Egységes pártban, vagy 5 különálló szubjektum közös listán indulásával valósuljon meg a magyar összefogás? Mikor indulhat el az érdemi tárgyalás az együttműködés mikéntjéről? Hiba volt a Matovičnak átadott memorandum? Interjú Mózes Szabolccsal, az Összefogás elnökével.

• Hogyan lesz egy újságíróból politikus és pártelnök?

– Hasonlóan, mint az Összefogás mozgalom többi tagjából is lett. Tavaly májusban először fordult elő, hogy nem került szlovákiai magyar képviselő az Európai Parlamentbe. Többen úgy éreztük, ez nem mehet így tovább. Miután láttuk, hogy a hazai magyar közélet, illetve a Híd és az MKP nem tud mit kezdeni a kialakult helyzettel – nem tudtak megegyezni az együttműködésről –, úgy döntöttünk, hogy a pálya széléről való bekiabálás helyett mi is a pályára vonulunk egy összmagyar választási lista érdekében. Nem volt hosszú tervezés, pár hét alatt belevágtunk.

• Miért nem sikerült a parlamentbe kerülés a Magyar Közösségi Összefogásnak (MKP + Összefogás + Magyar Fórum)?

– Ez összetett kérdés. Nagyon hangsúlyos szerepe volt annak, hogy nem sikerült egy még szélesebb összefogást elérni, ami a fő törekvésünk volt. Sokat tárgyaltunk ennek érdekében, a Híd párton belül is volt egy szárny, amelyik emellett volt – nem titok, az akkori vezetésből Sólymos László támogatta, akit nemrégiben a párt elnökének választottak. A sikertelenségnek számos más oka is volt, például az országos közvélemény-kutatások eredményei, amelyek számunkra kedvezőtlen tendenciát rajzoltak. Hiába tudtuk, hogy tévesek – mint az be is bizonyosodott –, és igyekeztünk is cáfolni a jóval nagyobb mintán alapuló felmérésünkkel, a választók egy részére ez negatívan hatott, úgy gondolták, semmi esélye az MKÖ-nek. Egy választói csoportot az országos felmérések eredményei riasztottak el attól, hogy a közös listát válassza, nem akarták, hogy a szavazatuk kárba vesszen. Említhetném azt is, hogy az egész összefogás folyamata túl későn indult el, folyamatosan időhiánnyal küzdöttünk. Az is benne lehet, hogy a választók egy része teljesen új brandet szeretett volna. A szlovák politikai palettán olyan pártok taroltak, akik 10 évvel ezelőtt még sehol sem voltak: OĽaNO, Sme rodina, Za ľudí. Ezzel szemben a szlovákiai magyar térfélen gyakorlatilag 11 éve ugyanaz a helyzet. Nyilván nem lenne haszontalan egy komoly tanulmány arról, pontosan milyen okok tartották távol a választókat a magyar pártoktól, vagy akár magától a választástól.

• Nagyon sok magyar szavazott az Egyszerű Emberekre, mi lehet az oka?

– Az emberek – részben az említett országos felmérések miatt – egyszerűen nem igazán hittek abban, hogy a közös listának valódi esélye lehet az 5 százalékra. Talán azt sem sikerült eléggé láttatnunk, hogy az MKÖ azért egy megújult csapat, ahol valóban megjelentek a fiatalok és az új arcok. A választások legfőbb tétje pedig az volt, hogy leváltjuk-e a Smert és Ficót. Akik ezt a leghangosabban tudták kommunikálni és megjeleníteni – és ez pont Matovič és az OĽaNO volt –, azok sokat nyertek. Az Összefogásban mi hiába hirdettük ugyanezt – ragaszkodtunk ahhoz, hogy a Smerrel való együttműködést kizárjuk –, emellett a magyar érdekképviselet is nagy hangsúlyt kapott kampányunkban.

• Van alternatívája az összefogásnak?

