Hatalmas disznófarm borzolja a kedélyeket

disznoknagy

Több mint 30 ezer sertést tenyésztene egy dán hátterű vállalkozás Nagymegyer szomszédságában, ami nemcsak az esetleges szagok, de az ürülék miatt is heves tiltakozásokba ütközött. Többek szerint ilyen koncentráció akár a csallóközi vízkészletet is veszélyeztetheti. Nagykeszin viszont már novemberben indul a tenyésztés.

Petíciós kezdeményezés és lakossági tiltakozás is tarkítja a dán tulajdonú cég kezdeményezését, ami szerint közel 32 ezer disznót tenyésztenének Nagymegyer szomszédságában. A tulajdonukban lévő területeken eddig 1500 szarvasmarha volt, most a támogatási rendszer megváltozása miatt profilt váltanának. A meglévő épületeikben 8 ezer, új építésű istállókban pedig további 24 ezer sertést tenyésztenének. Mivel a modern gazdaságban három hónap alatt hizlalják fel vágósúlyra a jószágot, így évente 128 ezer disznót tenyésztenének. A dán cég további fejlesztéseket szeretne összehozni a déli régióban, amellyel a szlovákiai sertéstenyésztés ötödét is képviselheti. Az utolsó elérhető, 2012-ből származó statisztikák szerint Szlovákiában 490 ezer körül mozog a sertések száma.

A Nagymegyertől egy kilométerre tervezett bővítés ellen azonban egy tiltakozási hullám indult, aláírásgyűjtésbe kezdtek. Tarcsi Pál, a petíciós bizottság tagja arról tájékoztatta a Deltát, hogy a lakosok megszólításán túl a környékbeli polgármesterekkel is felvették a kapcsolatot, és jó ütemben gyűlnek a tiltakozó aláírások. Elmondása szerint Nagymegyer az egyik legkedveltebb turisztikai célpont Szlovákiában, amelyet az esetleges bűz lerombolhat. Az uralkodó széljárás szerint Nagymegyeren nem ritkán érezhetnék a disznók jelenlétét.  Ugyancsak aggódnak a csallóközi vízkészlet miatt, mivel olyan mennyiségű disznótrágyalé termelődne, ami veszélyezteti a környezetet. „Egyáltalán nem mindegy, mit hagyunk magunk után a következő generációknak. Érdekes, hogy Dániában ezt nem engednék meg a dán vállalkozónak, itt azonban mindent lehet” – véli Tarcsi Pál.

Az egyik lakossági fórumon olyan megjegyzés is elhangzott, hogy a befektető cég által készített környezetvédelmi hatástanulmány furcsa állításokat is tartalmaz. Példának említik, hogy a tanulmány szerint nincs termálvíz-furat a környéken, ami nem fedi a valóságot. Csicsay Péter mezőgazdaságban jártas szakember szerint elsősorban az ammónia koncentrációja jelenthet gondot.

Az ügy kapcsán a témában jártas szakembereknél érdeklődtünk. Miklós László (MKP) korábbi környezetvédelmi miniszter sem tartja jó ötletnek a bővítést. „Elvben megoldott a technológia, ami tekintettel van a környezetvédelmi előírásokra, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a valóság gyakran más. A szántóföldekre kiöntött trágyalevek mennyiségét nehéz ellenőrizni, és ilyen mennyiségnél ez gondot jelenthet, különösen az esős időszakok idején, amikor bemosódhat az ivóvízkészletbe a trágya.” Miklós László arra is figyelmeztet, hogy a sertés ürüléke koncentráltabb, mint a szarvasmarháé, mivel kevesebb növénnyel táplálkozik és más az emésztési folyamata. „Nem tartom jónak egy fürdőváros szomszédságában az ilyen farmot.”

Simon Zsolt (Híd) korábbi agrárminiszter ugyancsak az ellenzők oldalán van. „Ilyen koncentrált állattenyésztés a Csallóközben soha nem volt, ez akkora terhet jelentene a környezetre, mintha egy új harmincezres város születne az egyik pillanatról a másikra. Ez óriási veszéllyel jár.” Nagy József (Híd) arról számolt be, hogy korábbi környezetvédelmi minisztersége idején egy tanulmányt készíttetett, amely az ilyen környezeti terheléseket vizsgálja. Ő maga is az óriási mennyiségben látja a legnagyobb gondot, aminek valós mennyiségét ráadásul nehéz ellenőrizni is, és egy magánvállalkozásban a piaci szempontok diktálnak. Hozzáteszi, egy automatizált tenyésztési folyamatról van szó, így még a munkahelyteremtéssel kapcsolatos hozadéka sem jelentős. „Inkább az ellenzők oldalán állok, mivel ennek a bővítésnek sok a rizikója” – véli a most már EP-képviselőként dolgozó Nagy József.

Az ügy kapcsán megkérdeztük Néveri Sándort (MKP), Nagymegyer polgármesterét is. „Véleményem szerint csak olyan beruházás támogatható Nagymegyeren, amely nincs negatív hatással az idegenforgalmi aktivitásokra és a környezetre. A városi vélemény kialakítása során a város köteles figyelembe venni a lakosság véleményét, amely nyilvános lakossági fórumon, vagy akár esetleges népszavazáson alakulhat ki“ – véli Nagymegyer első embere. Hozzátette, folyamatos egyeztetésben van a Dan Slovakia Agrar, Rt. képviselőjével. „Az utolsó megbeszélésünk alkalmával arról tájékoztattak, figyelembe véve a kialakult helyzetet, úgy döntöttek, a beruházás előkészítését valószínűleg leállítják“ – tájékoztatta a Deltát a fejleményekről Néveri Sándor.

disznok
Nagykeszin novemberben indul a tenyésztés

A közelben található Nagykeszin a közeljövőben beindulhat a tenyésztés,  az épületek már állnak. A befektető jelenleg a környező utakat építi ki, és ha minden összeáll, november tájékán indulhat a nagyüzem, szintén nagy létszámban tenyésztenek majd sertést.

Csóka Lajos (Híd) polgármester bízik abban, hogy ez nem fog gondot jelenteni náluk. „Figyelembe kell venni, hogy Nagymegyernek komoly turisztikai lehetőségei vannak, ezért ott én is hülyeségnek tartom a tenyésztést. Nagykeszi viszont egy mezőgazdasági múlttal rendelkező település” – nyilatkozta lapunknak a község polgármestere. Szerinte a cégnek a szigorú normákat be kell tartani, és úgy látja, a hivatalokban sem igazán kedvelik a dán és a holland cégeket, ezért mindenben a legszigorúbban járnak majd el velük. „A telep kivitelezésekor figyelembe vették a Nagykeszin uralkodó szélirányt is, és a legmodernebb technológiával dolgoznak. Egy erősen gépesített tenyésztésről van szó, azonban így is 20-25 munkahely létesülhet a kiszolgáló személyzetnek köszönhetően” – mondja Csóka. Úgy véli, a nagy mennyiségű trágya valóban problémát jelenthet, de korlátolt mennyiségben a mezőgazdaságban kihasználható. „Sok környező szövetkezetben már felszámolták az állattenyésztést, így ott is szükségük lehet a trágyára.”

Míg Nagykeszin nemsokára beindulhat a tenyésztés, a nagymegyeri fejlesztés sorsa erősen kérdéses. A jelek szerint a dán hátterű cég is elbizonytalanodott és a tömeges tiltakozás is megpecsételheti a Nagymegyer mellé tervezett disznótelep sorsát.

(kb)

Top