Testületi ülés: a városhoz kerül a parkolórendszer

parkolocsikKEK

Döntöttek a képviselők arról, hogy ősztől a Comorra Servis városi járulékos szervezet üzemeltesse a parkolórendszert. Jóváhagyták azt is, hogy a KOMVaK hitelt vegyen fel, ebből rendezze tartozását a HASS cég felé, és megszűnjön a sokat bírált jelzálogszerződés. Sok lényeges programpont nem került terítékre, így a városatyák szerdán folytatják munkájukat.

Hosszabb vita alakult ki a komáromi képviselő-testületben egy ügyészi tiltakozás kapcsán. Röviden arról van szó, hogy a testület egy évvel ezelőtt jóváhagyta egy nagy, csaknem fél hektáros harcsási telek eladását egy vállalkozónak, mégpedig olyan címen, hogy szomszédos telekről van szó, amelyre szüksége van ahhoz, hogy saját telkére bejusson. Az ügyésznő szerint a határozat törvénysértő, többek között azért, mert ilyen nagy, csaknem fél hektáros területet nem lehet szomszédos – átjárást biztosító – teleknek nevezni. A madari vállalkozó egy gyártócsarnok építését tervezi a kérdéses területeken, mintegy 2 millió euróból, 25 új munkahelyet hozva létre. A projekt nagyrészt uniós forrásból valósulna meg, ám ha a testület helyt adna az ügyészi tiltakozásnak, bukik az egész projekt, és a város valószínűleg perek elé nézne. A vitában egymásnak feszültek a jogászok – az ügyésznő, a vállalkozó jogi képviselője, továbbá a jogász végzettségű képviselők is elmondták véleményüket, ahány felszólaló, annyi megközelítés hangzott el. A testület többsége végül nem adott helyt az ügyészi tiltakozásnak, azonban el sem utasította azt, így az ügynek még biztosan lesz folytatása.

Az interpellációk és kérdések során Kovács Dávid és Less Károly is felvetette a II-es bástyában tanyázó hajléktalanok okozta problémákat, az utóbbi időben tapasztalható tűzeseteket. Stubendek László polgármester elmondta, konkrét lépésekkel készülnek a II-es bástya gondjainak orvoslására. Keszegh Béla alpolgármester hozzáfűzte, visszatérő problémáról van szó, jelenleg már csak néhány hajléktalan okoz gondot, akik nem működnek együtt a várossal, illetve szociális munkásaival. Mint mondta, kulcskérdés, hogy lezárják a területet – jelenleg a műemlékvédőkkel egyeztetnek –, és megakadályozzák, hogy a hajléktalanok különböző rejtett járatokon bejussanak a bástyaszakaszba. A tüzek kapcsán megjegyezte, „bizonyos dolgokat égetnek” a bástyák helyiségeiben – lapunk információi szerint kábelekről égetik le a műanyag szigetelést, hogy aztán a fémhuzalokat értékesítsék. A terület lezárása után a bástyák üresen álló helyiségeit bérlőknek szeretnék kiadni, hogy ezzel is kiszorítsák a hajléktalanokat. A probléma megoldásába a városi rendőrséget is bevonják.

50ecd0d5-4c33-4e30-a964-d65ca1cc9abf

LNG terminál: érvényes az elutasítás

Az országos sajtóban az elmúlt hetekben megjelent a hír, miszerint a Danube LNG vállalat Komáromban – és Pozsonyban – egy cseppfolyósított gáz átömlesztésére alkalmas terminált építene. A napokban Komárom város honlapján is közölték a vállalat ezzel kapcsolatos szándékát. Andruskó Imre felhívta a figyelmet arra, nem új kezdeményezésről van szó, jelenleg is érvényes az a 2014-es határozat, melyben a képviselők elutasították a terminál megépítését. A kikötő VII-es lakótelep melletti részén, illetve a kikötő túloldalán szeretnének átfejtő állomást építeni, a képviselő azonban ismételten felhívta a figyelmet a kockázatokra: óriási mértékben megnövekedne a VII-es lakótelepen átmenő kamionforgalom, a gázt szállító járművek tönkretennék az utakat, veszélybe kerülne az Erzsébet-szigeti ivóvízkészlet, ráadásul szinte semmi pluszt nem jelentene a városnak, hiszen csupán 10 új munkahely jönne létre. Stubendek László kijelentette, az érintett vállalat ugyan próbálkozik, újabb és újabb helyszíneket javasol az építésre, de a képviselők jóváhagyása nélkül természetesen semmilyen terminál építésére nem kerülhet sor. Többen jelezték, újra szavazni kellene az ügyben, hogy megerősítsék a korábbi elutasító álláspontot.

Szó esett a Szabadidőközpont és a magyar tannyelvű speciális iskola helyhiánnyal kapcsolatos problémáiról is, ezzel kapcsolatban Keszegh Béla közölte, a májusi testületi ülésen konkrét megoldási javaslatokat tesznek a képviselők elé.

