Nemcsak a városi rendőrség, hanem az állami is emberhiánnyal küzd, van mit tenni annak érdekében, hogy ne romoljon a közbiztonság a településeken – ez az egész országra jellemző probléma. Komáromban áprilistól újra vannak polgári járőrök, hamarosan tovább bővítik a kamerarendszert, a városi rendőrök szolgálati nyugdíjának bevezetése is pozitív hatással járhat.

Komárom képviselő-testülete áprilisi ülésén tudomásul vette a városi rendőrség éves – 2023-ra vonatkozó – jelentését. A városi rendőrök Komárom önkormányzatának alkalmazottai, munkájuk végzése során közszolgálatot ellátó személynek minősülnek. Legfőbb feladatuk a közrend fenntartása, a szabálysértésekkel szembeni fellépés, ezek felszámolása, felderítése, szankcionálása.

Négy polgári járőr enyhíti a rendőrhiányt

A tavalyi évben a komáromi városi rendőrség 25 alkalmazottal működött, az állomány átlagéletkora 41 év volt – derül ki Tóth Alexander rendőrparancsnok jelentéséből. Rajtuk kívül hat civil munkatárs is segítette a rendőrség munkáját – közülük öten a biztonsági kamerarendszert felügyelték, ún. védett műhely keretén belül. 2023 júliusáig két főt is alkalmazott a város a helyi polgári rendészeti szolgálat keretében, akiknek bérét támogatásból biztosította. Friss hír, hogy több hónapos szünet után idén áprilistól újra vannak polgárőrök Komáromban, immár négyen, mivel ismét sikerült támogatást szerezni működésükre – ahogy korábban, ezentúl is elsősorban a roma közösséggel kapcsolatos konfliktusok megoldásában segítenek. A külső forrásnak köszönhetően 20 hónapig – tehát 2025 végéig – biztosított a szolgálat finanszírozása.

A városi rendőrség létszáma alacsonyabb a tervezettnél – sajnos ez évek óta jellemző. A rendőrhiány főként azzal magyarázható, hogy az önkormányzatoknak – nem csak Komáromban – nincs elég pénzük új rendőrök alkalmazására, miközben a meglévő állománynak is versenyképes fizetést kellene biztosítani – ellenkező esetben a rendőrök egy kicsit magasabb fizetésért máshová mennek: magáncéghez, vagy éppen kisebb településre, ahol kevesebb a dolguk.

Mivel az állami rendőrség is súlyos emberhiánnyal küzd – országosan legalább 2500 rendőr hiányzik –, a városi rendőrség egyre több állami feladatot lát el. Egy 2019-es törvénymódosítás már bővítette a városi és községi rendőrségek hatáskörét, és várható, hogy a közeljövőben további jogkörökkel ruházzák fel őket – lehetővé tennék a közúti sebességellenőrzést, továbbá a sofőrök alkoholszondáztatását. Ebben az esetben legalább 5 fővel emelni kellene a komáromi városi rendőrség létszámát.

Javaslatok a közbiztonság javítására

Keszegh Béla polgármester februárban elmondta, a közbiztonság fenntartásával és a rendőrhiánnyal kapcsolatban a Szlovákiai Városok Uniója (ÚMS) – melynek alelnöke – több javaslatot tett, melyeket tolmácsoltak a belügyminisztérium illetékes vezetőinek. Felvetették, hogy az állami, központi adatbázist kapcsolják össze a városi rendőrségek kamerarendszerével, a lopott járművek hatékonyabb kiszűrése, a körözött személyek azonosítása érdekében. Kérték, hogy állami pályázatok útján támogassák a helyi rendőrségek eszközbeszerzését, hogy bővíthessék a kamerarendszereiket, sebességmérő radarokat, mobil defibrillátorokat vásárolhassanak – utóbbiak beszerzését egy közelmúltbeli törvénymódosítás írja elő.

Egy olyan jogszabályváltozást is kezdeményeztek, mely lehetővé tenné a szabálysértések miatt kiszabott bírság „átváltását“ közmunkára. Erre azért lenne szükség, mert egyes szabálysértőknek sokszor nincs mitől tartaniuk, semmiféle hátrány nem éri őket, ha elkövetnek egy-egy kihágást. Jelenleg például hiába csípnek fülön egy vagyonnal nem rendlelkező kukázót, aki a lakótelepi tárolókból kihányja a szemetet – a helyszíni bírságot nem fizeti ki, és a későbbiekben sem hajtható be rajta. Közmunkára viszont kötelezhető lenne.

