Milyen régészeti kincseket rejthet a föld?

98A

Néhány hete egy régészeti lelőhely egy része áldozatul esett a komáromi várban zajló környezetvédelmi beruházásnak. Az eset ráirányított a figyelmet városunk régészeti örökségére. Milyen kincseket rejthet a föld Komáromban és környékén? Mely korokból tárták fel a legtöbb lelőhelyet, vannak-e „fehér foltok“? Mi a teendő, ha feltételezett lelőhelyre bukkanunk? Régészeket kérdeztünk.

A Duna Menti Múzeum két régésze, Csuthy András és Gere Marek nemrégiben egy nyílt levélben hívta fel a figyelmet arra, hogy a komáromi várban zajló földmunkák során sajnálatos módon megsemmisülhetett egy régészeti lelőhely része. A munkálatok egy állami környezetvédelmi projekt keretében zajlottak, melynek során a vár területén lévő szennyezett talajt kicserélik, a szennyezett talajvizet pedig megtisztítják.

A régészek rámutattak, bár 2012-ben bebizonyosodott, hogy a lőporraktár melletti terület pozitív lelőhely, sőt, a vár egész területe a legmagasabb szinten védett régészeti szempontból, most ennek egy részét mégis egyszerűen kikotorták, értékes leletek mehettek veszendőbe. „Nem szabad hagyni, hogy a szemünk láttára, kutatás nélkül tüntessék el régészeti örökségünket, s mindezt úgy, hogy a szakmai lehetőségek valójában adottak Komáromban” – mutatott rá Csuthy András.

Egy építkezés engedélyezéséhez a műemlékvédelmi hivatal hozzájárulása is szükséges. A gyakorlat szerint, ha feltételezett lelőhelyen akarnak földmunkát végezni, a hivatal leletmentő régészeti kutatást rendel el. A Nyitrai Megyei Műemlékvédelmi Hivatal igazgatónője kérdésünkre azt felelte, most is történt előzetes régészeti kutatás, és néhány nappal a földmunkák megkezdése után azok lelassítását is elrendelték a leletek megsemmisülésének megakadályozása céljából. Négy csontvázas, 15-16. századi sírt tártak fel, kelta kori kerámiatöredékek is előkerültek, továbbá megtalálták a lőporraktár 19. században épült védőfalának maradványait.

Arról tehát megoszlanak a vélemények, történt-e mulasztás, késlekedés, illetve milyen leletek mehettek veszendőbe. Az azonban bizonyos, a levél ráirányította a figyelmet Komárom régészeti kincseire.

528559_4611573768572_673075096_nÁsatások Leányvárnál

Milyen kincsek rejtőzhetnek a föld alatt?

A múzeum két régésze kérdésünkre elmondta, a komáromi vár, de az egész város területe és környéke is igen gazdagnak mondható régészeti szempontból. Ez főként a terület stratégiai fekvésének köszönhető, hiszen két nagy folyó összefolyása mind kereskedelmi, mind katonai szempontból nagyon kedvező. Ezt már időszámításunk előtt is felismerték az itt élők, de a későbbi korokban is többször volt kiemelkedő szerepe a városnak. „Szinte az ember megjelenésétől számolhatunk régészeti leletekkel környékünkön. Régészeti korokban gondolkodva a paleolitikum időszakától, az őskoron, ókoron, középkoron át a legújabb korig számos lelőhely ismert. A legismertebbek ezek közül természetesen a római koriak, melyekre már a 19. században felfigyeltek, elsősorban Izsa-Leányvár, azaz Kelemantia, illetve a Duna túloldalán Szőny-Brigetio leletei kapcsán. Azóta a kelta és avar kor Komárom környéki leletei is ismertebbekké váltak. De bármelyik kort is szeretnénk kiemelni, mindegyikből több tucat lelőhely ismert a környéken. Ezek feltártsága sajnos változatos, sőt, több lelőhely örökre megsemmisült különböző okok, például az 1965-ös árvíz földmozgatásai miatt” – mondta el Csuthy András.

