Játszva tanulni szlovákul



Tény, hogy a magyar iskolákban nem elég hatékony a szlovák nyelv oktatása. Ebben segíthet a kommunikációra épülő tanítás, amelyet kísérleti jelleggel három szlovákiai magyar iskolában kezdtek alkalmazni 2016-tól. A tapasztalatok jók, a szakemberek szerint egyértelműen ez a helyes út a magyar iskolások jobb szlováktudása felé. Komáromban az Eötvös Utcai Alapiskola jár az élen az új koncepció alkalmazásában, ahová el is látogattunk.

Ha szlovákiai magyar szülőket arról kérdezzük, hogy miért adják szlovák tannyelvű iskolába gyereküket, a leggyakrabban azt a választ kapjuk: azért, mert a magyar iskolában nem tanul meg rendesen szlovákul. A legtöbb szülő – nagyon helyesen – ennél fontosabbnak tartja azt, hogy magyar gyereke ne váljon gyökértelenné, illetve az anyanyelvi oktatás hiányában ne legyenek tanulási gondjai, ne érje trauma az idegen nyelvű közeg miatt, ezért ennek ellenére is magyar iskolát választ. Ugyanakkor kétségtelen tény az is, hogy a magyar iskolákból kikerülő tanulók szlováktudása valóban hiányos, és ezzel a hátránnyal fiatal felnőttként kell megbirkózniuk. Ez okozhat nehézséget pályájuk kezdetekor, vagy éppen felsőfokú tanulmányaik során.

Az elmúlt évtizedekben nemcsak szakmai körökben vált egyértelművé, hogy mi a legfőbb oka annak, hogy a magyar iskolák tanulói nem sajátítják el a szlovák nyelvet megfelelő szinten, és akár az is előfordul, különösen magyar többségű településeken, hogy még angolul (vagy németül) is jobban beszélnek a diákok, mint szlovákul. A válasz: a szlovák nyelvet nem idegen nyelvként tanítják (mint az angolt, a németet) a magyar iskolákban, holott egy magyar gyerek számára nyilvánvalóan az. A hivatalos oktatási stratégia azt feltételezi, hogy a tanuló már az első osztályban tud valamennyire szlovákul, és rendelkezik egy alapszókinccsel, ezért a kommunikáció helyett a memorizálásra, magolásra helyezi a hangsúlyt. Verseket tanulnak a magyar diákok, sokszor nem is igazán értve, mit magoltatnak be velük, miközben szlovákul egy gombóc fagyit sem tudnak kérni.

Illusztráció

Sokáig politikai okok miatt nem volt lehetséges, hogy idegen nyelvként tanítsák a szlovákot. A szlovák kormányzat még bő egy évtizede is arra hivatkozva utasította ezt el, hogy az államnyelv senki számára nem lehet idegen. Lassacskán aztán változott a politikai klíma, így 2016 szeptemberétől, állami szerepvállalás mellett, három magyar alapiskolában kezdtek tanítani a kommunikációra épülő módszerrel – egyelőre csak tesztelve a koncepciót.

Öt éve tesztelik a koncepciót

Az új koncepció szerinti az oktatás az Állami Pedagógiai Intézet jóváhagyásával és ellenőrzése mellett 2016-ban indult el a bátorkeszi, a nagymegyeri és a somorjai magyar tan-nyelvű alapiskolákban. Szőköl István, a komáromi Pedagógiai Módszertani Központ igazgatója elmondta, az elmúlt években fokozatosan újabb és újabb évfolyamokban vezették be az újfajta oktatást, miközben a résztvevő pedagógusok képzéseken vettek részt, illetve rendszeres workshopokat tartottak, amelyeken megosztották egymással tapasztalataikat. Emellett a pedagógiai intézet is rendszeresen ellenőrizte a folyamatot.

