Hétfőn ünnepélyes keretek között adták át a komáromi kórház új onkológiai központját, ami nagy pozitívum régiónk egészségügyi ellátásában. Úgy tudjuk azonban, novemberben egy pont ellentétes intézkedést is hozott a kórház vezetése, mely szerint január elsejével bezárják a kórházi mikrobiológiai laboratóriumot, pénzügyi okokra hivatkozva. Ha így lesz, jóval nehezebbé válik a fertőzések kezelése, aminek a betegek ihatják meg a levét. A kórház szerint nem született végső döntés a kérdésben, ugyanakkor petíció indult a labor megmaradásáért.
Információink szerint a komáromi kórház vezetése, illetve az irányító Agel SK csoport november végén felmondott a klinikai mikrobiológiai osztály alkalmazottainak 2018. december 31-i hatállyal. Ez a lépés nyilvánvalóan azt jelenti, hogy január 1-től bezárják a labort. Több konkrét kérdéssel fordultunk a kórházhoz, ám Alžbeta Sivá, az Agel Sk szóvivője csupán szűkszavúan és kitérően válaszolt, leszögezve, a komáromi kórház jelenleg is tárgyal az egészségügyi biztosítókkal „a klinikai biokémia szegmensének működtetéséről“. Konkrétan a mikrobiológiai laboratórium sorsára nem tért ki.
A félreértések elkerülése végett fontos leszögezni, csakis a mikrobiológiai laboratórium megszüntetéséről van szó, ahol a különböző biológiai mintákat – törleteket, szöveteket, vizeletet, vért – alapvetően azért vizsgálják, hogy megállapítsák, milyen mikroorganizmus okoz egy-egy betegséget, továbbá tesztelik a hatásos gyógymódot. Ezzel szemben nem fenyegeti megszűnés a kórház hematológiai osztályán folyó vérkép elemzést, sem pedig a biokémiai vizsgálatokat végző laboratóriumot, ahol az emberi szervek és rendszerek – máj, szív, vese, izmok biokémiai paramétereit – vizsgálják. A környékbeli kórházak közül az érsekújváriban van mikrobiológiai laboratórium – de ott csak a saját kórházi mintákat vizsgálják –, a dunaszerdahelyi és a lévai kórházakban viszont nincs.
Czirfusz Attila egyetemi docens kérdésünkre kifejtette, nagyon rossz hír a mikrobiológiai laboratórium bezárása Komáromban. Szerinte ugyanis szakmai tény, hogy minél hamarabb végeznek mikrobiológiai elemzést egy biológiai mintából, annál hatékonyabban tudják megállapítani, hogy milyen mikroorganizmus – baktériumok, vírusok, gombák, paraziták – okoz betegséget. Minél több idő telik el a mintavétel és a vizsgálat között (akár fél óra is fontos lehet), annál nagyobb az esélye annak, hogy nem sikerül pontosan beazonosítani egy fertőzés okozóját, ezzel összefüggésben pedig azt, hogy pontosan milyen antibiotikum, illetve antimikrobiális anyag a legalkalmasabb a kezelésre.
Ha Komáromban megszűnik a mikrobiológiai labor és a mintákat más városba szállítják majd elemzésre – feltételezhetően Zólyomba, az Agel csoport legközelebbi laboratóriumába –, akkor biztosan órákkal később végezhetik csak el a teszteket, és akár napokkal később lehetnek eredmények. Ha emiatt nem sikerül 100 százalékban megállapítani a fertőzés okozóját, az orvosnak nincs más választása, mint hogy „vakon“ írjon fel antibiotikumot, amely nem biztos hogy olyan hatékony lesz, mint egy olyan, amit egy beazonosított, konkrét kórokozó elpusztítására alkalmaznának.
Egyszerűbben fogalmazva, a fertőzött beteg gyógyítása kevésbé lesz eredményes, ha úgy tetszik, „félrekezelhetik“ a beteget. Czirfusz Attila szerint most, hogy megnyílt az onkológiai központ, még inkább hiányozna a mikrobiológiai laboratórium, hiszen a daganatos betegek kezelésében rendkívül fontos a rendszeresen fellépő fertőzések hatékony és azonnali gyógyítása. Mivel immungyenge betegekről van szó, itt egy kisebb fertőzés is végzetes is lehet.
Hozzátartozik a képhez, hogy idén nyáron éppenhogy pozitív lépéseket tett a kórház azért, hogy megmaradjon a mikrobiológiai labor Komáromban. Májusban ugyanis bezárta a labort az addigi tulajdonos Medirex társaság. Igaz, hogy addig a kórházi minták többségét – kivéve a sürgős eseteket – nem ebben a laborban vizsgálták be, hanem a zólyomi laborjukban, ám a bezárást követően a kórház felismerte a problémát, és két hónap alatt teljesen új laboratóriumot épített, mely július elejétől meg is kezdte működését. Ezt követően mikrobiológiai szempontból már itt vizsgálták be a kórházi mintákat, sőt, a régióban működő több mint 100 ambuláns orvos által levett mintákat is. Vagyis néhány hónapja pozitív változás történt, ám most visszalépés fenyeget.
„Szándékunk, hogy teljes mértékben megtartsuk azokat a tevékenységeket, melyek szükségesek az egészségügyi ellátás biztosításához“ – a kórház szóvivője csupán ennyit fűzött a felmerülő aggályokhoz. Czirfusz Attila valósnak látja a veszélyt. Hangsúlyozta, a komáromi mikrobiológiai labor bezárását, és a levett minták más városokba való utaztatását szakmailag elfogadhatatlannak tartaná, sőt, veszélyeztetné a minőségi egészségügyi ellátást, az emberek életét. „Ez a legrosszabb megoldás. A probléma nemcsak a kórházat érinti, hanem régiónk több mint száz rendelőjét, ahonnan a mintákat küldték kivizsgálásra, azaz több ezer beteget. Azért, hogy megakadályozzuk a bezárást, petíciót indítottunk. Kérünk mindenkit, aláírásukkal támogassák az ügyet, hogy az illetékeseket jobb belátásra bírjuk“ – üzent a régió lakosainak, hozzátéve, a petíciót több helyen is aláírhatják: a kórház mikrobiológiai laboratóriumában, a Semmelweis Egészségügyi Központ oldalsó bejáratánál, vagy a Szent Valéria Rendelőintézetben található Alba Gyógyszertárban. Két nap alatt 500 aláírást gyűjtöttek össze több rendelőben – orvosok, nővérek, s főleg páciensek írták alá a laboratórium megmentéséért indított petíciót.
(csaba)