Interjú Knirs Imrével, az MKP komáromi polgármesterjelöltjével.
Mivel alpolgármesterként nem sikerült megvalósítani elképzeléseit, eggyel magasabb szintről, polgármesteri pozícióból hajtaná végre programját Knirs Imre. Megválasztása esetén Komárom épített örökségének felújítására helyezné a hangsúlyt, beleértve a volt Poliklinika épületét is.
• Mi motiválta arra, hogy polgármesterként mérettesse meg magát?
– Négy és nyolc évvel ezelőtt is Stubendek László mellett álltam a választási kampányban, közösen dolgoztuk ki a programunkat. Ebből azonban négy év alatt semmi nem valósult meg, az emberek emiatt joggal bírálnak. A polgármester beletörődött abba, hogy a képviselő-testület nem támogatta az elképzeléseinket. Most azért indulok a polgármesteri tisztségért, hogy a korábbi ígéreteinket megvalósítsam.
• Ezúttal nem függetlenként, hanem MKP-jelöltként indul. Miért?
– Az Egy Jobb Komáromért polgári társulással a város kulturális és történelmi örökségének megőrzését, a magyarság önazonosságának védelmét tűztük ki célul. Ezek a célok hasonlóak az MKP törekvéseihez. Különösebben nem akartam „pártosodni“, de az elképzeléseink közötti párhuzam miatt nem láttam ebben problémát. Ezzel azt is el szeretném érni, hogy az MKP-n belül nagyobb súlya legyen Komáromnak, a magyarság bástyájaként az országos vezetésben is helyet kapjanak a komáromiak. Ez lenne a párt érdeke is.
• Úgy véli, semmi sem valósult meg programjukból. Ugyanakkor három évig alpolgármesterként dolgozott, vagyis volt lehetősége eredmények elérésére…
– E három év alatt egyértelműen a volt Poliklinika épületének megmentése és felújítása volt az, amit mindenképpen szerettem volna megvalósítani. Egyes képviselők azonban mindent megtettek azért, hogy ezt akadályozzák. Említhetném a dunai turistahajó kikötő fejlesztését, aminek kapcsán a Magyar Hajózási Rt-vel arról is egyeztettem, hogy a vállalat a komáromi hajógyárban javíttassa a hajóit, új munkahelyeket létrehozva.
• Mi történt eddig a volt Poliklinika megmentése ügyében?
– Sokat tárgyaltam, dolgoztam ennek érdekében. A városnak nincs pénze a patinás épület felújítására, vásárlók sem érdeklődtek, így nyilvánvalóvá vált, hogy csak támogatásból tudjuk megmenteni. Az is nyilvánvaló, a szlovák állam nem ad erre, így csak Magyarország felé fordulhattunk. Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke vetette fel, hogy az épület olyan célokat szolgáljon, ami a szélesebb régió hasznára van, egyúttal Komárom pozícióját is erősíti, mint a felvidéki magyarság központját. Először az merült fel, hogy a magyar történelmi épített örökség felújítását célzó pénzügyi keretből meríthetünk, később tovább bővültek a lehetőségek. Az is fokozatosan alakult, hogy milyen felvidéki intézmények, létesítmények költözzenek az épületbe. A legutolsó verzió szerint színvonalas étterem, exkluzív cukrászda, a felső szinten pedig egy 400-500 fős rendezvényközpont kapna helyet az épületben. A tervek szerint a Csemadok országos irodája, a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete is ide költözhetne, utóbbi minden hónapban egy új kiállítást nyitva meg. De akár az MKP székháza, egy kereskedelmi kamara, a Selye Egyetem rektorátusa, illetve a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsége is ide jöhetne. Ha mindez megtörténne, a beköltöző szervezetek, vállalkozások bérleti díjat fizetnének a városnak, a fenntartás nem a városi kasszát terhelné. Javasoltam, hogy a felújított létesítmény a Klapka-palota nevet viselje majd, hiszen a tábornok szobra áll előtte. Ő a várost védte, az új központ a magyar kultúrát és közösségünket védené.
• Ez jól hangzik, ám mégsem lett belőle semmi. Miért nem tájékoztatta a polgármestert írásban arról, hogy meddig jutott az ügy, holott leváltása óta ezt kéri?
– Egyrészt, a tárgyalások során a magyar fél többször is nyomatékosan kérte a titoktartást. Másrészt előfordult, hogy miután bizonyos dokumentumokat leadtam a városházán, azt a későbbiekben mások használták fel. Úgy volt, hogy ebben a kérdésben szabad kezet kapok, de ők más ötletekkel álltak elő.
• Ha csak három dolgot emelhetne ki, amit megvalósítana programjából, mik lennének azok?
– A központi erőd, vagyis az Újvár és Öregvár felújítását tartom elsődlegesnek. Pályázatokon kívül akár hitelből is kell erre költeni, sokkal inkább, mint az utcák felújítására. Először a tetőket rendbehozni, hogy a történelmi jelentőségű épületegyüttes állaga ne romoljon tovább. Utána, a Lipót-kaputól kiindulva fokozatosan jöhetne a külső-belső felújítás, a megújult részeket pedig azonnal tartalommal kell megtölteni. Egyelőre még egy porta, jegypénztár sincs a vár kapujában. Vagy éppen egy toalett. Nem tudjuk megfelelően kiszolgálni a turistákat.