– Nincs alternatívája, ezt megmutatta a választás, és örülök, hogy erre az összes magyar párt ráeszmélt. A jövő kérdése az, hogyan nézzen ki az összefogás? Az egyik legfontosabb, hogy a folyamat része legyen a megújulás is.

• A februári választások óta nem éppen rohamléptekben halad a folyamat…

– Ennek azonban a koronavírus a legfőbb oka, hiszen a Hídnál csak a napokban tudták végrehajtani a tisztújítást, az MKP-nál pedig vélhetően csak szeptemberben kerül sor erre – tekintettel arra, hogy a struktúráik szélesebbek, közgyűlést kell összehívni, ami a járványügyi korlátozások miatt eddig nem történhetett meg. Ez érthető. Másrészt pedig, talán nem is baj, nem kell elsietni semmit. Azt mindenki látja, hogy a közös lista a minimum, de nem baj, ha minden pártnál kiforrja magát, hogy milyen irányba kellene menni.

• Közös lista legyen inkább, úgy, hogy a pártok megőrzik különállásukat, vagy inkább az egyetlen pártba tömörülés lenne a jobb? Őry Péter, az MKP ügyvezető elnöke azt mondta, nyitottak arra, hogy a többi magyar párt tagjai belépjenek az MKP-ba, és megalakítsák az identitásuknak megfelelő platformot a párton belül, egyúttal az egységes párt új néven is működhetne.

– Őry Péterrel egyet tudok érteni abban, hogy az egyetlen magyar párt a legjobb megoldás, az viszont nem fog működni, hogy mindenki belép az MKP-ba és majd ott platformozódik. Az MKP mint márkanév egyre kevesebb választót tud megszólítani – pedig egyszer már át is nevezte magát –, újabban már inkább 3 százalékos üvegplafon van fölötte, ezzel a logóval nem lehet 6-8 százaléknyi választót, a magyar többséget megszólítani. Arról nem beszélve, hogy sokan innen léptek ki, vagy innen zárták ki őket, az elmúlt tíz év belső megosztottságának csatáiban elhasználódott.

Viszont mi is inkább abban gondolkodunk, hogy egységes jogi keretben kellene megvalósulnia az összefogásnak. Nem igazán tudom elképzelni, hogy az 5 formáció szétforgácsolva képes legyen párhuzamosan építkezni, miközben valamennyire rivalizálnak is. Ez a nehezebb út. A választók üzenete teljesen egyértelmű: egységes, ugyanakkor sokszínű politizálásra és megújulásra van szükség. Egy olyan gyűjtőpártra, közös mozgalomra – bárhogy is nevezzük majd –, amelyik le tudja fedni a teljes szlovákiai magyar közeget, képes megfelelni a konzervatív és a liberális oldalnak is, egyúttal a nemzetibb és a baloldalibb eszmékre is nyitott. Továbbá kerüli azokat a témákat, amelyek megoszthatják a szlovákiai magyarságot, viszont a közös ügyeinket képviselni tudja.

• Nem bukhat meg az összefogás azon, hogy az 5 párt milyen arányban képviseltetheti majd magát az egységesülő pártban?

– Az értékrendbeli sokszínűségből és az ennek nyomán létrejövő platformokból kell kiindulni, nem pedig a megosztó pártidentitásokat továbbvinni. A legfontosabb, hogy az őszinte szándék meglegyen mindenki részéről, a részleteket ezután kell megbeszélni.

• Mennyire jut el az Összefogás szava az új kormányhoz? A napokban a kulturális miniszterrel találkozott a delegációjuk.

