Egyre konkrétabb formát ölt az az elképzelés, mely életet lehelne a komáromi kikötőbe. A kikötőfejlesztés során a város szempontjait is figyelembe veszik. Ezek közül a legfontosabb, hogy hosszú évtizedek után a komáromiak végre visszakaphassák a belvárosi rész menti Duna-partot, és a terület revitalizálása után szabadon korzózhassanak a víz mellett, illetve turisztikai célokra is ki lehessen használni.
Bár Komáromban folyik össze Szlovákia két legnagyobb folyója, a városi részeken mégsem mehetnek le az emberek a folyópartra. A városvezetés már évek óta szeretné elérni, hogy ez megváltozzon. Egészen eddig nem sikerült előre lépni az ügyben, egyrészt azért, mert a Duna-part a Verejné prístavy a.s. állami részvénytársaság tulajdonában van, tehát leginkább tőlük függ a városi partszakasz sorsa, másrészt azért is, mert olyan megoldás kellett találni, ami a nagy hagyományokkal bíró teherkikötő működését sem lehetetleníti el, sőt, a fellendítését is magába foglalja.
Komárom ellenezte a korábbi alternatívákat
A Verejné prístavy társaság három évvel ezelőtt 600 ezer euró uniós támogatást nyert el a komáromi kikötő stratégiai fejlesztésének kidolgozására. A társaság ezért egy ún. Masterplant dolgozott ki, amit tavaly nyáron a városházán megtartott nyilvános fórumon is bemutatott az érdeklődőknek. A stratégiai tervben több alternatív megoldást vázoltak, ám a város számára egyik sem volt elfogadható. Elsősorban a hajózás területén jártas Molnár Marian városi képviselő ellenezte az elképzeléseket, rámutatva arra, hogy több alternatíva jelentené azt, hogy a 7-es lakótelepen jelentősen megemelkedne a teherforgalom a kikötő újjáélesztésével, másrészt csak kis részben teljesülne a város legfontosabb szempontja, mégpedig az, hogy a komáromiak végre visszakapják a Duna-part egy részét, és nyugodtan korzózhassanak a víznél – ahogy ez szinte minden folyóparti városban normális.
A város törekvését a közlekedési minisztérium is határozottan támogatta, sőt tavaly ősztől az említett társaság is nyitottabbá vált a komáromiak számára kedvezőbb koncepció iránt – ebben valószínűleg az is közrejátszott, hogy személycserék történtek a Verejné prístavy a.s. vezetésében. Tavaly decemberben együttműködési memorandumot is aláírtak a felek.
Végül sikerült megállapodni egy olyan kikötőfejlesztési koncepcióban, amely a komáromiak érdekét is szem előtt tartja, egyúttal a kikötő fellendítését is szolgálja – tudtuk meg Molnár Marian képviselőtől.
A Vág partján lenne a teherkikötő egy része
Eszerint a kikötő teherforgalmi része két helyszínre kerülne. Egyrészt megmaradna a 7-es lakótelepnél lévő kikötő – ezt a részt nyugati medencének, vagy téli kikötőnek is nevezik, a felnyitható hídtól nyugatra húzódó partszakaszról beszélünk. A teherkikötő másik része viszont a Vág partján épülne ki, a Dohány utca ás a Vág közötti területen, ami 30 évvel ezelőtt a szovjet katonaság használatában volt – most néhány cég bérli.
A Vág menti telek tulajdonosa ugyancsak a Verejné prístavy társaság. Itt történne az ömlesztett áru – például gabona, érc, homok, kavics – rakodása, de a darabos áru egy része is ide érkezne. A helyszín előnye, hogy az északról (Érsekújvár felől) érkező kamionok és teherautók a Vág-hídról azonnal letérhetnének a kikötőhöz, nem növelnék a város forgalmát, a nyugati teherforgalom pedig csak a kétsávos főutakon közlekedne, vagyis a lakónegyedeken nem haladna keresztül. Az előzetes tervek szerint a Vág-partján egy kisebb mólót építenének, hogy a teherhajók gond nélkül kiköthessenek.
