Életmentő másfél perc



Június elején az országban először Komáromban kezdték el tesztelni az ún. randevú rendszerű egészségügyi mentést. Ennek lényege, hogy egy kritikus állapotban lévő pácienshez előbb egy személyautóval, a mentőautónál gyorsabban érkezik ki az orvos, így hamarabb kezdhet életmentő beavatkozásba – ilyenkor ugyanis akár fél perc is sokat jelent. Ha sikerült stabilizálni az állapotát, a beteget már mentőautóval szállítják kórházba, miközben az orvos már egy másik életveszélyben lévő pácienshez siethet. Hatékonyabbá és gyorsabbá válik az életmentés.

Az elmúlt két hónapban a komáromiak már észrevehették, ahogy a város útjain egy mentőszolgálat feliratú személyautó – kis terepjáró – halad, nyomában egy hagyományos mentőkocsival. Az országban elsőként ugyanis pont a ZaMED mentőszolgálat komáromi állomása teszteli a randevú rendszert, mely Csehországban már három évtizede működik.

Lényege, hogy riasztás esetén – elsősorban életveszélyes esetekben – a mentőorvos egy személyautóval indul a segítséget kérőhöz, természetesen egy mentős sofőrrel együtt. Ezzel egyidőben egy teljesen felszerelt mentőkocsit is indítanak, mentős személyzettel, amely azonban a komáromi tapasztaltok szerint egy-másfél perccel később ér a helyszínre. Ekkorra a személyautóval érkezett orvos már megtehette a legfontosabb életmentő beavatkozásokat, adott esetben megkezdte az újraélesztést – bár nem tűnik soknak, másfél percen akár a páciens élete is múlhat. A gyorsabb orvosi személyautó tehát a riasztás helyszínén találkozik a mentőautóval – innen a randevú elnevezés.

A pácienst a később kiérkező hagyományos mentőkocsi szállítja kórházba. Ha állapotát stabilizálták, és az orvos úgy ítéli meg, nem kell neki is a mentőautóban lennie ahhoz, hogy gond nélkül a kórházba érkezzen a beteg, akkor nélküle történik a szállítás – a mentőautóban egyébként is két felsőfokú végzettségű mentős foglal helyet. Ebben az esetben az orvos felszabadul, és ha szükséges, azonnal egy újabb, életveszélyben lévő pácienshez siethet a személykocsival – magyarázta Július Pavčo, az országos sürgősségi szolgálat műveleti központjának igazgatója. Vagyis az orvos a súlyos esetekre összpontosíthat, míg a kevésbé sürgős esetekben, stabilizált állapotú betegnél a mentősök gondoskodnak a páciensről, annak kórházba szállításáról – a mentőszolgáltatás ezáltal hatékonyabbá és gyorsabbá válik.

A ZaMED egyébként a motorkerékpáros mentőszolgálatot is teszteli, az első eredmények alapján annyi kijelenthető, hogy a várakozásoknak megfelelően a motorral közlekedő mentős minden esetben gyorsabban ért a riasztás helyszínére, mint a vele egyidőben induló klasszikus mentőautó.

A randevú típusú mentés tesztelése egyértelműen beváltotta a reményeket, jó eredményeket hozott, ezért a jövő évtől országszerte bevezetnék. Erről júliusban egyeztek meg a mentőszolgálatok és szakmai képviseleteik az egészségügyi minisztérium illetékeseivel. Meghatározták, milyen kötelező műszaki-egészségügyi felszereltséggel kell rendelkezniük a bevezetésre kerülő rendszerben részt vevő mentőjárműveknek. Alapvetően gyors, hibrid meghajtású személyautók – például városi terepjárók – lennének az orvosi járművek.

„Ez egy nagyon-nagyon jó hír a szlovákiai páciensek számára!“ – értékelte az új rendszer beindítását Matej Polák, a ZaMED mentőszolgálat igazgatója.

(csaba)

Top