Szuperiskola vagy önfelszámolás?

Tiltakozások és nagy felháborodás közepette megszavazta a gútai képviselő-testület a két magyar városi tanintézmény összevonását. Hiába tüntettek transzparensekkel az elégedetlenkedők az önkormányzati ülésen. A képviselők hajthatatlanok voltak: egy magyar városi nagyiskola lesz. De hogyan tovább?

Több tucat tiltakozó gútai jelenlétében tartották múlt hétfőn a városi képviselő-testület azon ülését, amelyen a városi magyar alapiskolák összevonásáról döntöttek. A „Nekünk kellenek az iskolák!!!”, „Mentsük meg a sulit!!!”, „Az iskola nem eladó!” és „El a kezekkel a gyerekeinktől!” jelmondatokkal ellátott papírlapokat emeltek a magasba a tiltakozók, akik így kívánták képviselőik tudtára adni: nem szeretnék a két városi magyar tanintézmény összevonását. A megjelentek többsége úgy véli, a megkérdezésük és véleményezésük nélkül, a fejük felett és elhamarkodottan határoztak a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola és a Corvin Mátyás Alapiskola sorsáról.

rakoczi

„Eljött az utolsó perc”

A testületi ülésen Takács Imre, a Közös Tanügyi Hivatal vezetője nagy vonalakban ismertette a városi magyar alapiskolák gazdaságossága és fenntarthatósága céljából készített tanulmányt, amiből kitűnik, a demográfiai adatok szerint folyamatosan csökken a születések és így a beíratandó kiselsősök száma. Az összevonás melletti érvként elhangzott az is, hogy a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont a Bethlen Gábor Alaptól mintegy 1,8 millió euró pénzügyi támogatásban részesült, aminek köszönhetően jelentős beruházást tudnak végrehajtani.

„Eljött az utolsó perc. Nem várhatunk tovább, ezzel mi most nyerünk egy kis időt. Konkurensei leszünk az egyházi iskolának, ami örvendetes, hiszen oda is gútaiak járnak. Hiszek a magyar nagyiskolában” – foglalt állást az összevonás mellett az ülésen Horváth Árpád polgármester. A nagyiskolát illetően kevés ellenérv fogalmazódott meg, az ellenzők leginkább a kommunikáció hiányát róják fel a város vezetésének és az önkormányzatnak.

horvath-arpad (2)Horváth Árpád

Megváltoztatott álláspont

Madarász Róbert, az oktatási bizottság elnöke legnagyobb problémaként az alacsony gyermeklétszámot jelölte meg, illetve a szociálisan hátrányos helyzetű diákok egyre növekvő létszámát. Az idei beiratkozók száma még 100 felett volt, de a lakossági nyilvántartásból kitűnik, hogy 2 év múlva a 80-at sem fogja elérni. „Ez a problémák gyökere, de az igazi gond az egyes iskolákba jelentkezők aránya, a beiskolázott diákok etnikuma, szociális hátterének egyenlőtlensége, s a gyermekhiányból adódó feszültségek” – érvelt Madarász.

Változtatott álláspontján Bagita Judit, a Rákóczi iskola igazgatónője, aki még a január 23-i szakfórumon úgy fogalmazott a tervezetről, hogy az “ingatag”, mivel éppen az általa vezetett intézménybe a javaslatban szereplő táblázat szerint egyetlen gyermeket sem íratnak be és ezt az egész iskola nevében kikéri magának. Ezúttal azonban már az összevonás mellett tette le a voksát, mivel meggyőzték a gazdasági mutatók és a gyermeklétszámok. Nem volt elragadtatva az összevonás elképzelésétől Csütörtöki Erzsébet, a Corvin iskola igazgatónője, aki érzelmes felszólalásában kifejtette, kételyei vannak, ugyanakkor kiemelte a beterjesztett tanulmány összetettségét és kidolgozottságát. „Lehet gazdasági mutatókkal és statisztikákkal alátámasztani az összevonás majdani szükségességét, azonban jelen pillanatban ezt nem érzem időszerűnek” – mondta. Beszéde közben többször elcsuklott a hangja és könnyeivel küszködött, a jelenlévő tiltakozók többször megtapsolták.

bagita-juditBagita Judit

Hiányzott a társadalmi konzultáció

Hasonlóan hangos elismerést váltott ki Samu István (MKP) képviselő felszólalása, aki szerint a kulisszák mögött kemény és heves csatározás folyt, populizmussal vádolták azokat, akik nem értenek egyet a tervezettel. Úgy véli, időt kellene hagyni arra, hogy az érintettek és a közvélemény megismerje a tervezetet. “Tisztában vagyok vele, hogy a nagy magyar önkormányzati iskolaközpont megteremtése nem ördögtől való. A közeljövő megoldási lehetősége. Ugyanakkor ellenzek minden sietséget, csak azután mondhatok a megoldási javaslatra igent, miután ez ügyben társadalmi konzultációt folytatunk a lakossággal és érvekkel meggyőzzük őket. Társadalmi párbeszéd nélkül nem léphetünk, hiába vezérli a képviselő-testületet a jó szándék, hiába készít az oktatási munkacsoport részletes elemzést oktatási helyzetünkről, ha a harmonogram hiányzik belőle, ha hiányzik a konzultáció.”

