buy a personal statement paper to get into graduate school free high school analytical essays professional essay writers india do my assignment for free scholarship essays for college writing assignments service

Emelni kell a szemétdíjat Gútán

Nem az a kérdés, hogy kell-e emelni a szemétdíjat, a kérdés csak az, hogy mennyivel – hangzott el a képviselőtestület legutóbbi ülésén a város hulladékgazdálkodásáról szóló jelentés megvitatása során. Az idén májusban beindított zöldhulladék-projekt egyelőre nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, legalábbis nem a kívánt mértékben.

guta szemet

A város még 2016-ban pályázott sikerrel a környezetvédelmi minisztériumnál, a projekt megvalósítására viszont a közbeszerzés elhúzódása miatt idén tavaszig kellett várni. A közel egymillió eurós pályázat részeként kibővítették a gépparkot, kukásautót, billentős pótkocsis traktort, teleszkópos rakodót, ágdarálót és két keverőt vásárolt a város, a gyűjtőudvaron egy 200 négyzetméternyi betonozott területet alakítottak ki, ahol a komposztálás folyik, a családi házas övezetben lakók pedig a zöldhulladék begyűjtésére szolgáló kukákat kaptak.

A városvezetés azt remélte, hogy mindennek köszönhetően akár 40-50 százalékkal csökken majd a háztartási hulladék mennyisége. Várakozásukat arra alapozták, hogy korábban a háztartási kevert szemétben 40-60 százalék volt a zöldhulladék aránya. Finta Zoltán hivatalvezető a múlt heti testületi ülésen elmondta, a gyakorlatban ez a csökkenés mindössze 15-17 százalék lett, de az első öt hónap tapasztalatából szerinte még nem lenne szabad messzemenő következtetést levonni, hiszen egy folyamat elején járnak. Folytatják a lakosság felvilágosítását, mégpedig ezúttal az óvodás és iskolás korosztályra fókuszálva. Korábban rendeztek már lakossági fórumot a témában, kétnyelvű tájékoztató kiadványt juttattak el minden háztartásba, amely a hulladékosztályozással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tartalmazta, de ahhoz, hogy mindez látható eredményt hozzon, az egyéneknek, családoknak kell sokkal felelősségteljesebben hozzáállniuk a problémához. Egyrészt növelve az osztályozott hulladék arányát, másrészt tudatosan csökkentve a kitermelt szemét mennyiségét.

guta szemet1

Kevesebbet fizet, aki szeparál

„Gútán egy személy egy év alatt átlagosan 515 kg szemetet termel, ezt a mennyiséget kellene jelentős mértékben csökkenteni” – mondta Finta Zoltán. Ez az érték meghaladja az európai átlagnak számító 480 kilogrammot. Pedig a gútai lakosoknak anyagilag is megéri osztályozni a szemetet, a gyűjtőudvarban leadott szeparált hulladék mennyiségétől függően az éves szemétdíjnak akár 50 százalékát is elengedik. A városban jelenleg személyenként 19,40 euró az éves szemétdíj összege, a nyugdíjasok pedig 12,80-at fizetnek. Ez az összeg azonban távolról sem fedezi a hulladékgazdálkodással összefüggő költségeket Gútán. Pedig a vonatkozó törvények szerint az önkormányzatoknak a beszedett szemétdíjból kellene fedezniük ezeket a kiadásokat.

Lengyel István, a pénzügyi bizottság elnöke rámutatott, hogy évente a város mintegy 350 ezer eurót fordít a hulladékgazdálkodásra, miközben csupán 190 ezer euró folyik be a lakosoktól szemétdíj címén. Most a hiányzó 160 ezer eurót a városi költségvetés más tételéből kell előteremteni, ami azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb jut például utakra, járdákra, közvilágításra, játszóterekre, illetve más, kisebb-nagyobb beruházásokra. Mindeközben az osztályozatlan szemét lerakási díja a szeméttelepeken folyamatosan növekszik, egy idén januárban életbe lépett törvénymódosítás szerint pedig egy új díjtételt is bevezettek, ami a szemét osztályozottságának mértékétől függ. Minél kisebb arányú az osztályozottság, az önkormányzatoknak annál magasabb lerakási díjat kell fizetniük. Kevesebb, mint 10 százalékos osztályozottságnál idén ez a díj 17 euró tonnánként, jövőre 26, 2021-re pedig 33 euró lesz. Gúta esetében, ahol a szeparálás aránya 35 százalék körüli, ez az összeg idén 8 euró/tonna, jövőre – ha ugyanez az arány marad – 13, 2021-ben és a további években pedig 22 euró lenne. Ahhoz tehát, hogy az előbb vázolt módon ne emelkedjen ez a díj, nem elég megtartani a jelenleg válogatási szintet, erőteljesen növelni kell azt. Jövőre azok az önkormányzatok fizetnek majd 8 eurót, ahol a szeparálás aránya meghaladja a 60 százalékot (lásd táblázatunkat).