Szőköl István két alapvető problémára hívta fel a figyelmet. Az egyik, hogy – különösen az 1–4. évfolyamokban – sajnos akadnak olyan pedagógusok, akik a szlovák nyelvet maguk sem beszélik az elvárt szinten. Azaz pótképzésekre van szükség, az oktatókat fel kell készíteni a feladatra, megismertetni velük a játékos-kommunikációs módszer fogásait a kísérleti oktatás tapasztalatai alapján. Hozzátette, a siker érdekében a pedagógusoknak is nyitottnak kell lenniük, munkát fektetni az újfajta tanításba, és nem az évtizedes rutin segítségével „leadni” az órákat. A tanítóknak is szeretniük kell a tanítást és a nyelvet, hogy a gyerekek is megszeressék.

A másik gond, hogy e pillanatban nincsenek olyan tankönyvek, amelyek támogatnák ezt a fajta oktatást. Az alsó tagozaton ráadásul a sokat bírált Ypsilon-sorozat a hivatalos tankönyv, amely a memorizálásra épül, és sokszor bonyolult szövegeket, a hétköznapi nyelvben nem használatos, archaikus szavakat tartalmaz – tükrözve az eddigi állami hozzáállást. Szőköl István szerint ugyanakkor a minisztérium új vezetésében is megvan a szándék alternatív tankönyvek elkészítésére, melyek már a kommunikációra helyezik a hangsúlyt. Ezek, a kísérleti projekt tapasztalatainak felhasználásával, 1-2 éven belül megszülethetnek.

„Meg vagyok róla győződve, hogy megfelelő oktatási segédeszközök, elhivatott pedagógusok és a kommunikációra épülő tanítás együttesen sokkal hatékonyabb szlováknyelv-tudást biztosítanak majd a magyar alapiskolák tanulóinak. A 2016-ban indult projekt részeredményei is ezt támasztják alá” – szögezte le a komáromi Pedagógiai Módszertani Központ vezetője.

Eötvös Utcai Alapiskola: szeptembertől indul

Az elmúlt évtizedben – elsősorban a pedagógusoktól függően – már sok iskolában próbálkoztak a kommunikáció-alapú szlovákoktatással, hiszen a szakma tisztában van azzal, hogy ez a helyes út. Mivel azonban hiányoznak a megfelelő segédanyagok, tankönyvek, munkafüzetek, útmutatók, óravázlatok, pótképzések – vagy éppen az elhivatottság –, ezek egyelőre legfeljebb részeredményeket hozhattak. Komáromban az Eötvös Utcai Alapiskola jár az élen a kommunikációra épülő szlovákoktatás terén, ami annak is köszönhető, hogy az iskola két szlováknyelv-oktatója – Szabó Križan Andrea, az 1–4. évfolyamok igazgatóhelyettese és Kováč Klaudia, az 5–9. évfolyamok igazgatóhelyettese – korábban bekapcsolódott az említett, jelenleg is futó kísérleti projektbe, így komoly tapasztalataik vannak e téren.

Az Eötvös iskolában is fokozatosan erősítették a kommunikációra épülő szlovákoktatást, már tavaly óta ebben a szellemben zajlanak a tanórák, szeptembertől pedig minden adott lesz hozzá. Júniusra ugyanis elkészültek az új szlovák nyelvi szaktantermek, egy az alsó tagozatosok, egy pedig a felső tagozatosok számára.

