A komáromi hulladékszállítás és -lerakás több éves gondja oldódik meg azzal, hogy az izsai szemétlerakót működtető cég új vezetése egy félmillió eurós beruházásnak köszönhetően bővítette a telep kapacitását. Az új kazetta megépítése további 10-15 évre biztosíthatja a komáromi és a környező falvak szemétszállítását – állítja a Reko Recycling ügyvezető igazgatója. A cégnek azonban a bővítésen túl további tervei is vannak.
Lapunk legutóbb az izsai Reko Recycling Kft.-vel csaknem egy évvel ezelőtt foglalkozott. A cég ugyanis tavaly júniusban (nem sokkal azután, hogy tulajdonosváltás történt a vállalatnál), azzal a kérvénnyel fordult a városhoz, hogy 2017-es év második felétől kb. 20 százalékos áremelést hajthasson végre az egyes tételeken a szemétlerakás területén. A Reko Recycling képviselői az infláció mértékével érveltek: pontosabban azzal, hogy több mint tíz éve nem emeltek árat, miközben kiadásaik megnövekedtek. Hangsúlyozták ugyanakkor azt is, hogy a szemétlerakásért az áremelés után továbbra is az egyik legkedvezőbb díjszabást kínálnák a régióban. Noha több módosító javaslat is elhangzott a fél évvel ezelőtti képviselő-testületi ülésen, a kérvényt a városi önkormányzat végül elfogadta. Így például tavaly júliustól a lakossági vegyes hulladék (ami csak egy tétel a többi közül) tonnánkénti lerakási ára 15,68 euróról 18,50 euróra emelkedett. Ez a városnak éves szinten azóta mintegy 58 ezer euró többletkiadást jelent, ám való igaz: még így is az egyik legkevesebbet fizeti a régióban. Érsekújvárban például több mint 23, Ógyallán pedig több mint 21, de Dunaszerdahelyen és Nagymegyeren is a komáromi árakhoz képest többet, 19 eurót kérnek a lakossági vegyes hulladék lerakásáért.
Óriáskazetta épült
A Reko Recycling új vezetésének azonban még egy komoly problémával is szembe kellett néznie: azzal, hogy a vállalat működtette izsai szeméttelep kapacitása az elmúlt évek alatt kritikussá vált. Egyes szakemberek szerint a két meglévő kazetta (ahová eddig a szemetet szórták) már két évvel ezelőtt megtelt, egy új tárolómedence (kazetta) megépítése tehát halaszthatatlanul szükségessé vált. Ennek és a Reko Recycling előző vezetésének ígéretei ellenére azonban az új kazetta ügyében sokáig nem történt előrelépés. Olyan „vészforgatókönyvek“ is felmerültek, hogy amennyiben nem bővítik a lerakót, Komáromból az izsai helyett távolabbi szeméttelepekre (a koltai és az albári szemétlerakó jött szóba) kell szállítani a komáromi szemetet. Ez a megoldás azonban már csak azért is „kényelmetlen“ lett volna Komáromnak, mert – elsősorban a földrajzi távolság miatt – tovább növelte volna a költségeket.
Azt, hogy azóta sem kellett egy konténernyi szemetet sem Albárra vagy Koltára szállítani, a Reko Recycling új menedzsmentje végül azzal érte el, hogy az áremelésre vonatkozó kérvénnyel egy időben ígéretet tett, hogy még nyáron hozzálát a már korábban előkészített izsai szeméttelep bővítési terveinek megvalósításához. Ez persze egyezett a cég saját érdekeivel is, hiszen egy megtelt szemétlerakóval mást nemigen lehet kezdeni, mint bezárni a kapuit. Tavaly decemberre a mintegy félmillió eurós beruházás érdemi része befejeződött: az új, többezer négyzetméter területű kazetta megépült, a műszaki átadás megtörtént, s már csak a kollaudálás és az egyéb engedélyezések vannak hátra. „Február végére-március elejére már a papírmunka is lezárulhat“ – mondja lapunknak Járik György, a Reko Recycling ügyvezető igazgatója, elárulva azt is, hogy az új kazettának köszönhetően Komárom hulladéklerakása újabb 10-15 évre biztosított. A magyarországi Carbotech Kft. által végzett munkálatok során a legkorszerűbb műszaki-technológiai megoldásokat alkalmazták, elektronikus monitorrendszer biztosítja például azt, hogy a szennyeződés ne kerüljön a talajba. „Annak érdekében, hogy a következő évtizedekben nyugodtan aludjunk, mindenből többet és vastagabban raktunk le, mint ahogyan az az előírásokban szerepel“ – meséli a beruházásról az ügyvezető igazgató.