Layout 1

Nem halogatható a díjemelés

Lengyel István emlékeztetett arra, hogy a testület nem kerülgetheti a szemétdíj emelését, meg kell tenni ezt a népszerűtlen lépést. Nem az a kérdés, szükség van-e rá, hanem hogy mennyivel emeljék. A testület várhatóan a novemberi ülésén tárgyal a kérdésről és fogadja el az általános érvényű rendeletét. A díjemelés már csak azért sem halogatható tovább, mert jövőre előreláthatóan 400 ezer euró körüli összegbe kerül majd a városnak a hulladékgazdálkodás.

A szeparált hulladék mennyisége egyébként évről évre nő Gútán, tehát bizonyos haladás tapasztalható ezen a téren. Gőgh Sándor, a szemét begyűjtését, szállítását, valamint a gyűjtőudvar működtetését végző Gúta Service városi cég igazgatója elmondta, míg 2017-ben 301 tonna osztályozott hulladékot vettek át, tavaly 369 tonnát, idén 9 hónap alatt pedig már 304 tonnát. Azzal is számol, hogy az előző években a lakosok által a gyűjtőudvarban elhelyezett évi 900 tonnányi zöldhulladék idén 1500 tonnára nő. Mégpedig annak köszönhetően, hogy májustól társaságuk a családi házaktól begyűjti a speciális, barna kukákban elhelyezett zöldhulladékot. Paradox módon a háztartási szemét mennyisége a szeparált hulladék, valamint a zöldhulladék mennyiségének növekedésével sem csökkent számottevően a városban.

hulladek06-e1482408843397

Más a részvényesi, más az önkormányzati érdek

Az ülésen a képviselők meghallgatták a negyedi STKO N-14 Rt. szemétlerakó telep tavalyi éves gazdasági eredményéről szóló beszámolót. Gúta 13 további településsel közösen 1998-ban alapította a részvénytársaságot. Koczkás Beáta alpolgármester, egyben a részvénytársaság igazgatótanácsi tagjának tájékoztatása szerint a társaság 41 ezer euró veszteséggel zárta a tavalyi évet, ezért jövőre a 22 eurós tonnánkénti lerakati díjat 4 euróval emelik, de a díj még így is a legalacsonyabbak közé tartozik a környéken. Elhangzott az is, hogy már 1 euróval emelték az árat, de előtte 2004-től nem volt változás. A negatív gazdasági eredményhez az is hozzájárult, hogy néhány részvényes település a vállaltnál kevesebb szemetet helyez el a telepen.

Ezen a téren egyébként eltér a település, mint részvényes, illetve az önkormányzatok érdeke. Míg részvényesként a cél a szemétmennyiség növelése, ezzel a telep működésének gazdaságossá tétele, a másik oldalról éppen a kommunális hulladék csökkentése az önkormányzatok, településvezetők célja. Az ellentmondás feloldása érdekében külső beszállítókat szeretne megszólítani a részvénytársaság, hogy náluk helyezzék el a szemetüket.

A lakossági szemétdíj emelését tehát egyszerre több faktor teszi szükségessé, melyek összeadódnak. Legfőképpen az, hogy a lakosoktól beszedett díj a hulladékgazdálkodással járó költségek csupán 60 százalékát fedezi, továbbá, hogy jövőre emelkedik az osztályozatlan hulladék arányától függő állami illeték összege és a szemétlerakati díj is. Mindezek pozitív hozadéka lehet viszont, hogy egyre többen szelektálják majd a szemetüket, így igyekezve csökkenteni a háztartási hulladék mennyiségét.

V. Krasznica Melitta

Top