Az iskolakonyhák védelmében



A komáromi alapiskolák konyháinak alkalmazottai az alábbi írásban reagáltak a lapunkban is megjelent kritikákra, feltéve a kérdést: Valóban szörnyű a helyzet az iskolai konyhákon? Most az ő véleményüknek adunk teret.

kaja2-e1453706415928

Amikor a gyermek először találkozik az iskolai konyhában készült étellel, akár óvodába, akár iskolába lépve, szembesülhet bizonyos különbségekkel. Már nem az anyuka, esetleg a nagymama kényezteti kedvenc ételeivel. Idő kell, hogy megszokja az esetleges eltérő ízeket és ételeket.

Az iskolakonyhák, mivel állami intézményekről van szó, saját előírásaik szerint tervezik, ízesítik és készítik el az ételeket. A heti étlap összeállításánál figyelembe kell venni a megkötéseket, melyek megszabják, hányszor kell hetente hús-, tészta- , zöldséges ételt besorolni, hányszor kell burgonyát, hüvelyest, halat, baromfit, salátát készíteni. Az iskolai konyha egyik feladata az új ételek bemutatása is, új receptek, nemzetközi ételek bevezetése, egészséges újdonságnak minősülő alapanyagok felhasználása (bulgur, tofu, lazac stb). Igyekszünk minél változatosabbá tenni az étlapot, beiktatva időnként egy-egy újdonságot. Van ami népszerű, van ami kevésbé. A minisztérium új programja értelmében minimalizálásra kerül a só használata, erre is ügyelnünk kell.

Az ételek alapanyagai az étkezők számától függően, grammra pontosan vannak adagolva az egyes receptúrák szerint. Ehhez még hozzájön, hogy nem családi kisfazéknyi mennyiséget főzünk, hiszen az ételek 100-150 literes katlanokban készülnek és mivel adott a fűszerek használatának korlátozottsága is, a szakácsnők tapasztalata és kreativitása is kell ahhoz, hogy mind jobban megközelítsék az otthoni ízeket. Szinte naponta jár az ebéd mellé gyümölcs, joghurt, puding, teljeskiőrlésű/gyümölcsös müzliszelet, illetve sütemény. Étlapunkon szerepelt már sült kacsamell, lazac többféle formában. Aki otthon rendszeresen meleg ételt tálal fel a családjának, tudja, hogy minden nap levest, főételt körettel, salátával, innivalóval és gyümölccsel/desszerttel 1,01 -1,19 euróért bebiztosítani, igényel némi szakmai hozzáértést.

Állandó és felháborodást keltő kérdés, hogy miért nem lehet a gyermeket reggel kijelenteni az ebédről, mikor éjjel megbetegedett? Mi is szülők vagyunk, megértjük a felháborodást. Számunkra a receptek szerint való adagolás egyenlő a törvénnyel, bizonyos tolerancia megengedett, kivéve a húst és az olajat, illetve a zsiradékot. Mivel nem kis mennyiséget készítünk el, a szakácsnénik már az étel fajtájának függvényében kora reggel 5,30-6,00 órától kezdenek dolgozni, ezért előző nap szükséges tudnunk, pontosan mennyi étkezőnek és mekkora mennyiséget kell főzünk. Délután 13.00-ig lehetséges az ebédről való kijelentkezés. Ezután összesítjük a másnapra igényt tartó étkezők számát, megállapítjuk a szükséges élelmiszerek normáknak megfelelő mennyiségét, majd megrendelésre kerülnek a szükséges friss élelmiszerek. Mikor reggel 6 órakor a fazékba kerül, főzés közben nem tudjuk kivenni és visszaküldeni a beszállítónak azzal, hogy ma kevesebb is elég lenne. Ezért adott a lehetőség, hogy az aznapi ebédet el lehet vinni haza ételhordóban és a következő napra gond nélkül fogadjuk a kijelentkezést.

Konyháink naponta friss alapanyagokból főznek, és még soha nem tálaltunk fel sem „BMV leveseket (bele minden vackot)”, sem mócsingos húsból készült ételt. Fagyasztott félkésztermékből kizárólag a túrógombócot, szilvásgombócot és ritkán panírozott tőkehalfilét vásárolunk, főként betegség miatt hiányos létszám esetén. Hogy pontosan miből főzünk, megtekinthető a város honlapján.

Alapanyagainkat közbeszerzés útján választott beszállítóktól kapjuk tágabb régiókból, akikkel a városi hivatal kötött szerződést, tehát a konyhafőnökök csak a megrendelést intézik és az árut fogadják. Az élelmiszerek árai szabottak. Lejárt szavatosságú élelmiszert konyháinkon még nem találtak. Mi is szeretnénk, ha a legszűkebb régióból lennének biztosítva az alapanyagok, hogy itteni zöldségekből és húsból készíthessük ételeinket.

Sajnos a nagyüzemi konyhai gépeink tényleg „nagyok”, így az áruk is arányosan magas, cseréjük csak nagyon lassú ütemben folyik, ha valamelyik elromlik, a javítás ára is magas. Így fordulhat elő, hogy minden konyhán találunk egy „matuzsálemi” kort megért sütőt, katlant vagy konyhai robotot. Konyháinkat rendszeresen ellenőrzi a regionális közegészségügyi hivatal, és bármilyen bakteriális betegség is fordult elő a városban, ami értelemszerűen az iskolákba és óvodákba is beszivárog, sosem nyert bizonyítást, hogy bármi köze lett volna az iskolai konyhák és az ott dolgozók mulasztásához.

Szakácsnőinket minősíti, hogy a 320 euró nettó átlagbér ellenére lelkiismeretesen végzik munkájukat, a napi étlap igényességétől függően naponta 5,30-6,00 órától kezdve, hiszen amikor eljön az ebédhordás és ebédkiadás kezdete, mindennek készen kell állnia. És amikor már elmosogattak, tisztán a helyére rakták munkaeszközeiket, megírták a kötelező dokumentációt és kitakarítottak, vethetik le a kemény munkától elhasználódott munkaruhájukat, melyet saját pénzből vesznek. Ezért egy felszabadult konyhai állásra nem tolonganak a szakképzett szakácsok, hiszen ha egy szakácsnő megbetegszik, a konyha nem állhat le, így kevesebben, feszítettebb tempóban végzik el ugyanazt a munkát.

A körülmények ellenére is valamennyi konyhai dolgozó mindent megtesz annak érdekében, hogy városunk felnövekvő nemzedéke, legyen az bölcsődés, óvodás vagy iskolás gyermek – naponta, fejlődésének megfelelő – friss ételt kapjon helyben elkészített élelmiszerekből.

Az iskolakonyhák alkalmazottai

Kapcsolódó cikkek:

Mit eszik a gyerek a suliban?

Visszaélések az iskolakonyhán

Hogy jobb minőségű ebédet kapjanak a gyerekek

Top