„A jó győzedelmeskedik a gonosz fölött”



Azt mondja, sűrű és tartalmas éve volt. Kormorán-lemezeket, koncerteket, szólófellépéseket szép számmal hozott számára 2016. Vadkerti Imre gyermekkorában leste az angyalok lábnyomait a hóban, a jövő évre pedig egészséget kíván családjának és zenésztársainak. Mert az a legfontosabb. Interjúnk.

• Nehéz volt időpontot egyeztetnünk.

– A Kormorán együttes negyven-éves jubileumi koncertjére készülünk (ami az Uránia Nemzeti Filmszínházban volt december 16-án – a szerk. megj.). Deák Bill Gyula, Papadimitriu Athina, Koltay Gábor állnak velünk a színpadon. Két hétig erről a koncertről szól az életem. Ráadásul minden néző kap egy ingyen CD-t karácsonyra. 907 – A pozsonyi csata a címe, négy dalt tartalmaz, ketten írtuk Koltay Gergellyel.

• Két hétre Budapestre költözött?

– Minden nap ingázom. A próbák délután öt órától este tízig tartanak. Utána jövök haza, Gútára. Másnap délelőtt átnézem a dolgaimat. Fejben, testben, lélekben készülök a következő próbára, és indulok vissza, Budapestre. Megszoktam már az utat. Ha gödröt ásnának az autópályára, bele is hajtanék.

• Tizennégy éves korában alapította Gútán első zenekarát, az Alfa Rock együttest. Gondolta volna, hogy így, negyvenévesen Magyarország egyik legismertebb zenekara, a Kormorán tagja lesz?

– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem álmodoztam arról, mint annak idején a tizenkét-tizenhárom éves fiúk, hogy egyszer majd rocksztárok lesznek. Az Alfa Rock tagjaként néztem a nagyokat a VHS-kazettákon, és ábrándoztam. Azután dolgoztam, zenéltem, és elhessegettem az álmokat.

Vadkerti Imre-2 (1)

• Szobafestőként, a plafont mázolva megjelent a lelki szemei előtt a mikrofon, a tomboló tömeg?

– Közben folyamatosan jelen volt az életemben a zene, a gútai, az érsek-újvári rockszínpadok előadásai. Pénzt kerestem, el kellett tartani a családot. Voltam sofőr és segédmunkás, de egy percre sem adtam fel, hogy zenész legyek.

• Mekkora váltás volt az életében, amikor végül csak a zene maradt?

– A Társulat és az István, a király előtt is szinte már csak a zene volt. Sűrűn jöttek a szerepek, egyre több helyre hívtak szólóban is énekelni. Elindult volna, de a televízió és a Társulat nélkül tovább tartott volna az út. A Koppány szerepe után hatalmas lendületet kapott a pályám. A média hatalmas úr. Rengeteget segített abban, hogy tudjanak rólam.

• Hogyhogy nem eresztett gyökeret Budapesten? Nem lett volna egyszerűbb lakást venni, és ott élni az életét?

– Egyszer sem merült fel bennem, hogy Budapestre költözzek. A Társulat idején fél évet ott töltöttem. Vasárnaponként mehettem haza pár órára. Hiányzott a család, hiányzott minden. A hazámból pedig nem szerettem volna kivinni a családot.

• Ezt hívják hazaszeretetnek.

– Nagyon szeretek Gútán élni, nem is tervezek elköltözni onnan.

Vadkerti Imre-1

• Milyen érzés volt az idén nyáron közel harmincezer ember előtt énekelni a Hősök terén, az Itt élned, halnod kell című produkcióban?

– Eufória! Vikidál Gyulával nyitottuk az előadást, Árpád vezér voltam, ő alakította Álmost. Az egész magyar történelmet felvonultatta az előadás. Nagy Imre ötvenhatos beszéde alatt elkezdett esni az eső. Mintha sírtak volna az égiek. December 20-án látható az előadás az M5 csatorna műsorán.

• „Mert egy nép azt mondta, hogy elég volt” címmel ötvenhatos műsoruk van itthon.

– Rimaszombatban, Felsőráson, Királyhelmecen és Udvardon voltak előadásaink. Január 15-én Gútán, február 21-én Komáromban, a Selye János Egyetemen, 28-án, Nyitrán adjuk majd elő. Három éve Varsóban ismertem meg Molnár Imrét, az akkori lengyelországi magyar attasét, aki azután a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatójaként keresett meg, hogy lenne-e kedvünk a turnéhoz. Madarász András zenész és a Wass Albert- és Reményik Sándor-verseket szavaló Jónás Csaba előadóművész csatlakozott a triónkhoz.