– Azért kezdtünk tárgyalásokat az új koalíció képviselőivel, hogy elmagyarázzuk, magyar szempontból mire lenne szükség. Kapcsolatokat építünk. Konkrétan a kulturális miniszternél rávilágítottunk arra, hogy 2011 óta törvény írja elő, hogy a szlovák közmédiának a nemzetiségi arányoknak megfelelő hosszúságú műsoridőt kellene biztosítani az egyes kisebbségek anyanyelvén, amitől nagyon messze vagyunk. Említettük az államnyelvtörvényt, az ehhez kapcsolódó bírságok eltörlését, hogy a minisztérium „nyelvrendőrsége” ne zaklassa feleslegesen a civil szervezeteket és önkormányzatokat. Szóba kerültek a kisebbségi kulturális támogatások, a színházaink, de a krasznahorkai vár felújításának elhúzódása is. Korábban pedig az iskolaügyi államtitkárral tárgyaltunk, hasonló céllal. Nem várunk csodákat az új kormánytól, nem ez a kabinet fogja megoldani a magyar közösség összes gondját, hiszen magyar erő még csak a parlamentben sincs, ugyanakkor azért felsoroltuk azokat a témákat, amikben akár közös nevezőre is juthatunk. Ha részükről megvan a jóakarat, mi pedig jelezzük a problémákat, akkor részeredményeket el lehet érni. Igazán komoly eredményeket majd a 4 év múlva parlamentbe kerülő egységes magyar képviselet lehet képes felmutatni.

• Az MKP egy memorandumot nyújtott át a szlovák miniszterelnöknek, mely a magyar közösség igényeire emlékeztet (lásd kapcsolódó írásunkat). Kisebb botrány lett belőle, a szlovák politikai paletta és a szlovák média szinte egy emberként hördült fel, de Ön sem tartotta jó ötletnek. Mi volt a baj?

– Nem szeretnék túl nagy feneket keríteni az ügynek, de úgy gondolom, építő kritikának mindig van helye. A nyilatkozat tartalmi részével nincs különösebb baj, talán lehetett volna még cizellálni. Az viszont gond, hogy a memorandum a magyar közösség nevében íródott, miközben az egy párt átmeneti vezető testületének deklarációja, szélesebb egyeztetés nélkül született, rivalizálást mutat. Másrészt, nem egy ilyen gesztusértékű összejövetel a megfelelő alkalom egy ilyen maximális követeléseket tartalmazó memorandum átadására. Ez taktikai szempontból sem helyes. Korábban az MKP és a Híd is volt kormányon és akkor a programjuk töredékét sem képezték a memorandumban foglaltak. Egy vesztes választás után odamenni egy teljesen szlovák kormánykoalíció vezetőjéhez, és odacsapni az asztalra, hogy ezt kellene megvalósítani, miközben mi kormányon a negyedét sem mertük beleírni a programunkba – ez azért legalábbis fura. Ráadásul a memorandum a „kibocsátó” MKP-n belül is komoly feszültséget keltett.

• A magyar közösség viszont ismét szembesülhetett azzal, hogy mennyire elutasító a szlovák többség.

– Az volt a memorandum célja, hogy erre rávilágítson? Hogy elmondhassuk, a szlovákok nem szeretnek minket? Mert ha igen, akkor le is húzhatjuk a rolót, oszlassunk mindent fel, úgysem találunk partnert ahhoz, hogy megoldjuk gondjainkat. A másik módszer, hogy fokozatos építkezéssel igyekszünk megvalósítani ennek a csomagnak egy részét. Az elutasító és felháborodott szlovák reakciók pedig pont azért születtek, mert nem ismerik a problémáinkat és nem is érdeklik őket. Ez egy óriási feladatunk, hogy ne így legyen, hogy eljuttassuk az üzeneteket feléjük – de nem ilyen módon. A másik dolog, és ebben komoly felelőssége van a Hídnak, hogy az elmúlt évtizedben kivesztek a szlovák közbeszédből a magyar témák. A szőnyeg alá lettek söpörve a problémáink. Magyar témákról nem zajlott releváns párbeszéd, emiatt ha valaki előáll egy kisebb követeléssel, azonnal ráfogják, hogy ez 19. századi gondolkodásmód, és a 21. században ilyen húrokat pengetni nem trendi. A szlovákság ma meg van győződve arról, hogy mivel nincs magyar-szlovák feszültség, az itteni magyarok tökéletesen elégedettek. Azt látják, hogy a magyaroknak vannak iskoláik, színházaik, polgármestereik, rádiójuk, itt-ott magyar nyelvű táblák is, mi mást akarhatnak még? Ha jelezzük, hogy azért vannak gondok, azt nem értik, mivel 10 év alatt elszoktak ettől. Mára egy nulladik ponthoz értünk, innen kell újra, fokozatosan építkeznünk – ez a memorandum viszont nem az első lépés volt, hanem éppen hogy szinte a végső, a maximális pont. Ezt el lehet mondani, le lehet írni, csak nem ezzel kell kezdeni az építkezést.