Játék és aktivitás

Ha belépünk az alsósok szaktantermébe, rögtön látható, hogy nem egy szokványos osztályban járunk. A terem egyik végében összetolt padok és székek, mellette kis ülőpárnák, színes szőnyegek és szabad tér, a polcokon játékok, a falakon szlovák szavakat, nyelvtani példákat ábrák segítségével bemutató molinók lógnak, továbbá interaktív tábla is várja a tanulókat. Egyértelmű, hogy a teremben nem 45 percen át csücsülnek a padban a gyerekek a pedagógust hallgatva vagy körmölve, hanem valamilyen cselekvés is történik. „Ebben a korban a gyerek igényli a játékot, és észre sem veszi, hogy közben mennyi mindent megismer, megtanul, elsajátít. Ezeken a szlovák órákon nagyon sokat játszunk, szituációkat gyakorolunk, énekelünk, dramatizálunk” – mondja Szabó Križan Andrea, aki az alsó tagozaton tanítja a nyelvet. „Az 1–4. évfolyamokban a legfontosabb az, hogy a gyerekek megszeressék a szlovák nyelvet. Ehhez viszont az is kell, hogy olyan pedagógus foglalkozzon velük, aki ugyancsak szereti, szívesen tanítja, és nem utolsó sorban magas szinten bírja is a nyelvet” – fűzi hozzá.

Az alsó tagozatos szovák nyelvi szaktanterem

A felső tagozaton kicsit más a helyzet, a kommunikáció mellett a nyelvtan, illetve a helyesírási szabályok is hangsúlyosabb szerepet kapnak – versmagolás nélkül ugyanis megtanulható egy nyelv, de a nyelvtani szabályok nélkül nem. „A felsősöknél törés is állhat be a szlovák nyelvhez való hozzáállásban, így erre nagyon kell figyelni. Ezért a tananyag átadása mellett továbbra is a játékos módszerekre összpontosítunk, ügyelünk a jó légkörre, drámapedagógiai elemeket vonunk be. Olyanokat, amelyek igénylik a tanulók aktív közreműködését. Ezzel tudunk lehetőséget adni nekik, hogy sikerélményük legyen az órán, ami nagyon fontos, hiszen ez az érzés motiválja őket a nyelv tanulásában. Nagyon fontos a jó tanár-diák kapcsolat, a monotonitást viszont kerülnünk kell” – vallja Kováč Klaudia, aki a felső tagozatos szlovákoktatást koordinálja az iskolában, amellett, hogy maga is tanít.

Mindig történik valami

Hogyan viszonyulnak a gyerekek a játékos, szituációs tanuláshoz? – tettük fel a kérdést, mire egybehangzó válasz érkezik: egyértelmű, hogy a gyerekek sokkal nagyobb örömmel tanulnak így, élvezik az órákat, hiszen mindig történik valami. „A kisebbekkel előbb a tanteremben játszottunk olyat, hogy piacon vásárolnak, majd valóban elmentünk a piacra, ahol élesben is ki kellett próbálniuk a vásárlást. Ez bátorságot és sikerélményt is adott nekik. A nagyobbakkal például az irodalom során olvasottakat játsszuk el. Ha a gyerekek valóban átélik a szituációkat, sokkal könnyebben jegyzik meg, és vissza tudják mondani” – magyarázta Kováč Klaudia. Szabó Križan Andrea hozzáfűzi, nemcsak a gyerekektől, hanem a szülőktől is kapnak pozitív visszajelzéseket. „Az egyik anyuka mondta nemrég, hogy nem tudja mit csináltunk a gyerekével, de imádja a szlovákot. Ezek a vélemények arra bátorítanak minket, hogy folytassuk, tökéletesítsük az újfajta koncepció szerinti oktatást.” Hozzáteszi: a három évvel ezelőtt indított szlovák nyelvi táborba minden évben többen jelentkeznek, a szlovák szakkörök is egyre népszerűbbek, és a jövőben cserediák-program indítását is tervezik, ami során a tanulók szlovák környezetben alkalmazhatják az elsajátított ismereteket.

A két pedagógus egyetért abban, hogy bár a szilárd alapokat az iskolában kapja meg a gyerek, a szlovák nyelv elsajátításához nem elég heti 5 tanóra, még akkor sem, ha a kommunikációt részesítik előnyben. Miután Komáromban túlnyomórészt magyar közegről beszélhetünk, különösen fontos, hogy valamilyen formában a tanítási időn kívül is találkozzon a magyar gyerek a szlovák nyelvvel – egy gyerekközösségben, tévénézéskor, sportoláskor vagy játszás során.