• Hogyan alakult meg triójuk Zsapka Attilával és Sipos Dáviddal?

– Két éve tavasszal felhívott Zsapka Attila, hogy lenne-e kedvem verseket énekelni iskolákban. Ismét gitárt vettem a kezembe, és elindultunk. Karácsonykor arra gondoltunk, színesítjük a hangzást, és megszólítottuk Sipos Dávidot a V-Band nevű zenekaromból, jöjjön el szaxofonozni az akkori karácsonyi műsorba. Azután velünk maradt.

Sipos Dávid-Vadkerti Imre-Zsapka Attila

• Az idén Harmónia-díjat kaptak, ami attól értékesebb, hogy a közönség szavazta a zenekart a jelöltek közé.

– Gyakran találkozunk a közönséggel. Nincs olyan hét, hogy ne játszanánk valahol. Nagyon boldogok vagyunk, hogy a miénk lett a díj.

• Félszavakból is megértik egymást?

– Egy húron pendülünk. Azt mondta az egyik helyszínen a szervező, hogy jó volt a csillagok állása, amikor ez a trió alakult. Nagy a megértés a csapatban. Tartunk tőle, hogy egy lemez nem adná vissza azt a hangulatot, amit az örömzenélésünk közben átél a közönség. Próbálunk minél egyszerűbben játszani, nem agyonművészkedni a zenét. Ezért nagyon hálásak az emberek. Készülünk egy lemezre Böröcki Mihály verseiből. Nagyon megfogott a költő. Szép és érthető versei vannak.

• A hangja bírja a tempót?

– Védem, ahogy tudom. A bulik után már ritkán éjszakázom.

• Fogadnék, hogy karácsonykor is dolgozik majd.

– December 23-án lesz egy koncertünk Hetényben, a református templomban. 25-én Szentpéteren, 26-án Vágán lépek fel az ottani templomokban. 27-én pedig a Háromkirályok nevű formációval adunk koncertet Csenkén. Másnap indulok Koltay Gergővel, a Kormorán zenekar tagjával Erdélybe, ahol egy ottani zenekar vendégeként állunk színpadra.

• Akkor egy nap lesz a családé?

– Igen, a feleségemé, Zsuzsié, tizenegy éves Csenge lányomé, tizenöt éves Bence és huszonegy éves Bálint fiamé.

• Gyermekként leste az angyalok lábnyomait a hóban?

– Igen. Akkor jó volt elképzelni meseszerűen. Most pedig jó hinni Jézus születésében. Hogy valaki irányítja odafentről ezt az egészet, ami körülvesz bennünket. És abban is jó hinni, hogy a jó győzedelmeskedik a gonosz fölött.

• Volt olyan karácsonyi ajándéka, aminek nem örült?

– Hála Istennek, olyan egyszer sem.

• Mikor pihen?

– Majd január 2-án. Addig nincs megállás. Akkor látogatjuk meg a rokonokat, a barátokat. Január 5-én leszek negyvenegy éves.

Vadkerti Imre-02

• Milyen volt ez a lassan véget érő 2016-os esztendő?

– Sűrű és tartalmas. Csupa jó dolog történt velem. Rengeteget koncerteztünk a Kormoránnal, a trióval, sokfelé hívtak szólóban, színházi előadások voltak a Magyar Lovas Színház Komárom társulatával. A Kormoránnal jártunk Erdélyben, Kárpátalján, Szlovéniában. Zsűriztem a Ki a legény a gáton? tehetségkutatóban. Megtisztelő, hogy a kezdeményezés fővédnöke is lehetek. El sem hinné, mennyi tehetség van tájainkon!

• És megkapta a Pro Traditione Díjat.

– A nyáron, Zsigárdon. Nagy tisztelője vagyok Kaszás Attilának, így óriási dolog volt, hogy az ő családjától vehettem át a díjat.

• Mit vár 2017-től?

– Hogy egészséges legyek. Hogy tudjak énekelni és dolgozni a zenésztársaimmal. És persze azt, hogy a család rendben legyen. Így kerek az életem.

Bárány János
Fotó: archívum

Top