A 7-es lakótelep melletti kikötőrészben csak a darabos, csomagolt áru rakodásának egy részét bonyolítanák, vagyis nem okozná a teherforgalom számottevő növekedését a lakónegyedben, illetve a városközpontban. Ez fontos a komáromiak szempontjából: korábban önkormányzati képviselők is hangsúlyozták, az itteni lakosok nyugalmának megőrzése, illetve az ide vezető városi utak védelmében nem szabad engedni, hogy jelentős teherforgalom zúduljon a városrészre. Itt, a „régi“ kikötőben történhetne a kirándulóhajók élelmiszer-ellátmányának vételezése is.
Lemehetnénk a partra a belvárosnál
Komáromnak azonban az lenne a legfontosabb, hogy hosszú évtizedek után visszakapja a Duna-part egy részét. A kompromisszumos koncepcióval ez megtörténne, ugyanis megnyitnák a lakosok előtt az ún. keleti medence partját, vagyis a komáromi központi erődtől a felnyitható hídig terjedő szakaszt. Bár az itt található síneket nem szednék fel – erre szükség lesz, hogy legyen vasúti összeköttetés a kikötő Vág-parti része és a téli kikötő között –, ezt leszámítva viszont a környék újra a város szerves részévé válna, ahol korzózni lehet, fokozatosan turisztikai jellegű szolgáltatások indulhatnának be, vagy például szabadidős tevékenységet támogató létesítmények. Bár ez a part menti terület is az említett társaságé, viszont nyitottak arra, hogy – például bérbeadás nyomán – a lakosokat és turistákat kiszolgáló vállalkozások telepedjenek itt meg.
Kirándulóhajók, új munkahelyek
A koncepció fontos eleme, hogy a belváros menti partszakaszon épüljön ki egy sétahajók, de akár nagyobb kirándulóhajók befogadására is alkalmas személyi hajókikötő. Uniós elvárás is, hogy a kikötő személyforgalom fogadását is biztosítsa.
A kikötőfejlesztés nyomán ráadásul számos új munkahely létesülhet. Egyrészt közvetlenül, ha újra nő a teherforgalom, másrészt közvetett módon, a beszállító vállalkozások útján, legyen szó a teherkikötő fejlődéséről, vagy a hajóturizmus fellendüléséről. A kirándulóhajók például helyi vállalkozóktól szerezhetnék be a szükséges friss élelmiszert, de a turisták kiszolgálását is el kell majd látni – a megnyíló Duna-part sok lehetőséget kínál.
Bár a kikötőfejlesztési koncepció nem tartalmazza, tárgyalások folytak arról is, hogy a Vág és a Duna összefolyásánál található terület – vagyis a komáromiak által Spiccnek nevezett rész – szintén megnyíljon a lakosok előtt. Keszegh Béla polgármester elmondta, ez is régi törekvése a városnak, amit nagyban akadályoznak a terület kusza tulajdonviszonyai. Tavaly Andrej Doležal közlekedési miniszter és Katarína Bruncková közlekedési államtitkár több alkalommal is járt Komáromban, és nemcsak a Duna rakpart belvárosi részének lakosok előtti megnyitását támogatták, hanem azt is, hogy a Spiccre is újra elsétálhassanak az emberek.
Egy éven belül elkészülhet a kikötőfejlesztés megvalósíthatósági tanulmánya, illetve a részletes tervek, a projektdokumentáció. Ezt követően az építési munkák megkezdésének sem lesz akadálya, ugyanakkor költséges beruházásról van szó, így a közlekedési minisztérium célja az, hogy az Európai Unió 2021–2027-es költségvetési időszakára jóváhagyott keretből lehessen finanszírozni. Vagyis egy sikeres uniós pályázattól függ, hogy mikor válik valósággá a kikötő fejlesztése, mikortól korzózhatunk a Duna-parton. Egy nagyon lényeges előrelépés ugyanakkor már most megtörtént.
Csaba Ádám
(Nyitókép: Téglás Péter)
Kapcsolódó cikkeink:
Vízre bocsátották az új kirándulóhajót
Memorandum a kikötőfejlesztésről
Polgármesterekkel tárgyalt a közlekedési miniszter
Úttalan utakon