De nemcsak a várat és a volt Poliklinikát, hanem Komárom teljes épített örökségét rendbe kell tenni. Nem kell új dolgokat kitalálni, csak feléleszteni azokat, amik korábban működtek. Életet lehelni a belvárosba, hogy ne álljon üresen minden második üzlethelyiség. A komáromi korzót nem a város szélén kell felépíteni, annak a belvárosban a helye. Ide kell hozni az embereket. Mivel ma mindenki autóval megy mindenhová, újabb parkolóhelyeket kellene kialakítani, mélygarázsokat építeni a belváros szélén – a Lehár park alá, de akár a Štefánik park alá is. Így a zöld sem tűnik el, Budapesten ez működik. Ettől függetlenül meg kellene tiltani, hogy a belvárosi parkolóhelyeken egy óránál hosszabb ideig parkolhassanak az emberek.
Ugyancsak fontosnak tartanám, ha a két városrész, Észak- és Dél-Komárom szorosabban együttműködne például a fürdők terén. Különleges dolog, hogy gyakorlatilag egy városban két teljesen eltérő összetételű és gyógyhatású termálvíz törjön fel. Bár Dél-Komárom jóval előttünk jár a fürdőfejlesztés terén, össze kell hangolni a városrészek adottságait, erősíteni a kínálatot. El kell érni, hogy a régióban élők ne a Balatonra szaladjanak nyaralni, strandolni, sorban állni, ha egyszer itt is lenne rá lehetőség. Az említett dolgok nemcsak a turizmus fellendítését szolgálnák, hanem egy élhetőbb várost is jelentenének, ami segítené a Komáromot elhagyók visszaköltözését.
Hangsúlyoznám azt is, hogy nem szeretném, ha egyetlen polgár is hálás lenne a városnak azért, amiért a közterületeken lekaszálják a füvet, amiért járhatók az utak, amiért rendben van a közbiztonság. Adóznak a városnak, ezért ezeknek természetesnek kell lenniük.
• Mit tart az elmúlt évek legnagyobb hibájának?
– Saját szemszögemből válaszolnék erre. A legnagyobb hibám az volt, hogy megbíztam Stubendek László polgármesterben, és nem készítettem mindenről jegyzőkönyvet.
• Történt olyan intézkedés a városban, amit jónak tart, folytatna is?
– A Poliklinika felújításának ügyét folytatnám. Számomra az volt pozitív, hogy alpolgármesterként tapasztalatot szereztem. Ez a jövőben hasznomra válik.
• Elképzelhető, hogy bármelyik ellenfele javára visszalép?
– Nincs olyan jelölt, aki mögé be tudnék állni.
• Mely képviselőkkel működne együtt?
– Előbb megvizsgálnám, eddig mit tettek le az asztalra. Nem az ígéreteikből indulnék ki, hanem az eredményeikből. Bárkivel együtt tudok dolgozni, akit a város szeretete motivál.
• Hogyan látja választási esélyeit, a többi polgármesterjelöltet?
– Úgy gondolom, a legnagyobb kihívóim a függetlenek lesznek. De nem lózungokkal, „hihető hülyeségekkel” kellene kampányolni. Komáromnak egy komáromi, polgári polgármesterre lenne szüksége.
Knirs Imre
– 57 éves, nős
– 2 fia, 2 lányunokája van
– közgazdász, 1990 óta vállalkozik
– kedvenc könyvei: Tormay Cécile: Bujdosó könyv, Niall Ferguson: Civilizáció, Petőfi Sándor versei
Csaba Ádám
Minden komáromi polgármesterjelöltet megkerestünk és felajánlottuk, hogy interjút készítünk velük. Egyedül Bósza János nem kívánt élni a lehetőséggel. A többi 5 jelölttel készült interjúkat fokozatosan közöljük a Deltában a választásokig. Elsőként Feszty Zsoltot kérdeztük, majd Benyó Zoltánt, utána Knirs Imrét – utóbbi interjú, melyet most közöltünk online, a Delta október 23-i számában jelent meg.
Hat polgármesterjelölt versenyez majd Komáromban az önkormányzati választáson:
1. Benyó Zoltán (független, 65 éves, orvos),
2. Bósza János (Národná koalícia, 63 éves, nyugdíjas),
3. Feszty Zsolt (független, 47 éves, regionális menedzser),
4. Héder Ágnes (Most-Híd, MKDSZ, 56 éves, mediátor),
5. Keszegh Béla (független, 42 éves, alpolgármester),
6. Knirs Imre (MKP, 57 éves, vállalkozó).
Interjúnk Feszty Zsolttal: “Mélyreható átvilágítással kezdeném”
Interjúnk Benyó Zoltánnal: “A közélet állapota ellen lázadok”