Az összefogás felrázná a magyar választókat

A szlovákiai magyar pártok összefogása a magyar választók szavazókedvének és a magyar listára szavazók számának növekedését eredményezné – derül ki a Fórum Kisebbségkutató Intézet reprezentatív, júniusi közvélemény-kutatásának eredményéből, melynek során 149 településen, ezer szlovákiai magyart kérdeztek meg. Alább a felmérés néhány eredményét közöljük.

valasztass-e1456919255654

1. Ha a közeljövőben lennének parlamenti választások, a megkérdezettek 67%-a menne el szavazni, ebből 37% biztosan elmenne, 30% valószínűleg. Minden negyedik nem szavazna, ebből 10% biztosan nem, 15% valószínűleg nem. 8% nem tudja, hogy elmenne-e szavazni, illetve nem válaszolt a kérdésre. Összehasonlítva ezeket az eredményeket az egy évvel ezelőtti adatokkal – amikor 77% válaszolta, hogy elmenne szavazni – látható, hogy a szlovákiai magyarok választókedve megcsappant, és nem mellékesen alacsonyabb az országos átlagtól. Azok, akik biztosan vagy inkább nem mennének el választani, tizennégy lehetséges ok közül ezt leginkább a következő hárommal indokolták: a politikusok nem tartják be az ígéreteiket (89%), a Híd és az MKP között nincs összetartás (84%), a politikusok nem a választók érdekeit képviselik (78%).

2. A felmérés szerint a négy magyar pártra összesen 57% szavazna, ami lényegében megfelel a 2018-ban mért 58%-nak. Míg azonban a 2018-as kutatás alapján csupán a megkérdezettek 5%-a szavazott volna szlovák pártokra, a jelenlegi felmérés szerint már a 14%-uk. Vagyis miközben a magyar pártok támogatottsága nem nőtt, a szlovák pártoké jelentősen megemelkedett, ami elsősorban az újonnan alakult pártok népszerűségének köszönhető.

3. Ugyanakkor a megkérdezettek 88%-a szerint szükséges, hogy a szlovákiai magyaroknak legyen saját politikai képviseletük.

4. A magyar szavazók a politikai érdekképviselet legmegfelelőbb formájának az egyetlen magyar politikai szubjektumot tartják (67%), másodikként pedig azt, ha van több magyar párt, amelyek együttműködnek (21%). Az érdekképviselet lehetséges további formáit, tehát a külön utat járó több magyar pártot (2%), a szlovák pártokon belül működő magyar képviselőket (4%), a magyarok érdekeit felvállaló szlovák pártot (3%) csupán elenyésző számuk tartja a legmegfelelőbbnek. A megkérdezettek 3%-a szerint nincs szükség külön magyar érdekképviseletre.

5. A magyar összefogásra épülő politikai képviselet a szavazókedven is lendítene, hiszen abban az esetben, ha a parlamenti választások előtt a magyar pártok összefognának, a válaszadók 75%-a jelezte, hogy elmenne szavazni (összefogás nélkül ez az arány 67%), és 70%-uk egyben erre a képviseletre szavazna (összefogás híján a négy magyar pártra csupán 57%-uk voksolna). A Híd-választók 83%-a, az MKP-szimpatizánsok 87%-a szavazna egy ilyen közös listára, az egyébként szlovák pártot választóknak pedig 49-60%-a. A még bizonytalanok 57%-a szavazna az esetleges közös magyar képviseletre.

6. A felmérés során megkérdezték, hogy ha a magyar pártok összefognának és a válaszadó nem szavazna rájuk, mi ennek az oka. A leggyakoribb okként azt nevezték meg, hogy a másik/többi párt politikusai között vannak számukra elfogadhatatlanok (48%), továbbá azt, hogy másik/többi pártot nem tudják elfogadni (25%). Ez a Híd és az MKP szavazóira egyformán érvényes.

7. A válaszadók 55%-a fontosnak tartja, hogy az általa választott párt minden körülmények között a kormány tagja legyen. 28% ezt attól teszi függővé, hogy melyik párttal alakítana koalíciót, 8% nem tartja fontosnak a kormánytagságot, 9% pedig nem tud véleményt alkotni.

8. Arra a kérdésre, hogy melyik párttal ne lépjen koalícióra az általuk választott párt, a megkérdezettek egyötöde nem tudott válaszolni. Egyszerre több pártot is lehetett választani. A három párt, amelyet koalíciós partnerként a legtöbben elutasítanak, a Kotleba Mi Szlovákiánk (55%), a Smer SD (45%) és a SNS (43%) volt.

-fki,d-

Lesz végre összefogás?

Top