Eső után köpönyeg



Július utolsó napján csapadékbomba zúdult Komáromra, 60 éve nem esett ilyen sok eső ilyen rövid idő alatt. A nagy mennyiségű csapadékot nem volt képes elvezetni a csatornahálózat, sok utcát öntött el a víz, pincéket árasztott el, helyenként komoly károkat okozva. Megelőzhető lett volna a kialakult helyzet? Takarították a csatornákat? Ki a felelős?

Az egy hónappal ezelőtti vihar során rekordmennyiségű csapadék zúdult Komáromra. Nemcsak olyan helyeken okozott problémát a lezúduló víz, ahol ez – sajnos – már korábban is előfordult, hanem sok más utcában, városrészben, még a főutak egyes részein is 20 centimetéres víz állt. A legnagyobb károk az elárasztott pincékben keletkeztek, ahol kazánok mentek tönkre. A viharos erejű szél is megtette a magáét, a kidőlt fák autókat, háztetőket rongáltak meg.

13690614_308282666182067_8543459806334055789_n

A károsultak elsősorban az eldugult csatornákat, esővíznyelőket okolták a kialakult helyzetért, mondván, ha a csatornákat megfelelően takarították volna az elmúlt években, a víz el tudott volna folyni. „A mi utcánkban legalább 20 éve nem takarították az esőnyelőket. A fővezetéket cserélték ugyan, de az ebbe vezető kisebb csöveket nem tisztították“ – mondta Rajcsányi József borbély, akinek fodrászata a Munka utcában található, és melynek berendezése szintén megsínylette az özönvizet. Benei lakosok szerint a csatornahálózat átemelő állomásai nem működtek megfelelően, ezért történhetett meg az, hogy a tűzoltók által kiszivattyúzott vizet a csatornarendszer „visszaköpte“ a pincékbe. Egyes tömbházakat is elárasztott a víz. A legtöbben a komáromi víz- és csatornázási vállalatot, a KOMVaK-ot okolták.

Akié az út, annak kell tisztítani

A bírálatokra a KOMVaK egy állásfoglalással reagált, lapunk pedig személyesen is megkereste a vízmű augusztus végén leköszönt igazgatóját. Cséplő Gábor először is leszögezte, Komáromban egy olyan egységes csatornarendszer működik, amely egyaránt szolgál szennyvízelvezetésre és csapadékelvezetésre. Egyes külterelüteken pedig – például Őrsújfalun, Gadócon és Gyulamajoron – a csatornák kizárólag szennyvízelvezetésre szolgálnak. A 2002-es vízügyi törvény szerint azonban a nyilvános csatornahálózathoz, melyet a KOMVaK üzemeltet, csupán a főbb vezetékek tartoznak, maguk az esőnyelők és a hozzájuk kapcsolodó kisebb vezetékek viszont az úttesthez, így azok takarításáért, tisztításáért az utak üzemeltetője a felelős – hangsúlyozta az igazgató. Tehát ez nem a KOMVaK feladata, hanem – az utcák többségében – a városé, a komáromi főutak esetében az államé, míg a Gadócra vezető útnál (Mezőgazdasági iskola utcája) a megyéé. Általánosságban elmondható az is, hogy a házaknál a telekhatárig a tulajdonos felel a csatornák tisztaságáért.

csat

De tisztította-e a város a csatornafedeleket és az úttest alatti kisebb vezetékeket? Információink szerint legalább 10 éve nem került sor csatornatisztításra a városhoz tartozó utcákban – legalábbis külső céget nem bíztak meg ezzel –, ezt megelőzően pedig Komárom a Pragokom vállalattól rendelte meg a tisztítást, évente más-más városrészben. Szitás Péter, a polgármester asszisztense úgy tájékoztatott, azokat az esővíznyelőket, ahol a hordalék felfogására szolgáló gyűjtőkosár is van, a város szükség esetén takarította. Más kérdés, hogy az esőnyelők többségénél nincs ilyen gyűjtőkosár. Az mindenesetre kijelenthető, a város már jó ideje elhanyagolta a tisztítást.

Az elmúlt években tehát több esőnyelő is eltömődhetett sárral, porral, hulladékkal. Paradox módon azonban, ha minden esőnyelő teljesen tiszta lett volna az özönvíszerű esőzéskor, még nagyobb károk keletkezhettek volna. A csatornarendszer ugyanis teljesen megtelt, négyszer annyi eső esett, mint amennyi a hálózat kapacitása. Teljesen tiszta esőnyelők esetén még nagyobb víznyomás nehezedett volna a csurig telt csatornarendszerre, emiatt még több pincébe, házba lökte volna vissza a szennyvízzel kevert csapadékot. Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség takarításra, nagy, de kevésbé szélsőséges esőzéskor (mint amilyen a korábbi két júliusi zivatar volt) természetesen fontos az esőnyelők tisztasága. Cséplő Gábor reagált azokra a vádakra is, miszerint a csatornarendszer átemelő szivattyúi nem működtek. Kijelentette, mivel teljesen automatizált rendszerről van szó, ez nem így van, egyedül Őrsújfalun volt ezzel gond, azt a problémát viszont áramkiesés okozta.