samu-istvanSamu István

Németh Iveta független képviselő szintén ellenezte az összevonást, számadatokkal is szolgált. Úgy gondolja, az összevonást követően a nagyiskola költségvetésében a fejkvótarendszer miatt nyolcvanezer euróval kevesebb összeggel fognak számolni. Frakciótársa, Angyal Béla független képviselő sérelmezte, hogy a tervezetet kidolgozó munkacsoportban egyetlen érintett iskola küldötte sem vett részt, valamint hiányolta az iskolatanácsok véleményezését is.

Forró Tibor, a Fiatal Független Képviselők frakciójának vezetője felszólalásában megvédte a beterjesztett anyagot. Véleménye szerinte a specializált osztályokkal igazán vonzóvá válhat ez az általuk már tavaly vizionizált szuperiskola.

Nyílt levél a városvezetésnek

Az ülésen szót kapott Fűri Fekete Szilvia, aki a szülők véleményét tolmácsolta. Úgy fogalmazott, az anyag összetettségére való tekintettel “a téma sokkal komolyabb vitát érdemelne”. Mint mondta, becsapottnak érzik magukat. “Vázoljanak fel jövőképet, nyugtassanak meg minket, mert a jelenlegi információk, amiket kaptunk és hallunk, nem kielégítőek. Nem tudjuk elhinni, hogy nem változik semmi, és minden rendben lesz” – tette hozzá. A szülőkön kívül a pedagógusok is kifejezték nemtetszésüket, nyílt levelet írtak a város vezetésének, amiben sérelmezik, őket senki nem kérdezte a tervezett változtatásokkal kapcsolatban, és több – érzelmi indíttatású – kérdésükre sem kaptak kielégítő választ.

tuntetok

A képviselők végül tizenkét igen és négy nem ellenében elfogadták a beterjesztett javaslatot, aminek értelmében a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola a Corvin Alapiskola kihelyezett munkahelyeként működne, és ezután az összevont intézmény a Palkovich Viktor 3-as szám alatti címen kerülne bejegyzésre, az iskola nevéről pedig az önkormányzat márciusi ülésén döntenének.

Petícióval tiltakoznak

Ezzel azonban nem zárult le a téma, ugyanis a tiltakozók nem nyugodtak bele a döntésbe, és aláírásgyűjtésbe fogtak. A petíciót már több százan aláírták, a terv az, hogy több mint háromezren csatlakozzanak, hátha úgy nyomást tudnak gyakorolni az önkormányzatra, az oktatási minisztériumra, illetve felhívják a Bethlen Gábor Alap, valamint Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes figyelmét a kialakult helyzetre. Nem sikerült minden kételyt eloszlatni a Pátria rádió múlt keddi adásában nyilatkozó Horváth Árpád polgármesternek, aki elmondta, utólag kikérik az iskolatanácsok véleményét, amit majd a szaktárcához is eljuttatnak. Ugyanakkor Csütörtöki Erzsébet, a Corvin iskola, illetve a majdani összevont iskola igazgatónője is szólt a hátrányos helyzetű diákokat érintően. “Ezt a kidolgozott tervet vagy analízist, amit elénk vetítettek, elég pesszimistának tartottam, hiszen csak erre a megoldásra találtak lehetőséget. A megmentésre, a hogyan tovább megtartásra nem találtam meg benne a választ” – mondta az igazgatónő.

csutortoki-erzsebetCsütörtöki Erzsébet

A döntés tehát megszületett, a gútai városi magyar alapiskolák helyzete azonban ezzel nem oldódott meg, hiszen a valódi minőségi változás majd csak a gyakorlatban mutatkozik meg. Ehhez azonban az eddig ellenségesen viselkedő két érintett iskola pedagógiai karának közös megegyezésre kell jutnia, hogy egy valóban erős nagyiskola jöhessen létre. Jelenleg még az sem teljesen biztos, hogy valóban életbe lép az összevonásról szóló határozat: ha a polgármester nem írja alá – vétózik –, újra a képviselő-testület elé kerül az ügy. (FRISS: Ma kiderült a polgármester megvétózta a határozatot!)

Borka Roland
Fotó: Fűri Gábor


„Érzelmekkel nem lehet győzni a tények felett“

A folyamatok összetettebb és körültekintőbb értelmezéséhez megszólítottuk Hodek Mária egyetemi tanárt, aki az 1976-77. tanévben a mai Rákóczi iskolában tanított pályakezdőként. Szerinte már akkor is érezhető volt egyfajta destruktív rivalizálás a két magyar alapiskola között.

