A Zichy-palota teltházas Alapy Gyula termében Komárom a Napóleoni háborúkban címmel Csikány Tamás hadtörténész professzor, nyugalmazott dandártábornok tartott tartalmas és sziporkázó előadást, melyet a Duna Menti Múzeum Baráti Köre szervezett.
Komárom földrajzi elhelyezkedése folytán mindig fontos pont volt, hiszen itt futott össze a Dunántúl és a Felvidék legfontosabb kereskedelmi útvonala, valamint az a hadiút, amely a Balkántól Németország szívéig húzódott. Mivel évszázadokon át, háborúk idején, az ellenség feltartóztatásában a várak játszották a legfontosabb védelmi szerepet, 1541 után, amikor Magyarország három részre szakadt, a Habsburgok az udvari haditanács vezetésével kiépítettek egy végvárrendszert, amelynek legfontosabb része, mint elsőrangú erőd, Komárom volt.
II. József sorsára hagyta a várat
„1594-ben még csak a régi olasz rendszerű bástyás védelemmel ellátott zárt alakzatú erődítmény állt, amely minden irányból védhető volt. Ráadásul, mivel vizesárok és folyók vették körül, nehezen volt megközelíthető. Még Szinán basa százezres serege, amely egy teljes hónapig ostromolta, is lepattant róla. Bár, ha nem sürgős nekik a távozás, valószínűleg azért bevették volna. Ezt követően építették meg az Újvárat – magyarázta az előadó. – Az egykor büszke végvár fokozatosan elveszítette jelentőségét. II. József, aki igencsak békeszerető és spórolós uralkodó volt, 1807-ben, amikor itt járt, s azt látta, hogy egyes részei vízben állnak, a 17. századi földrengésektől rogyadoznak a falak, az udvarban meg kiskertek vannak, és mindennel foglalkoznak csak éppen katonáskodással nem, és mivel a francia forradalom után a háborúk stratégiája és dinamikája megváltozott, ami már nem volt összeegyeztethető a ráérős várostromokkal, úgy döntött: ő már erre bizony nem költ. Elvezényeltette a katonaságot és sorsára hagyta a nagy múltú építményt.”
Komárom újra hadászati ponttá vált
1792-ben I. Ferenc került trónra, aki amellett, hogy tipikus hivatalnokuralkodó volt, rendkívül jó családapa és gondoskodó uralkodó hírében állt. Volt olyan év, hogy birodalmának összes iskolájából az összes osztálykönyvet bekérte és végignézte, szóval nem volt egy lényeglátó ember, viszont építkezni szeretett, s nagy gondot fordított a birodalma területén lévő katonai erődítmények állapotára. Neki köszönhető, hogy hamarosan nemcsak a 3,5 hektáron elterülő Öregvár nyerte vissza régi szépségét, de még az Újvár területén is nagyszabású építkezések folytak. Békés tempóban. 1796-ban azonban egy francia tüzértiszt úgy dönt, hogy ideje támadni, hódítani, és ezzel tulajdonképpen megkezdődött a napóleoni háború. I. Ferenc abban reménykedett, hogy a Dunánál meg tudják állítani a franciákat, ezért Komárom ismét rendkívül fontos hadászati ponttá vált. Ebben az időben építették az erőd udvarán a falakkal párhuzamosan futó hatalmas, U alakú laktanyát, kikövezték a falakat, hídfőt építettek, valamint elkészült a mindmáig impozáns parancsnoki épület. Az Öregvár falaiban egy új kazamatarendszert alakítottak ki, melynek hossza közel 5 km. A legendák szerint az Öregvárból el lehetett jutni a külső védelmi rendszer bármely pontjára a föld és a Duna medre alatt. „Előhozták a raktárakból a 24 fontos bronzágyúkat, amit akkoriban úgy őriztek, mint most egy grippent, mert nagy érték volt, feltöltötték a lőszerraktárakat, és várták Napóleont.”
A forradalom idején jött jól a vár megerősítése
Várhatták, ő ugyanis seregeivel előbb Bécs felé vette az irányt, majd több kisebb csata után Győrnél ütközött meg a császári katonák és magyar nemesi felkelők egyesített csapatával. És ahogy azt a történelemkönyvekből is tudjuk, Napóleonnak ekkor még kedvezett a hadi szerencse. A győztes franciák Pozsony felé vették az irányt. Útközben kifosztották a falvakat. Nem sokkal később Bécs beismerte vereségét, és ezzel véget ért területünkön a háború.
A vár megerősítése és felkészítése azonban rendkívül nagy jelentőségű volt a jövőre nézve, hiszen ennek köszönhetően tudott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején Klapka György vezetésével sikeresen ellenállni a császári hadak rohamainak és blokádjának. Bevehetetlenségét azóta is hirdeti az Újvár Korona-bástyáján található Kőszűz felirata: Nec Arte, Nec Marte (Sem csellel, sem erővel).
JN.
A Nagy Háború komáromi hősei
Klapkától az 1919-es áttörésig
Egy igazságtalan döntés Komáromból nézve
Amikor szovjetek éltek a várban