IMG_1981

Ha jön a csapadékbomba

Ha a csatornarendszer kapacitása véges, hogyan lehetne megelőzni, hogy egy júliusihoz hasonló csapadékbomba se okozzon gondot? – tettük fel a kérdést Cséplő Gábornak. „Ilyen esetben csak akkor lehetne maradkéktalanul megelőzni a gondokat, ha egy teljesen új, különálló, kizárólag a csapadék elvezetésére szolgáló csatornarendszert építenénk ki“ – felelte, megjegyezve, ez a horribilis kivitelezési költség miatt szinte elképzelhetetlen. Több tízmilliós kiadásról beszélünk ugyanis, de akár a 100 milliót is elérhetné a szennyvízcsatornáktól teljesen független, nagy kapacitású esővízelvezető hálózat kiépítése.

Jelenleg 4 ezer esőnyelő található városszerte. Cséplő Gábor szerint ezek kitakarítása 100-150 ezer euróba kerülne. Ugyanakkor kérdésünkre arra is rávilágított, hogy az eltömődött esőnyelők túlnyomó részénél valószínűleg csak a csatornafedél nyílásait, illetve az alatta elhelyezett gyűjtőkosarat kell majd kitakarítani. Így akár jóval kisebb összegből is megoldható lenne a takarítás – akár közmunkások is elvégezhetnék –, azonban az eredményt csak akkor lehetne garantálni, ha a cső áteresztőképességét is leellenőriznék, ez azonban már komolyabb felszerelést igényel.

13669762_1197770376920365_5274329403233429722_n

Tisztítást rendelt a város

A júliusi özönvíz után a város biztonsági okokból átfogó tisztítást és helyzetfelmérést rendelt meg a KOMVaK-tól 15 ezer euró értékben az esetleges rendszerhibák feltárása érdekében, mivel csak ők rendelkeznek erre alkalmas magas nyomású tisztítórendszerrel, ill. kamerával ellátott gépjárműparkkal“ – tudatta Szitás Péter, hozzátéve, az előzetes információk szerint az eddig átvizsgált és átöblített esővíz-elvezetők tiszták voltak a beavatkozás előtt is. Azt is hangsúlyozta, hogy özönvízszerű esőzésekkor, jégeső esetén még a teljesen tiszta vízelvezető rendszer is képes időlegesen „bedugulni“ a vízáradattal sodort szennyeződések megnövekedett mennyisége miatt. A jövőről szólva rámutatott, júniusban a képviselők elfogadták a KOMVaK és a város közötti új bérleti szerződést, amelynek értelmében a vízmű által fizetett bérleti díjat a város elsősorban a vízgazdálkodási vagyon felújítására fogja felhasználni (lásd még keretes írásunkat), azaz a vezetékek és esővíznyelők fokozatos javítására, karbantartására és felújítására.

Összefoglalva a fentieket: rendszeres takarítással javítható a csatornarendszer működése, bár a júliusihoz hasonló, 60 éve nem tapasztalt özönvíz így is károkat okozna – elég csak Dél-Komáromra gondolni, ahol olyan helyeken is elöntötte az utcákat, házakat a víz, ahol nemrégiben új csatornákat fektettek le. Szóba jöhet egy részleges kapacitásbővítés, viszont egy teljesen új esővízelvezető rendszer kiépítése a magas költségek miatt elképzelhetetlen. Ezen felül az sem árt, ha a lakosok bebiztosítják ingatlanjukat, illetve visszacsapó szelepet szerelnek fel a házból távozó vezetékre. Ez utóbbi legalább annyit garantálna, hogy a lefolyóból ne áramoljon vissza a szennyvíz. Jó esetben néhány évtizedig nem zúdul ilyen mennyiségű csapadék a városra – a klímaváltozás miatt ez kérdéses –, ám a csatornarendszer hiányosságaival így is foglalkozni kell. Úgy tudjuk, a komáromi képviselő-testület szeptember 8-i ülésén téma lesz a csatornák ügye.

Csaba Ádám

13692637_308282866182047_2639887282053019515_n


Cséplő Gáborral múlt szerdán, utolsó munkanapján beszélgettünk. Szeptember elsejétől ugyanis – megbízottként – Molnárová Helena tölti be a KOMVaK igazgatói posztját. Ő eddig a vízmű műszaki és termelési igazgatója volt. Cséplő Gábor egy évtizeden át vezette a komáromi víz- és csatornázási műveket. Távozása kapcsán kiemelte, a városnak, mint tulajdonosnak a jövőben másként kellene viszonyulnia a vállalathoz, és nem pénzforrásként tekinteni a vízműre. Hangsúlyozta, az ország egyetlen más regionális vízművének sem kell bérleti díjat fizetnie az általa használt vezetékekért, így többet tudnak javításokra, felújításokra költeni. Évente közel félmillió euróról van szó. Mint mondta, 4 éve egy centet sem tudtak a hálózat felújítására költeni, ezért – mint azt már évek óta szorgalmazza – a leghelyesebb az lenne, ha a vízvagyon átkerülne a KOMVaK-hoz.


Top