„Követem a gútai eseményeket, s amit eddig a nyilvános információkból megtudtam, azt így tudnám összegezni a teljesség igénye nélkül: nem tartom szerencsésnek, hogy a városi önkormányzat által előterjesztett javaslatra, az érintett iskolák pedagógusai, adminisztrátorai és a szülők is javarészt érzelmileg motivált válaszokat adnak. Ezért sem folyik érdemi vita, nem közelednek az álláspontok, mindenki mondja a magáét, elbeszélnek egymás feje fölött. Természetesen, érthető, hogy az ilyen változtatásnak érzelmi vetületei is vannak; de ezek egy adminisztratív jellegű kompromisszum-keresésben sokadrangú szempontok! Adminisztratív érvek és tények ellen érzelmi érvekkel aligha lehet nyerő pozícióba kerülni. Sajnos, úgy tűnik, hogy még a két igazgatónő sem tartja ezt szem előtt következetesen. Átgondolatlan, összehangolatlan a stratégiájuk, ellentétben a városi önkormányzat által írásban előterjesztett javaslattal.”

Az ülést megelőzően és a tanácskozás alatt szintén többször felmerült, hogy ki lesz az, aki személyes garanciát vállal az átmenet levezénylésében. „A rádióriportot hallgatva a megszólaló igazgatónő szakmailag, illetve adminisztratív ismereteket illetően nem győzött meg arról, hogy a helyzet magaslatán áll. Egy javaslatnak például nem okvetlenül kell tartalmaznia a részletes logisztikákat (ki vállal személyes garanciát stb.), ugyanis a ’hogyan?’ kérdés kidolgozására és megvitatására értelemszerűen, csak a javaslat elfogadása után kerülhet sor. Megértve a személyes érzelmeit is, egy iskolaigazgatótól elvárható volna egy ilyen komplex helyzetben, hogy mindazt, ami történik, elsősorban a város valamennyi tanulójának az érdekeit képviselve értelmezze – a tanulók érdekei kell hogy felülírjanak mindent. Azt kellene keresnie, hogy a tények ismeretében mit lehet tenni a lehető legszakszerűbben valamennyi érintett érdekében. Most éppen azt bizonyíthatná, hogy a nehéz kihívásoknak, mint igazgatónő, meg tud felelni, felül tud kerekedni a személyes érzelmein és együttműködik mindenkivel. A gútai magyar gyerekekért.”

A gútai városi magyar alapiskolák összevonásában az is közrejátszott, hogy éppen a Rákóczi iskolában tanuló diákok gyengébben szerepeltek a Tesztelés 9 felmérésben. Hodek szerint ez a kérdés jóval összetettebb, semmint egy ilyen kimutatásból egyértelműen kiolvasható lenne. „Ki kell mondani: könnyű jobb akadémiai eredményekkel dicsekedni a Corvin esetében, ha a hátrányos helyzetű gútai gyerekek többsége nem oda jár, hanem a másik iskolába! Ezért is jó döntés az összevonás! Ugyanis az önkormanyzati iskolák elsőrendű feladata az, hogy valamennyi gyereknek a lehető legszínvonalasabb oktatást és nevelést biztosítsák etnikai hovatartozástól függetlenül!” – fogalmazott Hodek Mária.

(borka)

HH7C9786


„Értetlenül állok a történtek előtt“

A több évtizede jól és eredményesen működő városi iskolahálózatot kérdőjelezték és szüntették meg döntésükkel a gútai képviselők“ – értékelte a két városi iskola összevonásáról szóló határozat elfogadását Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnöke. „Korábban mindkét iskola nagyon jól teljesített, s ha volt is konkurenciaharc köztük, ezt egészségesnek lehetett nevezni, megfértek egymás mellett, sőt az egyházi intézmény létrehozása sem jelentett akadályt. A Rákócziban az elmúlt években ugyan személyi problémákról lehetett hallani, de ez orvosolható lett volna, hiszen az iskola korábbi vezetése alatt ilyen gondok nem merültek fel. Azt gondolom, hogy a gútai képviselő-testület egy elsietett döntést hozott, várhattak volna még egy-két évet, főként amiatt, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy egy 200 fő feletti diáklétszámmal működő iskola normatív támogatása nem szorul kiegészítésre. Döntésükbe (amit a polgármester is megerősített), valószínűleg az is belejátszott, hogy a gútai Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont, ahová jelenleg 120 gyermek jár, 1,8 millió eurós támogatást nyert el a magyar kormánytól, ami – mivel egy ilyen kisiskoláról van szó – nemzetstratégiai szempontból nehezen értelmezhető. Én személy szerint értetlenül állok a történtek fölött, nem értem, hogy miért kellett ilyen gyorsan dönteni.“

(lm)


Olvassa el kommentárunkat a gútai eseményekről! Katt.

(Összeállításunk a Delta február 6-i számában jelent meg)

További kapcsolódó cikkek:

Mi lesz a gútai magyar alapiskolák sorsa?

“Élhető Gútáért dolgozom”

Milyen iskolát akarnak a gútaiak?

Még nincs vége a gútai osztályharcnak

Egyre elszomorítóbb a gútai osztályharc

Top