Csicsó: új polgármester régi gondokkal

Az október végi helyhatósági választások során ketten indultak Csicsón a polgármesteri székért. A szavazatok megszámlálása után egyértelmű volt, hogy a lakosok többsége Németh Andrea adótanácsadó-vállalatmenedzsernek szavazott bizalmat. A frissen megválasztott polgármesterasszonnyal november 27-i beiktatása és a képviselő-testület alakuló ülése előtt beszélgettünk. Leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen megfontolásból indult és milyen tervekkel felvértezve kezd neki hivatali teendőinek.

– Az első, alakuló ülésünk formális lesz, de december 8-án (cikkünk a Delta december 6-i számában jelent meg) már szeretnék komolyabb témákkal is foglalkozni. Sok napirendi pont vár ránk. A héttagú testületből ketten, Polgár Szabolcs és Katona Mária most teszi le először az esküt, így nekik komoly próbatétel lesz. Németh Anett, Mező András, Megály Dávid, Egri Judit, Szigeti Attila már dolgozott önkormányzati képviselőként a most nyugdíjba vonuló Földes Csaba polgármester mellett. Ő az elmúlt nyolc év során, amióta az önkormányzat alkalmazottjaként dolgoztam, többször felvetette, hogy a már megszerzett tapasztalat birtokában, ráadásul a lakosság bíztatását élvezve, indulhatnék a választásokon.

• De azért más egy bizonyos szakterület ügyeit intézni, és más egy egész falu, 1200 ember jólétéért felelősséget vállalni.

– Az elmúlt nyolc év során nagyon sok komoly nehézséget kellett leküzdenem. Ismerem a falu lakosait és az esetleges problémaforrásokat. Úgy gondolom, nem okoz majd gondot a munkakör betöltése. Mindemellett könyvelést, adó-szaktanácsadást, vállaltirányítást és sok olyasmit tanultam, amit kamatoztatni tudok majd. Mindemellett az önkormányzat alkalmazottjai, akik továbbra is maradnak, mert nem tervezek személyi változtatásokat, nagy tapasztalattal és szaktudással rendelkeznek. Ugyancsak számíthatok Mező András segítségére, aki eddig is polgármester-helyettes volt, és ezentúl is ő tölti majd be e tisztséget.

• Mit tenne első helyre a megoldandó problémák képzeletbeli listáján?

– A legfontosabb és legsürgetőbb a szennyvízkérdés megoldása. Nagy szükségünk lenne egy szennyvíztisztító állomásra, de az eddig benyújtott pályázataink nem jártak sikerrel. Próbálkoztunk egyénileg, próbálkoztunk Füssel és Kolozsnémával közösen, de minden alkalommal negatív elbírálás alá estünk. Jövőre ismét nekifutunk.

• A jelenlegi gazdasági helyzetben, a folyamatosan emelkedő infláció mellett, ráadásul úgy, hogy a kormány nem nyújt megfelelő információt a várható drágulások mértékéről, még egy családi költségvetést sem egyszerű felállítani. Milyen nehézségekkel számolnak a jövő évi költségvetés kidolgozásánál?

– Kormányszintű tájékoztatást még nem kaptunk. Amiből ki tudunk indulni, ami biztos, az a helyi illetékekből származó bevétel összege. A könyvelőnk, aki már jó pár éve a csapatunk tagja, a tavalyi adatokból kiindulva elkészítette az alapköltségvetést. Szerencsénkre a polgármester úr még évekkel ezelőtt rendkívül előnyös, 13 évre szóló szerződést kötött a közvilágításra, és rögzített szerződésünk van jövő év végéig a gázszolgáltatóval is. A közvilágítást 2015-ben energia-hatékony LED-re cserélték. A szerződés értelmében a korszerűsítés költségét nem kellett a községnek megtérítenie, viszont ugyanannyit fizetünk az áramszolgáltatásért, mint korábban. Ezt a szerződésben is fixált árat 2028-ig élvezhetjük.

