott az is, hogy néhány család a határzárások miatt külföldön rekedt. Egy kedvezőtlen demográfiai hullám ugyancsak oka lehet a csökkenésnek” – sorolta a pedagógusszövetség alelnöke a lehetséges okokat.

Rámutatott arra is, hogy a magyar iskolák népszerűsítésébe mindenkinek be kellene kapcsolódnia. A pedagógusszövetségen kívül elsősorban az egyes iskoláknak, a fenntartó önkormányzatoknak és egyházaknak, a civil szervezeteknek, élen a Csemadokkal. Ádám Zita szerint legfőképp a magyar közösség érdekeit felvállaló pártoknak és az illetékes állami szerveknek kellene többet foglalkozni a szlovákiai magyar oktatás problémáival. „A lényeges dolgokkal kellene foglalkozni, mert úgy tűnik, évtizedek óta semmi nem változik” – fűzte hozzá, elsősorban a pártok tevékenységére utalva.

„Közösségünk jövője, megmaradása szempontjából talán a legfontosabb, hogy ne csökkenjen a magyar iskolába íratott gyermekek száma. Ennek érdekében mindenkinek el kell végezni a feladatát” – hangsúlyozta Ádám Zita.

Csaba Ádám

Top