A szlovák nyelvet eddig is kisebb csoportokban kellett oktatni, a szeptemberben kezdődő tanévtől azonban változtattak az eddigi csoportbeosztáson. A diákok az aktuális nyelvtudási szintjük szerint, azaz az egyes osztályokból vegyesen kerülnek egy-egy nyelvi csoportba. „Kialakítunk egy nyelvileg erősebb csoportot, hogy a nyelvtudás terén jobban állók is fejlődhessenek, de a kevésbé gazdag szókinccsel rendelkező diákok csoportjainak kialakításánál is figyelünk arra, hogy legyenek benne ún. húzó diákok. A két típusú csoportban kissé más módszereket, stratégiákat alkalmazunk, ezeket a képességekhez igazítjuk. Így el tudjuk érni, hogy minden diák érvényesülhessen, senki ne érezze magát kiközösítve azért, mert gyengébben megy neki a szlovák” – mondja a két pedagógus, hozzátéve, a csoportok között lesz átjárás, a tanulók nem lesznek beskatulyázva.

Népszerűbbé válhatnak a magyar iskolák

Majer Péter igazgató vezetett körbe bennünket az iskolában, nemcsak az említett új nyelvi szaktantermeket, hanem a két teljesen megújult tornatermet, a szabadtéri kondigépeket és a füves futballpályát is megmutatva. „Ma már minden iskola igyekszik saját profilt kialakítani, valami olyasmit kínálni, ami más iskolában nincs. Ezért indítjuk el szeptembertől a sportirányzatú osztályt az első évfolyamban, és ezért örülök annak is, hogy a szlovákoktatás is új koncepció szerint történik – szögezte le. – Óriási támadási felület, ha a magyar iskolákból, és sokszor a középiskolákból is, úgy jönnek ki a tanulók, hogy nem tudnak rendesen szlovákul. Ezen akarunk változtatni. Lehet, hogy most kicsit a nyelvtanáraink ellen beszélek, de a legfontosabb, hogy a gyerekek merjenek megszólalni szlovákul, az sem baj, ha eleinte elrontják. Majd egy idő után nem fogják elrontani, és ebben a kommunikációs gyakorlatok, az átélt szituációk segítenek.”

Majer Péter igazgató

Arra a kérdésünkre, hogy a hatékonyabb, színvonalasabb szlovákoktatás hozzájárulhat-e a magyar iskolák népszerűbbé válásához, Majer Péter egyértelmű igennel felelt. „Már a múlt tanévben elkezdtük az újszerű oktatás bevezetését. Ezt a leendő elsősök szülei is megtapasztalhatták. Úgy vélem, hogy már szeptemberben is lesznek olyan elsőseink, akiknek szüleit pont ez győzte meg arról, hogy minket válasszanak” – mondja az igazgató, aki elégedetten beszélt kollégái hozzáállásáról is. Tény, hogy az idei áprilisi beiratkozási adatok szerint az Eötvös utcai iskolába íratták a legtöbb elsőst Komáromban, miközben pont a szomszédos szlovák iskola létszáma esett vissza a leginkább.

Hamarosan lezárul az Állami Pedagógiai Intézet által irányított kísérleti projekt, megtörténik a kiértékelése. Ezek alapján – ha az egyes iskolák igénylik – sor kerülhet a pedagógusok iskolázására széles körben, illetve egy-két éven belül megszületnek azok a tankönyvek, oktatási segédanyagok, óravázlatok, amelyek segítségével bármelyik magyar iskolában beindítható lesz a szlovák nyelv kommunikációra épülő oktatása. Ez egyszerre növelheti a tanulók és a magyar iskolák versenyképességét.

Csaba Ádám

Kapcsolódó cikkeink:

Három dolog kell a jó magyar iskolához
Szlovákoktatás: magolás helyett beszélgetés
Magyar iskola, szlovák nyelvtudás

Top