• Az Összefogáson belül gyorsan lezajlott a tisztújítás, folytatja a korábbi vezetőség. Régiós pártstruktúrák azonban egyelőre nem épültek ki. Van ilyen törekvés?

– Az induláskor eldöntöttük, hogy nem lesznek regionális szervezeteink, pont azért, hogy a régebb óta működő pártok ne ijedjenek meg attól, hogy úgymond ellenük szerveződünk. Ehhez tartjuk magunkat, még akkor is, ha régiós szinten már felmerült ennek az igénye. A jövőbeni egységes pártot tartjuk szem előtt, emiatt most nem lenne helyes járási és helyi szervezeteket építeni, mivel csak bonyolítaná az összefogási folyamatot, viszont aki csatlakozni szeretne, azt szívesen várjuk. Ráadásul, ha megnézzük a jelenlegi parlamenti pártokat, azt láthatjuk, hogy a sikeresség nem attól függ, hogy egy pártnak hány alapszervezete van. Az Egyszerű Embereknek sokáig csak négy tagja volt, de a többi parlamenti pártnak sincsenek kiépült régiós struktúráik – talán csak a Smer ilyen.

• Viszonylag tapasztalatlan pártok alkotják a kormányt. Kihúzza a 4 éves ciklust?

– Hetven-nyolcvan százalék esélyt adnék annak, hogy kitöltik a négy évet. Ezt arra alapozom, hogy ha az egyik kisebb párt ki is esik, a koalíciónak még mindig megmarad a szűk többsége a kormányzásra. A mi feladatunk azonban független ettől. Intenzíven kell dolgoznunk az egységes magyar erő létrehozásán, hogy készen álljunk akkor is, ha előrehozott választások lesznek.

Csaba Ádám

Memorandum

Egy levél kíséretében az MKP delegációja egy, A magyar nemzeti közösség memoranduma elnevezésű dokumentumot nyújtott át Igor Matovičnak azon a találkozón, melyet a miniszterelnök a trianoni békediktátum 100. évfordulója kapcsán hívott össze, és amelyre a magyar pártok, intézmények és szervezetek vezetőit is meghívták. Alább a deklaráció négy fő pontja, melyek az 1861-ben megfogalmazott szlovák nemzet memorandumát ismétlik magyar vonatkozásban.

• a magyarság, mint államalkotó nemzet elismerése Szlovákián belül

• magyar körzet kialakítása, amelyet a magyarok igazgatnának választott képviselőik útján

• a hivatalokban és a bíróságokon, mint hivatali nyelv, használható legyen a magyar

• egységes, szabad, alkotmányos haza, amelyben érvényesül a szabadság, az egyenlőség és a nemzetek testvérisége

MKP-Összefogás találkozó

Múlt csütörtökön Pozsonyban találkozott a Magyar Közösség Pártja ügyvezető elnöksége és az Összefogás vezetősége. A találkozón kiértékelték a közös választási kampány tapasztalatait, illetve az elmúlt fél éves időszak történéseit. Kölcsönösen kinyilvánították, hogy közeli politikai partnernek tekintik egymást és megegyeztek abban, hogy a közeljövőben folytatják a tárgyalásokat a politikai együttműködésről, illetve a közös magyar politizálás létrehozataláról.