REAL-K

Hol vásárolhatunk a legolcsóbban?

IMG_0034

Végigjártuk a nagy üzletláncok komáromi üzleteit, hogy megtudjuk, hol mennyiért tudunk bevásárolni. Fő célunk az volt, hogy minél olcsóbban tudjunk beszerezni alapélelmiszereket. Részben a várt eredményt kaptuk, de azért akadtak meglepetések.

Vannak különbségek az egyes üzletláncok árai között, de ha alapélelmiszerekről, mindennapos termékekről beszélünk, korántsem olyan jelentősek, mint azt gondolnánk. Sőt, könnyen előfordulhat, hogy néhány nap elteltével már némileg más sorrendet tudnánk felállítani az árak terén – nagyjából így tudnánk összefoglalni az 5 észak-komáromi (Lidl, Tesco, Kaufland, Billa és Jednota) és bónuszként egy dél-komáromi üzletben (Tesco) végzett próbavásárlásaink eredményét. (Részletek a cikk végén található táblázatunkban.)

Egy 18 tételt tartalmazó bevásárlólistát állítottunk össze, mely a legalapvetőbb élelmiszereket tartalmazta. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hol tudunk a legolcsóbban bevásárolni, ezért mindig a legolcsóbb márkát/termékfajtát kerestük bevásárlókörutunk során. Akciós árut alapból nem vásároltunk, erre csak abban az esetben került sor, ha az adott termékfajtából – például a csirkemell filé esetében ez több helyen is előfordult – csak az az egy szerepelt a kínálatban. Az egyes áruházláncok saját márkáit viszont bepakoltuk kosarunkba, gyakran előfordult, hogy ezek voltak a legolcsóbbak, főként a tejtermékeknél.

teszko

Még a tesztvásárlás előtt végeztünk egy kis közvélemény-kutatást Komáromban, mely viszonylag egyértelmű eredményt hozott. Az emberek többsége egyetértett abban, hogy a Lidlben lehet a legolcsóbban bevásárolni, a Kaufland is viszonylag olcsó, a Jednota és a Billa viszont drágább. És persze, egy magyarországi bevásárlás sokkal olcsóbb, mint egy itteni.

Van, ami mindenhol ugyanannyiba kerül

Ezt a közvélekedést csak részben igazolta bevásárlókörutunk, amiből ugyanakkor azt is leszűrhettük, hogy az alapvető élelmiszerek áraiban valójában nincs túl sok eltérés az egyes üzletek között. Sőt, az árak, illetve a kínálat gyorsan változhat, s egyáltalán nem biztos, hogy egy hét elteltével is ugyanilyen sorrendet tudnánk felállítani a szupermarketek között. Az első vásárlást követően ugyanis 3-4 nap múlva újra ellátogattunk az egyes áruházakba, s azt tapasztaltuk, egyes márkák elfogytak, így már egy másik a legolcsóbb, vagy éppen valami akcióssá vált, esetleg egy új áru tűnt fel, amely olcsóbb a korábban vásárolt terméknél.

Szinte minden üzletláncnak vannak reklámanyagai, szórólapjai, amelybe a legvonzóbbnak gondolt áruk kerülnek. Körutunk során azt is megállapíthattuk, hogy több, a reklámanyagban szereplő termék valójában nem is kapható az üzletben – legalábbis a Komáromban található egységben.

Kiderült az is, hogy néhány termék esetében szinte mindenütt centre ugyanannyi az egységár, például a banán kilója, vagy éppen egy kétliteres Coca-Cola is ugyanannyiba kerül. Ilyenkor, illetve néhány más esetben is, az egyes áruházakban – ahol van ilyesmi – ki is teszik a „garantáltan legolcsóbb“ táblácskát, ami azt jelenti, hogy a konkurenciánál biztos nem drágább a konkrét termék. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a konkurenciánál centre pontosan ugyanannyiba kerül, így mindegyik üzlet jogosan hirdeti, másutt biztosan nem olcsóbb.

kaufi

A Kaufland lett a legolcsóbb, a Lidl a hentespult hiánya miatt nem nyert

Komáromi tesztvásárlásunk eredménye tehát a következő: a legolcsóbb üzletláncnak a Kaufland bizonyult, majd a Tesco, a Lidl, a Jednota (a vasútállomásnál lévő bolt árait vizsgáltuk) következtek, míg a legdrágább a várakozásoknak megfelelően a Billa lett. Bár alapvető célunk a szlovákiai üzletek összehasonlítása volt, egy próbabevásárlás erejéig elugrottunk a dél-komáromi Tescóba is. A forintban megadott árakat 307 forint/euró középárfolyamon számoltuk át euróra. Mint kiderült, ilyen árfolyam mellett a magyarországi bevásárlás a legkifizetődőbb, ám az árkülönbség itt sem jelentős.

A fentiekből tehát kitűnik, a tesztbevásárlásból nem érdemes megfellebbezhetetlen következtetéseket levonni. Sok tényező befolyásolhatja az árakat, a már említetteken kívül például az is, van-e hentespult az adott üzletben. Ha például a Lidlben – ahol nincs hentespult, emiatt kisebb a hústermékek kínálata – találtunk volna olcsóbb csirkesonkát a tesztnapon, egy csapásra a legolcsóbb üzletté vált volna. Ezért is érdemes alaposabban megnézni összehasonlító táblázatunkat, melyből más érdekességekre is fény derülhet.

lidli

De mi alapján válasszon a vásárló az üzletláncok közül, ha az árak jelentősen nem különböznek? Szóba jöhet a kiszolgálás minősége – például sorban állás a pénztáraknál , a kellemes környezet – egymás sarkára taposnak-e a vásárlók, a parkolási lehetőségek, a választék, az áruházi marketing, de régiónk esetében akár a kétnyelvű feliratok megléte is. Sokszor egy-egy áruházat nem az általunk vizsgált élelmiszerárak, hanem más árufajták – ruhanemű, szezonális áru – kedvező ára és kínálata miatt választanak az emberek, vagy pedig a rendszeres akciós hetek csábítják őket.

UZLET1UZLET2

(Csaba Ádám)


Vasárnaponként már nem vásárolhatunk odaát

Mint az táblázatunkból kiderül, ha csak kis mértékben is, de Magyarországon olcsóbban tudunk bevásárolni alapélelmiszereket, különösen, ha bankkártyánkat használjuk fizetéskor, s így középárfolyamon számolják át eurónkat. A régiónkban élők rendszeresen ki is használják ezt a lehetőséget, azonban nem árt észben tartani, hogy március 15-től vasárnaponként erre már nem lesz lehetőség. A nagy üzletláncoknak ugyanis egy nemrégiben megszavazott törvény szerint zárva kell tartaniuk a hét utolsó napján.

Tavaly Szlovákiában is felmerült a boltok vasárnapi bezárása, ám egyelőre ez csak ötlet szintjén maradt. Érdekesség, hogy egy tavalyi felmérés szerint a szlovákiaiak többsége – 58 százalékuk – inkább üdvözölné, ha vasárnap nem lennének nyitva az üzletek. Ezzel szemben Magyarországon elsősorban politikai kérdéssé vált a vasárnapi bezárás, s hangos tiltakozást váltott ki.


 

Top