A polgármester kérdésünkre elmondta, február óta további egyeztetések zajlottak az unió és a belügyminisztérium között, a városi rendőrségek gondjairól szóló párbeszéd pedig a jövőben is folytatódik. Hamarosan pályázhatnak majd az önkormányzatok kamerarendszerük bővítésére – Komárom már elő is készítette pályázatát –, illetve a minisztérium egy külön munkacsoportot létesített, mely az iskolai biztonsággal foglalkozik. További pályázati lehetőségekre lehet számítani a Komárom-Érsekújvár Fenntartható Városi Fejlesztési Terület (ÚMR) keretében.

Kamerarendszer és biztonsági pult

A kamerarendszer 50 ezer euróból már 2023-ban is bővült négy új kamerával – ezek a vasútállomás környékén lettek kihelyezve –, és legalább ilyen fontos, hogy az összes kamerát optikai kábellel kötötték rá a hálózatra, ami már sokkal jobb minőségben és gyorsabban közvetíti a képet a központba, ahol 24 órában követik a felvételeket. Jelenleg 32 kamerából áll a komáromi rendszer, nagy többségük statikus vagy mozgó utcai kamera – ezeken kívül néhány fotócsapda és beltéri kamera is működik.

Komáromban 2015-ben indították be az ún. központi biztonsági pultot, mellyel ingatlanok őrzését látják el – illetéktelen behatolás esetén a riasztások a központba futnak be. 2023-ben 40 objektumot őriztek ezzel a módszerrel, elsősorban városi ingatlanokat: például óvodákat, iskolakonyhákat. Korábban ezért a város magán biztonsági cégeknek fizetett, évente nagyjából 9 ezer eurót. Most a városi rendőrség ingyen őrzi a városi ingatlanokat, miközben magáncégek fizetnek is a szolgáltatásaiért, vagyis Komáromnak bevétele származik a biztonsági rendszer működtetéséből – összességében némi hasznot termel. Tavaly egyetlen őrzött ingatlanba sem hatoltak be illetéktelenek.

Tavaly nőtt a lakossági bejelentések száma, összesen 4 587 alkalommal hívták a városi rendőrséget. Ez azt is jelenti, hogy fokozatosan javul a rendőrség megítélése, a lakosok egyre inkább bíznak bennük. Helyszíni bírságot 3098 alkalommal szabtak ki, összesen 60 ezer euró értékben. A bejelentések jelentős része a közlekedéshez kötődik – ezen belül is sokszor a szabálytalan parkolást érintik. Közrend megsértése miatt 319 esetben, lopás – vagyon elleni vétség – miatt 42 alkalommal jártak el a városi rendőrök 2023-ban.

Vonzóbb lesz a városi rendőrség

A jelentés rámutat, idén januártól a városi rendőrök is jogosultak szolgálati nyugdíjra. Amennyiben legalább 25 évet leszolgáltak és betöltötték 56. életévüket, akkor átlagfizetésük 60 százalékának megfelelő havi illetményben részesülnek. Ez a közeljövőben biztos hatással lesz a városi rendőrség állományára is. Ujj Ernő rendőrparancsnok-helyettes pozitív hatást remél – a vonatkozó törvénymódosítást a városi és községi rendőrségek kezdeményezték –, ugyanis vonzóbbá válik a városi rendőri pálya. Egyrészt a fiatalok is ennek tudatában választhatják a városi rendőrséget, másrészt a jelenlegi rendőrök maradását is elősegíti, ha látják, hogy 25 év szolgálati viszony után jár nekik a szolgálati nyugdíj, ami motiválja őket arra, hogy ne váltsanak munkahelyet – például ne menjenek egy biztonsági céghez. Az 56 éves nyugdíjkorhatár bevezetése is jó lépésnek tűnik, miután egyszerűen nem várható el, hogy egy 60 év feletti városi rendőr is képes legyen minden feladatát – elsősorban a fizikai jellegűeket – a köz megelégedésére végezni.

Andruskó Imre képviselő – aki egyúttal a Selye János Gimnázium igazgatója – a jelentés kapcsán kiemelte: bármilyen problémával is keresték a városi rendőröket, mindig előzékenyen és gyorsan reagáltak és segítettek.

(csá)