Vegyes képet mutat az idei aratás

Nagyjából az átlagos éveknek megfelelően június végén, július elején kezdődött az őszi vetésű szántóföldi növények aratása régiónkban. A betakarítás eredménye területenként, régiónként változó. A száraz április, az esős május és a forró június nem tettek jót a termésnek – a klímaváltozás egyre nagyobb kihívást jelent a mezőgazdászoknak.

aratás-3

Már tavaly ősszel megjelentek hírek arról, hogy porba kellett vetni a búzát és az őszi kalászosokat, az őszi káposztarepcénél is ugyanez volt a helyzet. A téli csapadékhiány csak tetézte a problémákat – a hosszú, száraz időszak kedvezőtlenül hatott az őszi vetésekre. Ezeket a károkat már a csapadékos május sem tudta kompenzálni. Utána pedig forró napok jöttek, a kialakult párás környezet pedig kedvezett a különféle növénybetegségeknek, különösen a gombásodásnak. Ahol nem fordítottak kellő figyelmet a védekezésre, ott a minőséggel lehetnek majd problémák, a területi elhelyezkedéstől függően kisebb-nagyobb terméskiesés lehet. A hőség ugyanakkor jót tett a májusban még elmaradásban lévő gabona érésének.

Perbete

A Perbetei Mezőgazdasági Szövetkezetben már június 26-án a 110 hektáron vetett őszi árpával kezdték az idei aratást, egy saját és két vendégkombájnnal. Krutek Otto, a szövetkezet agronómusa hetilapunknak elmondta, 5,2 tonna/ha termést sikerült betakarítani, ami a körülményekhez viszonyítva elfogadható. Rosszabb a helyzet az őszi repcével, amelyet 250 hektáron termesztettek. Az eredmény elmaradt a sokéves átlagtól, hiszen ebben az évben 2,6 t/ha termést adott, pedig a repcével sok a munka, igényes növény. A tavaszi árpa aratását július 8-án kezdték. Ezt a növényt 185 hektáron termesztették, ebből 50 hektár a sörárpa. Betakarítása befejeződött, 4,8 t/ha eredménnyel. A szakember megjegyezte, lekötött szerződésük van a sörárpára. Minősítés során derül ki, hogy a megtermelt árpa alkalmas-e söripari célra, vagy csak takarmány árpaként lehet eladni alacsonyabb felvásárlási áron. A 417 hektáron termesztett búzát az elmúlt napokban kezdték aratni, az eredményekről még nem tudott beszámolni az agronómus.

Lakszakállas

Az Alsó-Csallóköz remek minőségű termőföldjein gazdálkodó Lakszakállasi Mezőgazdasági Szövetkezetben július 1-jén kezdték az aratást három saját és kilenc vendégbetakarító géppel. Balogh Miklós, a szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője elmondta, hogy a 277 hektáron termesztett őszi árpa 7t/ha-t adott, ami kiemelkedő a szélsőséges időjárás ismeretében. A 312 hektáron termesztett repce sem vallott szégyent, hiszen a 3,75t/ha-os átlag elfogadható. A 605 hektáron lévő tavaszi árpából 300 hektárt sörárpának vetették. Az aratását még nem fejezték be, de előreláthatólag az 5,8-6,0 t/ha eredményt ad. Búzát 3100 hektárról kell betakarítani. Ebből 740 hektár a durum búza, amely a fogyasztási szokások átalakulása miatt egyre keresettebb, mivel kiváló minőségű, őrleménye pedig tojás és egyéb adalékanyagok felhasználása nélkül is jó főzési értékű, sárga színű, finom tésztát ad. A puhatestű, őszi búzánál 6t/ha termésátlaggal számolnak a szövetkezetben.

Összességében elmondható, az idei aratás eredményében látványos regionális és területi különbségek lesznek, mind a mennyiség, mind a minőség szempontjából.

Súlyos gondokat okoz a klímaváltozás

Szakemberek szerint a gazdák a jövőben kénytelenek lesznek olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel enyhíthetik a klímaváltozás negatív hatásait. A mezőgazdaság – azon belül a növénytermesztés – a globális klímaváltozás okozta időjárási szélsőségeknek a legnagyobb mértékben kitett nemzetgazdasági ágazat. Dél-Szlovákia klimatikus és talajadottságai ugyan kiválóak a magas színvonalú, hatékony mezőgazdasági termelésre, ám súlyos veszteségeket okoznak az időjárási szélsőségek, amikkel szemben nagyon nehéz és költséges a védekezés, előrejelzésük pedig legtöbbször nem lehetséges.

A Kárpát-medencében a téli félévben csapadéktöbblet, a nyári félévben csapadékhiány valószínűsíthető. A térségben a klímaváltozás legfontosabb növénytermesztést érintő hatásai az alábbiak: a csökkenő nyári csapadékmennyiség aszályt és vízhiányt idéz elő, a növekvő téli csapadék árvíz- és belvízveszélyt okoz, a növekvő csapadékintenzitás csökkenő vízhasznosuláshoz vezet, az elfolyó víz növeli a talaj-eróziót, az emelkedő hőmérséklet szárazságot okoz, és ezáltal rövidül a vegetációs periódus.

A kedvezőtlen hatások okozta veszteségek megelőzésére alapvetően két lehetőség kínálkozik. Az egyik a biológiai alapok fejlesztése, azaz a klimatikus szélsőségeknek jobban ellenálló növényfajták nemesítése. A másik az új termesztéstechnológiai eljárások alkalmazása, ideértve a vízmegőrző talajműveléstől kezdve, a precíziós növénytermesztési technológiák alkalmazásán át, az öntözéses gazdálkodással bezárólag a technológia minden elemét.

(miriák)

(Cikkünk a Delta július 16-i számában jelent meg.)

Top