Több a kiadás, mint a bevétel
A komáromi szemétszállítás ügye azonban az új kazetta megépítésével sem teljesen rózsás, hiszen a városnak évek óta többe kerül a hulladék kezelése, mint amennyi a lakossági szemétdíjból befolyik a városi kasszába. Ez hosszú távon aligha fenntartható – legfeljebb úgy, ahogy eddig is: más célra elkülönített keretekből csípnek le éppen annyit, hogy a számlákat ki tudják egyenlíteni. Tavaly például csaknem 732 ezer eurót költött a város a szemét elszállítására, a konténerek ürítésére, a lakótelepi szeméttárolók gondozására-tisztítására és egy sor ezzel összefüggő hasonló tevékenységre. Az összeg a városi szemétszállítást 1994-től végző Clean City számláját gyarapította. A cég ugyanakkor évről évre egyre kevesebbet kér mindezért, nem lennénk tehát meglepve, ha az éppen most záruló, ötéves időtartamra szóló szerződés után a város újra a Clean City-vel szerződik – persze ez csak a nemzetközi versenypályázat elbírálása után válik majd biztossá.
Ha a fentiekhez hozzávesszük, hogy Komárom a hulladék – a szigorú uniós normáknak megfelelő – tárolásáért/lerakásáért 2017-ben további 442 ezer eurót fizetett a Reko Recyclingnek, miközben a lakossági szemétdíjból mindössze 775 ezer euró folyt be, még inkább szembetűnő a deficit. Magyarán: a szemétdíjból származó bevétel éppencsak fedezi a Clean City felé a kiadásokat – miközben a lerakásért még nem is fizetett a város egy lyukas garast sem. Érthető tehát, hogy évek óta állandó beszédtéma Komáromban a 27 eurós szemétilleték emelése: a nyugat-európai országokban ennek többszörösét, de több hazai városban is a komárominál magasabb összeget szabnak meg ezen a címen, miközben a szabályok nem tesznek különbséget az uniós országok vagy régiók és városok között. Az idei évre vonatkozó költségvetés egyébként egymillió eurót különített el a hulladékkezelésre, minden bizonnyal azonban ezen majd módosítani kell, a számok ugyanis azt mutatják, hogy Komárom az előző években ennyiből egyszer sem jött ki. Ráadásul a szemét mennyisége (amely értelemszerűen jelentősen befolyásolja a kiadásokat) sem lett számottevően kevesebb: 2015-ben 14.898 tonna, 2016-ben 15.572 tonna, 2017-ben pedig 15.400 tonna hulladékot termelt Komárom.
Egy költségkímélő megoldás
A Reko Recycling a maga részéről egy újabb beruházással igyekezne csökkenteni a szemétkezelés költségeit. Egy olyan ún. hulladékválogatót építene, amely súly, szín, forma és típus (papír, üveg, műanyag, zöldhulladék) alapján szelektálná a háztartási hulladékot. A válogató megvalósítása és engedélyeztetése Járik György szerint hosszú és összetett előkészítést igényel. A környezetvédelmi engedélyeztetést ugyan már elindították, ám a megépítése a legoptimistább verzió szerint is csak 2019-ben lenne esedékes. A válogató azért lenne előnyös és költségkímélő megoldás, mert ma valamennyi vegyes hulladék után, amely a lerakóba kerül, illetéket kell fizetni – az izsai szeméttelep esetében az izsai önkormányzatnak. Ez az összeg jelenleg tonnánként 6,6 euró, ám a kormány a díjat 2020-tól lépésenként jelentősen megemeli – akár a jelenlegi díjnak a töbszörösére is. Az erről szóló törvényjavaslatban, amelyet a parlament már el is fogadott, az is szerepel, hogy a megemelt illeték a jövőben már nem az önkormányzatokat, hanem az állami költségvetést gyarapítaná. Nem lennénk meglepve, ha a többletköltségeket az önkormányzatokon, vagy rajtuk keresztül velünk fizettetnék meg. Mivel azonban a válogatott hulladék nem kerül a lerakóba, adó sem vethető ki utána. Jól felfogott érdekünkben tehát érdemes azért szorítani, hogy minél hamarabb, mondjuk már 2019-re elkészüljön a Reko Recycling hulladékválogatója. De addig is: érdemes szelektálni.
Langschadl Mátyás
Kapcsolódó cikkeink:
Júliustól többet fizet a város a szemétért
Átalakul a hulladékgazdálkodás Gútán