Győztek a progresszívek, a magyar párt elbukta



Némi meglepetésre 3 százalékos előnnyel megnyerte az európai parlamenti választásokat Szlovákiában a Progresszív Szlovákia (PS), megelőzve a Smert. A szélsőjobboldali Republika jó szereplése és a Hlas gyenge eredménye viszont már nagyobb meglepetés a közvélemény-kutatások eredményeihez képest, és azt sem sokan jelezték előre, hogy a Magyar Szövetség is csak a voksok 3,9 százalékát tudja megszerezni – ez jócskán elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől. Bár a progresszívek győztek, ha most parlamenti választásokat tartottak volna, szinte biztos Robert Fico vezette kormány alakulna ismét.

A korábbiaknál jelentősen magasabb volt a szavazókedv a szlovákiai EP-választásokon – 2014-ben 13 százaléknyian, 2019-ben közel 23 százaléknyian vettek részt –, ám a többi EU-tagállamhoz viszonyítva még így is nagyon alacsonynak számít a mostani 34,4 százalékos részvételi arány.

Bár korábban egyes közvélemény-kutatók akár 8 párt EP-be kerülését is lehetségesnek tartották, végül csupán 5 pártlistára szavaztak 5 százaléknál többen – az ő jelöltjeik szerezték meg a Szlovákiát illető 15 EP-mandátumot a táblázatunkban foglaltak szerint.

Szlovákia a következő 15 képviselőt küldi az EP-be:

Ódor Lajos, Ľubica Karvašová, Martin Hojsík, Veronika Cifrová Ostrihoňová, Michal Wiezik és Lucia Yar (mind Progresszív Szlovákia), Ľuboš Blaha, Monika Beňová, Katarína Roth Neveďaková, Erik Kaliňák és Judita Laššáková (mind Smer-SD), Milan Uhrík és Milan Mazurek (Republika), Branislav Ondruš (Hlas-SD) és Miriam Lexmann (KDH).

A PS győzelme abból a szempontból meglepetés, hogy a Robert Fico ellen politikai okok miatt elkövetett merénylet inkább azt vetítette volna előre, hogy a Smer-SD erősödik meg és pont a progresszív szavazók bizonytalanodnak el, ám végül éppen fordítva történt. Ugyanakkor hiba lenne úgy értékelni, hogy irányváltás történt az országban, hiszen a PS meglehetősen egyedül áll a politikai paletta liberális, kifejezetten nyugatpárti térfelén, rajtuk kívül mindegyik más párt inkább képzelhető el a Smer-SD partnereként egy esetleges kormánykoalícióban. A Magyar Szövetség eredménye pedig nem értékelhető másként, mint súlyos kudarcként – a 3,9 százalékos eredmény fényévekre van az 5 százaléktól, és azt mutatja, bár nem volt „magyaros” ellenfele, mégis sok magyar választó szavazott szlovák pártra (elsősorban a PS-re és a Smerre), azaz messze nem voltak képesek megszólítani saját közösségüket.

Komáromi járás:

Ami régiónkat illeti, nem történt meglepetés a választási kedvet illetően, ismét az országos átlagnál jóval kevesebben szavaztak a Komáromi járásban – a részvételi arány 26,4 százalék volt (2019-ben csak 18,9 %). Bár a Magyar Szövetség járásunkban besöpörte a voksok többségét, ha az 5 évvel ezelőtti eredményeket nézzük, alátámasztható a fenti megállapítás: a magyar választók egy újabb rétege intett búcsút a most már egyetlen magyar pártnak. 2019-ben ugyanis alacsonyabb részvétel mellett az MKP, a Híd és az MKDSZ összesen 10 330 voksot gyűjtött (7716 + 2053 + 564), most viszont a Magyar Szövetség 8762 vokssal zárt. Külön kiemelést érdemel, hogy a Republika a negyedik legerősebb párttá vált járásunkban.

Csaba Ádám

(Cikkünk az eheti Deltában jelent meg.)

Top