Bajnokok karácsonya: Vlček Erik



Mennyire más az ünnepi készülődés, a Szenteste és a karácsony egy élsportolónál? Erről és másról is kérdeztük Vlček Erik többszörös világbajnok komáromi kajakost.

vlcek

• Siker vagy csalódás volt a 2018-as év?

– Az idei év igencsak más volt, mint az előzőek, hiszen először fordult elő, hogy lehetőségem volt választani, milyen számokban szeretnék indulni a világbajnokságon. Otthon ugye megnyertem a válogatót, végül pedig úgy döntöttem, idén kevésbé stresszes futamokban indulok, így az 500-as párost és az 1000-es négyest választottam. Örülök, hogy utóbbiban végül sikerült bővítenem az éremgyűjteményemet egy ezüsttel, a párostól azonban egy kicsit többet vártam a 5. helynél, emiatt mondhatjuk, némileg csalódott vagyok. Ilyen a sport, valamikor összejön, valamikor meg nem.

• Hogyan érint, hogy az országos szövetség egyre inkább a fiatalokra helyezi a hangsúlyt?

– Évek óta hallgatom, hogy már öreg vagyok, a jövőben pedig egyre kevésbé számolnak velem, szóval mondhatjuk, megszoktam a dolgot. Sőt, az egész inkább motivál, hiszen a fiatalok hálisten’ még mindig felnéznek rám, a versenyeken pedig természetesen le akarnak győzni. Ugyanakkor tisztában vagyok a helyzettel, 36 évesen már nem mondhatom magam fiatalnak, de még mindig meg akarom és meg is tudom mutatni, mi van bennem.

• Mik tehát a tervek a következő évekre?

– Nagyon nehéz két év vár nemcsak rám, hanem a többiekre is. Jövőre például kvalifikálnunk kellene magunkat a 2020-as olimpiai játékokra. Erre több esélyünk is nyílik, de már most tudom, nagyon nehéz lesz. A világbajnokságon például az első hatban kellene végeznünk, ha pedig ez nem sikerül, akkor az olimpia előtt még lesz két kvalifikációs verseny, ahol győzni kell. Ugyanakkor mindenki szeretné, ha 2020-ban már csak a felkészülésre kellene koncentrálni, ezért jó lenne már a következő évben kiharcolni a kijutást. Számomra igazából nem is az a prioritás, hogy jövőre benne üljek abban a hajóban, hanem az, hogy akik benne fognak ülni, evezzék ki az olimpiai részvételt.

• Hogy néz ki egy élsportoló élete a karácsonyi időszakban?

– Ilyenkor is igyekszünk minden edzést végigcsinálni. A hétfői napok szabadok, ezen kívül csütörtök és vasárnap délután van pihenőnk. Azonban ha december 24-e nem ezekre a napokra esik, akkor bizony a karácsonyfa díszítése előtt is edzeni kell. Idén azonban szerencsére hétfőn van Szenteste, így hosszú idő után egész nap a családommal lehetek. Sokan nem tudják elképzelni, milyenek egy élsportoló mindennapjai. Nekünk nincs olyan, hogy hétvége, ünnep, nálunk ez nem számít. Nem szabad kihagyni egy edzést sem, mert a jövőben az visszaüthet. Más sportágakkal ellentétben mi egész évben arra készülünk, hogy aztán 1-2 percet versenyezzünk. Nekünk nincs alkalmunk a javításra, vagy sikerül, vagy nem.

vlcekk-e1468305419704

• A család tolerálja, hogy évek óta nélkülözniük kell?

– A feleségem tudta, mibe megy bele, szóval ez számára nem újdonság. A gyermekeim – főleg az idősebbik lányom – viszont jobban ragaszkodnak hozzám. Ha például egy hónapig edzőtáborban vagyok, az már sok nekik. Ugyanakkor jól viselik, hiszen tudják, hogy amit csinálok, az mivel jár. A szüleim is többször javasolták már, hogy az egész család utazzon el valahova a hegyekbe ünnepelni, de én nagyon sokszor vagyok távol az otthonomtól, szóval úgy vagyok vele, legalább karácsonykor ne kelljen menni sehova.

• Krumplisaláta?

– Karácsonykor a legfontosabb a halászlé, apukám pedig rántott pontyot készít. Ezek nélkül el sem tudnám képzelni az ünnepet. A krumplisaláta is megengedett, hiszen ledolgozom, szóval kicsit „csalhatok”. Ami még szintén nem maradhat el, az az ostya, a méz, és a fokhagyma.

(KGD)

Top