Az 1970-es évek végétől kezdték felfedezni Komáromban a korábbi kelta település nyomait – eleinte a Duna rakparton és az Anglia parkban. Az Európa-udvarban feltárt 6 fazekas kemence pedig azt bizonyíthatja, hogy i.e. az 1. században itt egy viszonylag sűrűn lakott kelta központ létezhetett, ennek nyomait találták meg 2009-ben az Öregvárban, 2012-ben pedig az Újvárban is. A keltákat követően a rómaiak jelentek meg vidékünkön, akik Leányvárnál (Kelemantia) a 2. század második felében alapítottak katonai tábort, mely a 4. század végéig fennállt.

05_Duna Menti Múzeum Komárom - Foto© Szabó László AFIAP -1104_IMG_3855_300Kelta kori karperec, a múzeum legértékesebb darabja

Az avar korból (568-tól a 800-as évek elejéig) is gazdag leletanyag került elő. Már a kora avar korból is feltártak sírokat a Bene városrésznél, a késő avar kori életre pedig a hajógyári temető leletanyaga a legjellemzőbb. Itt 153 sírt, ebből 63 lovassírt tártak fel, de a város számos pontján lehet még ennek folytatása. Ebben az időben – a 8. században – Komárom és környéke stratégiailag fontos avar központ lehetett. „Az avar korban hasonló, de kisebb közösség élhetett Zsitvatőn is, az ottani leletanyag sok egyezést mutat a hajógyári temetőével. Az ott előkerült leletek ma is Turócszentmártonban találhatóak, de reményeink szerint idén ősszel először együtt állítjuk majd ki a két temető leletanyagát Komáromban” – mondta el Csuthy András.

A kelta, római és avar korból tehát viszonylag sok régészeti kincset feltártak már Komáromban, honfoglaláskori magyar, vagy nagymorva jellegű szláv leletekre (9. század) viszont csak szórványosan bukkantak. Az ezt követő időszak is némileg „fehér folt” régészeti szempontból, a török korra pedig csupán néhány folyami lelet utal, aminek részben az az oka, hogy a komáromi vár nem képezte a török hódoltság részét. A török kortól kezdve ismét gazdagabb a történeti leletanyag.

Mint megtudtuk, a Duna Menti Múzeum gyűjteményének egyik legértékesebb darabja a múzeum állandó kiállításában megtekinthető kelta kori karperec, ez nemzetközi szakmai körökben is magasan jegyzett lelet. „Ha viszont a szakmai, esetleg a művészi szempontokat is figyelembe vesszük, akkor kiemelhető a hajógyári temető nagy griff fej lószerszámverete is. Ez is mind ötvöstechnikai, mind régészeti szempontból páratlan darab. De ha sikerülne igazolni eredetiségét, akkor kiemelhetnénk múzeumunk rovásírásos lándzsahegyét is, ez is páratlan a maga nemében” – mondták el a múzeum régészei. Jelenleg mintegy 140 ezer tárgyból áll a múzeum gyűjteménye, a fele természettudományi, a többi régészeti, néprajzi, történeti és képzőművészeti darab.

09_Duna Menti Múzeum Komárom - Foto© Szabó László AFIAP -1301_IMG_3830_300Avar kori nagy griff fej lószerszámveret

Hogyan lehetne több ásatás?

Mint szinte mindenhez, ehhez is pénz kell, hiszen egy kisebb régészeti feltárás is euróezrekbe kerülhet. Az anyagiakat ezért elsősorban pályázatok útján lehet előteremteni, például a kulturális minisztériumtól. Régészeti feltárások ugyanabból a pályázati forrásból valósulhatnának meg, amelyből az elmúlt években fokozatosan felújították az Öregvár bejáratát, a Ferdinánd-kaput is, amire – mivel az erőd területe városi tulajdonban van – a város 6 pályázat nyomán összesen csaknem 100 ezer eurót nyert el. Tehát lehetne pályázni kifejezetten az erődben végzendő ásatásokra is, azonban itt magának az erődnek – az épületeknek, várfalaknak – a fokozatos felújítása lenne a fontosabb sokak szerint, ami még hosszú évtizedekig elhúzódhat. A Duna Menti Múzeum folyamatosan részt vesz az izsa-leányvári római kori lelőhely kutatásában és felújításában.