• Vannak olyan, az önkormányzat tulajdonát képező épületek, amelyek felújításra várnak?

– Szerencsére a legtöbb egész jó állapotban van. Ebből a szempontból egy nagyon jó állapotban lévő községet vehetek át az elődömtől. Viszont szeretnénk egy tartalékot képezni arra az esetre, ha pályázati úton sikerülne támogatást kapnunk például a tájház felújítására, hogy meglegyen a szükséges önrész. Addig azonban nem tudunk lépni, míg nem sikerül letisztáznunk a tulajdonjogokat. Valószínűleg póthagyatéki eljárást kell indítanunk. Szerencsére még nyáron elkészült az iskola korszerű hőszivattyús fűtési rendszere, viszont néhány osztályterem és a mosdók felújításra szorulnak, és folyamatosan szükség van újabb és újabb oktatási segédeszközökre is.

• És ha más területeket nézünk?

– A falu kulturális életét kellene kicsit kimozdítani a holtpontról. Nem igazán sikerül megszólítanunk az embereket. Jó lenne elérni a kultúrház jobb kihasználtságát. Szeretném, ha a jövőben kialakulna egy jól működő közösségi összefogás, mert az igazi megtartó erő abban van. Egy falu nem tud úgy jól működni, ha széthúzás van a közösségen belül. A helyi szervezetekkel és az egyházakkal közös rendezvények szervezésében látom az ehhez vezető utat. Első lépésként, december 3-án, a református és a római katolikus egyházakkal közös szervezésben karácsonyváró kézműves alkotóműhelynek adunk otthont a helyi kultúrházban. December 17-én először szeretnénk szervezni egy koncertekkel tarkított karácsonyi vásárt. Mindemellett van pár ötletünk arra nézve is, hogy miképpen lehetne kedvet csinálni az embe-reknek a sportoláshoz. A meglévő sportklubok támogatása mellett szeretnénk motiválni az embereket újak alapítására is.

• Molnár Gábor, a helyi Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda igazgatója említette egy beszélgetés során, hogy míg a 80-as évek elején 300 tanulójuk volt, most ennek az egyharmada. Nem lehet, hogy a fő gond a falu elöregedésében van? Sikerül a fiatalokat „otthon” tartaniuk?

– Nehezen. Ezért is szeretnénk újabb bérlakásokat építeni. Jelenleg két, hatlakásos bérházunk van. Egyre nagyobb lenne az igény, sok beadványunk van. Sokszor azt tapasztalom, hogy nemcsak fiatal házasok látják a „startlakásokban” a közös életkezdés lehetőségét, de megözvegyült idős emberek is érdeklődnek irántuk. Ugyanis inkább eladnák a házukat, ami már csak teher a számukra, és szívesen beköltöznének egy komfortosabb kis lakásba. Az így eladóvá váló házukba pedig akár kisgyermekes családok is költözhetnének.

• A felmérések szerint az emberek nagy része a munkavállalás miatt vállalja a költözést. Tudnak helyben munkát biztosítani a lakosoknak?

– Nem igazán, ráadásul az ingázást nehezíti, hogy nagyon rossz a buszközlekedés Csicsóra. Leginkább olyan vállalkozókat szeretnénk idevonzani, akik hölgyek részére tudnának 4-6-8 órás munkaidőben könnyű fizikai vagy számítógépen végezhető munkát biztosítani. Sok családban a nagyszülők még munkaviszonyban vannak, vagy már idősek, és az anyukák azért nem tudnak munkát vállalni falun kívül, mert nem tudnának a gyerekekért időben odaérni az óvodába, iskolába. Az apukák jóval rugalmasabban tudnak munkát vállalni a környező városokban. Mindezt azonban nem lehet egyik napról a másikra realizálni, de bízok benne, hogy négy év múlva elmondhatom, terveim nagy része megvalósult.

Janković Nóra

Top