Több tízezer baromfit kellett likvidálni



Régió. Madárinfluenza-fertőzés miatt 40 ezer tojótyúkot kellett likvidálni a Csallóközaranyos és Komárom közötti Szentpálon található baromfifarmon. Ugyanitt további 160 ezer tojót megfigyelés alatt tartanak, a gócpont körül 3 kilométeres védőkörzetet, illetve 10 kilométeres megfigyelési zónát jelöltek ki. A fertőzés nagy valószínűséggel vadon élő szárnyasokról közvetett úton került a tenyészetbe. A járásban több helyen döglött hattyúkat is találtak az állatorvosok.

Az első elhullott tyúkokról január 24-én érkezett bejelentés a Komáromi Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-ipari Felügyelethez, és másnapra már be is igazolódott a madárinfluenza egy erősen patogén vírustörzse, a H5N1 jelenléte. „Gyorsan reagáltunk a kialakult helyzetre, a fertőzött állományt azonnal elzártuk, az istállóba már senki nem léphetett be, nehogy áthurcolja a betegséget. Attól kezdve a tojásokat sem lehetett összeszedni az istállóban. Ezek a tojások egyébként keltetésre voltak szánva, ugyanis egy szaporítófarmról van szó. Rögtön kapcsolatba léptünk a rendőrséggel, amely lezárta a farmhoz vezető bekötőutat, valamint a fehérje-feldolgozóval (kafiléria), illetve elkezdtük szervezni az állomány likvidálását – mondta Oskár Slivka, az állategészségügyi felügyelet komáromi igazgatója. – Hétfőn (január 29-én – a szerk. megj.) aztán megkezdődött az állatok gázzal történő elaltatása, és a tetemek fokozatos elszállítása. Ez a munka egészen péntekig eltartott.” A következő feladat az istálló kitakarítása, teljes fertőtlenítése lesz. Az almot szintén speciálisan kell kezelni, fertőtleníteni.

Időközben elpusztult hattyúkról is bejelentés érkezett a Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-ipari Felügyelethez, Csicsón 50 elhullott állatot gyűjtöttek be, csütörtökön pedig már Naszvadról jeleztek döglött hattyúkat. Még várják a laboratóriumba küldött minták eredményét, ugyanakkor Oskár Slivka szinte biztosra veszi, hogy ezek a vadon élő szárnyasok szintén e fertőzés következtében hullottak el (ez később be is bizonyosodott). „A szentpáli telep körül repceföldek vannak, helyenként nagy kiterjedésű belvizes részekkel, ahol mintegy 200 vadkacsa tanyázik. Ráadásul a magas talajvíz miatt a rágcsálók is feljöttek a földfelszínre, én könnyen lehet, hogy száraz hely után kutatva jutottak a baromfiistállóba is. Nagyon valószínű, hogy vadon élő állatról jutott a vírus a tenyészetbe” – mondta a szakember.

A madárinfluenza megjelenését követően, január 26-án az állategészségügyi felügyelet a teleptől 10 kilométeres hatósugárban lévő településeken óvintézkedéseket rendelt el. Ennek értelmében az állattartók (baromfi, galamb, háztáji és egyéb szárnyasok tartói) kötelesek az állattartás tényét bejelenteni. Elredelte továbbá, hogy a háztájiban nevelt szárnyasokat el kell zárni, hogy ne fertőződhessenek meg a szabadon élő madaraktól. A baromfi- és madártenyésztőknek fokozniuk kell a biológiai biztonságot: fertőtleníteniük kell a tenyésztőhelyek ki- és bejáratait, meg kell akadályozniuk, hogy a háztáji szárnyasok szabadon élő társaikkal érintkezhessenek, itatásra csak olyan vizet használhatnak, amihez a szabadon élő madarak nem férnek hozzá, továbbá kötelesek azonnal jelezni az állategészségügynek, ha a madárinfluenza legcsekélyebb jelét észlelik állataikon (pl. kevesebbet esznek-isznak, vagy tojnak a szokásosnál).

(vkm)

Top