A magas költségek miatt ásatások többnyire csak akkor valósulnak meg, ha egy-egy építkezés során veszélybe kerülnek lelőhelyek, és leletmentő feltárásra kerül sor. Ilyenkor a beruházó állja a költségeket, de általában nem is ez, hanem az építkezés elhúzódása fáj a legjobban az építkezés kivitelezőjének, megrendelőjének. Ezért fordulhat elő, hogy egy-egy lelőhelyet a határidők szorítása miatt szándékosan tönkretesznek, és megpróbálják eltitkolni. Paterka Pál, a műemlékvédelmi hivatal komáromi részlegének munkatársa szerint bizonyos esetekben kifejezetten jó, ha a leletek a föld alatt érintetlenül megőrződnek a jövő számára, mivel újabb és modernebb technológiák jelennek meg, amelyekkel még hatékonyabban lehet majd feltárni egy-egy lelőhelyet.

A múzeum régészei ugyanakkor hangsúlyozzák, ha büszkék akarunk lenni Komárom történelmére, minél jobban meg kell ismernünk, ehhez pedig feltárások is szükségesek. „Nem lehet csak írásos forrásokra alapozni, ezeket alátámaszthatják, árnyalhatják, de akár cáfolhatják is az ásatások során felfedezett tárgyi leletek. Ráadásul vannak történelmi korok, ahol alig, vagy nem is lelhető fel írásos emlék. Jelenleg a köztudatban úgy él Komárom történelme, mintha csak a török korban kezdődne, és a szabadságharc alatti és utáni időszakból állna. Ennél azonban sokkal régebbi korokba nyúlik vissza“ – foglalták össze a múzeum régészei, akik a következőképpen zárták nyílt levelüket: „Reméljük, hogy a város múltjának feltárásáért és megőrzéséért aggódók a várossal, a megyei műemlékvédelmi hivatallal és az ásató régészekkel karöltve a jövőben fokozottabban figyelnek majd oda a vár területén tervezett vagy folyó földmunkákra, hiszen könnyen arra a sorsra juthatunk, hogy a város nagy történelmét csak sejteni fogjuk, de esély sem lesz már annak szakszerű alátámasztására.“

(Csaba Ádám)
(fotók: Duna Menti Múzeum, Szabó László)


 

Mit tegyünk, ha régészeti leletet találunk?

Ha valaki régebbi korokból származó tárgyra, feltételezett lelőhelyre bukkan, mit tegyen? – kérdeztük a régészeket, mire azt felelték, ezt a Műemlékvédelmi Hivatalnak kell jelenteni 3 napon belül, ha ezt valaki elmulasztja, bírságra számíthat. A régészeti kincsek megtalálói viszont – ha minden feltétel teljesül – akár a lelet értékének 100 százalékát is megkaphatják. Hangsúlyozták továbbá, ha valaki egy feltételezett régészeti leletre bukkan, a legjobb, amit tehet, hogy pontosan feljegyzi a helyszínt, és minél kevésbé bolygatja azt meg, sőt, őrzi azt a műemlékvédelmi hivatal munkatársainak kiérkezéséig. Egy helyszíni feltárással ugyanis a régészek sokkal több információt tudhatnak meg, mintha csak egy régészeti tárgyat vizsgálhatnak.


280662_4496212964624_27592087_o

Mit láthatunk a múzeumban?

Csütörtöky József, a Duna Menti Múzeum igazgatója elmondta, 8 állandó kiállításuk mellett jelenleg 2 hosszútávú és 1 időszaki kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. Múlt péntektől (április 17.) május végéig nézhető meg a múzeum főépületében a Duna Gibraltárja című tárlat, mely Komárom várossá válásának 750. évfordulójának állít emléket. Ugyanitt már tavaly óta megtekinthető Élet a szavannákon című kiállítás, márciustól pedig a könyvtárnak is helyet adó épületben nyílt meg a Duna mente élővilágát bemutató, újszerű megoldásokat alkalmazó természettudományi tárlat. Az állandó kiállítások a város és a régió múltját mutatják be az őskortól a II. világháború végéig.

A tervekről szólva az igazgató elmondta, idén is lesz Múzeumok Éjszakája, mégpedig május 16-án. Régészeti szempontból újdonság az Avarok és Szlávok a Dunától északra című, szeptemberben nyíló kiállítás, mely együtt mutatná be a cikkünkben is említett komáromi és zsitvatői avar temetők leletanyagát. Ezen kívül további időszaki kiállítások is váltják egymást, érdemes tehát tájékozódni a múzeumban, vagy az intézmény honlapján.


 

Top