Gyógyul a KOMVaK

A testület különösebb vita nélkül hagyta jóvá a komáromi vízmű egy kérvényét, mely szerint a KOMVaK egy banki hitel felvételével rendezi az aranyosmaróti HASS céggel szembeni 2,1 millió eurós tartozását, mely korábban hatalmas vihart kavart. Ezáltal a KOMVaK vagyonáról lekerülne a HASS jelzáloga, és átkerülne a hitelt nyújtó bankhoz. A banki kamatok alacsonyabbak lesznek, és az is biztos, hogy a banknak nem áll érdekében, hogy az elzálogosított vízvezetékeket szerezze meg, ők a pénzbeni törlesztésben érdekeltek. A vízművel kapcsolatban többen megjegyezték, néhány napja pályázatot írtak ki az igazgatói posztra, de a jelentkezési határidő nagyon rövid, március 29-ig kellene beadni a pályázatokat, ami felkelti a gyanút, hogy konkrét személyre szabták a feltételeket. A kiírás a Delta mostani számában is olvasható, immár meghosszabbított, április 15-i határidővel.

A zászló-ügy

Előzetes megtárgyalás nélkül került a programba Feszty Zsolt javaslata, mellyel kezdeményezte, hogy a városházára és a városi fenntartású intézményekre kerüljön ki a történelmi magyar zászló. Indoklásában arra hivatkozott, hogy ezzel a város jelezhetné, milyen jelentős történelmi öröksége van, 750 éves városi múltja, illetve szabad királyi városi rangja 250 évvel ezelőttről. Ez egy eleinkhez méltó és helyénvaló lépés lenne, méltó a ránkhagyott szokásokhoz és örökséghez – fogalmazott a képviselő. Ondrej Gajdáč hangsúlyozta, patriótának tartja magát, egész életét Komáromban élte, és a történelemtől sem akar elhatárolódni, ugyanakkor úgy véli, hogy a hivatalos épületekre kihelyezett zászlóknak a jelenlegi helyzetet kellene tükrözniük. Andruskó Imre arra mutatott rá, a magyar történelmi zászlósor legalább 23 lobogót tartalmaz – mi alapján kellene belőlük választani? Hozzáfűzte azt is, egy ilyen horderejű dologról illene előzetesen egyeztetni, tárgyalni. Less Károly ellenben megjegyezte, örömmel levenné az EU zászlaját a városházáról, mivel szerinte a rabszolgaságot jelképezi, a régi magyar címeres zászlónak viszont ott lenne a helye.

Feszty Zsolt végül módosította javaslatát, mely szerint csak a városházára kerüljön ki a történelmi, címeres magyar lobogó. Kezdeményezését végül nem szavazta meg a testület, hatan voksoltak igennel, a nagy többség a tartózkodás gombot nyomta.

ggg

A városi cég üzemeltetheti a parkolórendszert

2016 októberében lejár a parkolórendszert működtető City Parking szerződése. A városatyák arról tárgyaltak, mi legyen a jövőben. A felszólalók nagy többsége egyetértett abban, valamilyen parkolórendszerre szükség van, nem lehet teljesen ingyenessé tenni, mivel az közlekedési káoszt okozna, nem lennének szabad parkolóhelyek. A fizetős rendszer megmaradását támogatók mindegyike úgy vélte, most csak a koncepcióról kellene dönteni, októberig pedig lenne idő kidolgozni a részleteket. Ha a városi járulékos szervezet, a Comorra Servis képes működtetni a parkolórendszert, akkor próbáljuk meg – hangzott a visszatérő mondat. Keszegh Béla hangsúlyozta, ha a testület a parkolási rend fenntartása mellett dönt, akkor arra kell törekedni, hogy a bevétel minél nagyobb része a városnál maradjon, és a lakosok javára lehessen visszaforgatni. Varga Tamás a városi rendőrség szerepére mutatott rá, amely nélkülözhetetlen, Andruskó Imre pedig úgy vélte, nem a parkolási rendszer miatt ürült ki a belváros, hanem azért, mert az embereknek nincs pénzük, és emiatt olcsóbb helyeken vásárolnak. Ez utóbbi megjegyzéssel Knirs Imrére reagált, aki úgy vélte, a parkolórendszer eltörlésével, vagy a díjak csökkentésével lehetne életet lehelni a belvárosba.

A városatyák végül nagy többséggel – csupán Knirs Imre és Feszty Zsolt tartózkodtak – megszavazták, hogy ősztől a Comorra Servis városi cég a City Parkinggal együttműködve üzemeltesse a parkolórendszert. Ez a megoldás nagyjából 53 ezer euróba kerülne a városnak, ám jóval több nyeresége lehetne, mint eddig. Tavaly közel 170 ezer euró folyt be a parkolási díjakból, ennek csak 25 százaléka maradt a város kasszájában. A jövőben ez az arány akár 70 százalékig emelkedhet.

Mivel este 8 óráig nem sikerült átvenni az egész programot, a képviselő-testület ezen a héten szerdán folytatja munkáját.

(csaba)

(Cikkünk a Delta március 21-i számában jelent meg.)

Top