Halló! Itt a római helyőrség!

SONY DSC

Ki gondolná, hogy tőlünk néhány kilométerre, Dél-Komárom Szőny városrészében mennyi kincset rejt a föld? A hely, ahol járunk, Brigetio légiótábor, egyike annak a négy tábornak, amelyek az ókori Pannónia provincia határvédelmét látták el. A jelenlegi egyes főút már az ókorban kettéosztotta a tábort. A légióstábor kihelyezett helyőrsége volt az Izsa melletti Kelemantia/Leányvár is.

Az egyes úttól északra, egy hét hektáros terület szélén állunk. Érkeznek az érdeklődők az ELTE Ókori Régészeti Tanszéke és a dél-komáromi Klapka György Múzeum nyílt napjára.

Világörökséggé válhat

Számadó Emese múzeumigazgató elégedetten szemlélte a tömeget múlt szerdán délután. „Azelőtt Brigetio polgárváros területén, a szőnyi vásártéren ástunk, kutattunk 1992-től 2015-ig, 2001-ben ott tartottuk az első nyílt napot. Az évek során fokozatosan alakult ki egy száz-száz­ötven fős közönség, amely esőben, napsütésben, mindig velünk tart a nyílt napokon” – fogadott a szakember, aki szerint az is vonzza az embereket, hogy egy jövőbeli világörökségi helyszínen vagyunk. „A világörökségi jelölésre elfogadták az ajánlást, most jön majd a szavazás” – mondta Számadó Emese. „Mire ez a hely a világ­örökség része lesz, már attrakciókat kell bemutatnunk. A világörökségi helyszínek fejlesztése projekt keretében kutatunk” – tette hozzá.

SONY DSC

Brigetio az északi oldalon lévő Kelemantiával együtt nyerheti el az UNESCO világörökségi címét. Sorozathelyszínként, további 96 egykori római kori táborral együtt , melyek a Római Birodalom határának – a limes romanusnak – a védelmét látták el. Négy ország, Szlovákia, Magyarország, Ausztria és Németország közösen adta be világörökségi pályázatát. Mint korábban írtuk, augusztusban várhatóan a helyszínen nézi meg a két Komárom környéki tábort az UNESCO illetékes bizottsága. A Duna északi oldalán elhelyezkedő Kelemantia a szőnyi Brigetio előretolt helyőrsége volt.

Brigetio régészeti park épül

Molnár Attila polgármester néhány napja jelentette be, hogy Dél-Komárom közel 300 millió forint támogatást nyert a Brigetio régészeti park megvalósítására. Ennek látványtervét éppen a nyílt napon szerelték fel egy táblára az ásatásokban résztvevő régészéti hallgatók. „Kívülről nagyon impozáns épület lesz, bent egy kisebb ajándékbolttal, kávézóval, előadóteremmel, kiállítótérrel. Közben az ásatás is folyamatosan zajlik majd, ezért kialakítunk egy raktárat is az újabb leleteknek. Hatalmas munkákat lehet majd itt végezni, ahogy érkeznek a támogatások” – kommentálta a múzeumigazgató. Megnyitását 2020-ra vagy 2021-re tervezik.

brig

Hamarosan a város múzeuma is új helyre költözik. A korábbi mezőgazdasági kombinát épületében kap elhelyezést, ugyanitt működik majd az ELTE régészeti tanszékének tudásbázisa is.

A legújabb felfedezés

Újdonságuk egy harminc méter hosszan megmaradt római kori csatorna. „Ekkora csatornát még nem láttunk Brigetióban” – magyarázta Bartus Dávid ásatásvezető régész, az ELTE BTK dékánhelyettese. „Jóval hosszabb, mint harminc méter, de ennyi esik az épület alá. Valószínűleg déli és északi irányban is folytatódik. Északra vitte a szennyvizet a táborból a Dunába” – tudatta.

Elmondta, a csatorna egy a XX. század közepén itt létesített szeméttelep alatt pihent. „A régészek azért ásnak, hogy találjanak valamit. Mi itt azért ástunk, hogy hátha nem találunk semmit, ugyanis éppen a jövendő régészeti park fogadóépületének a helyét tártuk fel, mert világörökségi területen egyetlen épület helyét sem lehet akárhová tenni. Így bukkantunk a csatornára. Most azon gondolkodunk az építészekkel, hogyan tudnánk módosítani a terveket, hogy fogadóépületben bemutathassuk a csatornát, mondjuk egy üveglappal lefedve. Ha ezt sikerül megoldani jelentős költségemelés nélkül, a csatorna megőrzésre kerül. Szeretném, ha így maradna, mert most nagyon hatásos” – mondta el az ásatásvezető.

SONY DSC

A gabona megmutatta

A hely másik érdekessége a tavaly felfedezett apszisos ház. Az apszis az ókori római építészetben körívet jelentett, a templomok, fürdők, bazilikák félkör alaprajzú térbővítménye volt. Brigetio apszisos házát úgy fedezték fel, hogy itt másképp nőtt a búza, ahogy erről Bartus Dávid január végén, a dél-komáromi Múzeumbarátok Köre rendezvényén is beszélt.

„Ha bármilyen struktúra, tehát kő, kőfal, téglák vannak a föld alatt, a növényzet gyökere nem tud annyi nedvességet felvenni, amennyit normális esetben, és emiatt alacsonyabban nő. Szabad szemmel a földön nem látható, de ha repülőgépről nézzük, gyakorlatilag kirajzolja a falak egykori vonalát. Ha szerencsénk van, jó az időjárás és jó időpontban nézzük, akár a teljes alaprajzot is megfigyelhetjük, mint ebben az esetben is történt” – sorolta most is a romok között. A légi felvételek alapján sejtették, hogy masszív falak lehetnek itt, de nem számítottak ekkora felfedezésre, ami nemcsak helyi, hanem országos szenzáció is volt a római kori régészetben.

SONY DSC

„Tavaly a felfedezések éve volt, az idei a konszolidációé. Fontos, hogy előkészítsük azt a projektet is, amelyre hosszú évtizedek óta várunk, és Brigetióban régészeti park létesüljön. Nagyon régóta végzünk itt ásatásokat, ezeket nem tudtuk bemutatni. Ez a projekt most létrejöhet római kori tematikus játszótérrel, egy korabeli kaszárnya drótvázával, kincskereső játékokkal és sok minden egyébbel. Fő célunk, hogy mire a park megnyílik, előkészítsük a szakmai, tudományos alapját. Jövőre pedig az a terv, hogy a jövendő régészeti park részeként a mostani ásatás fölé védőtetőt készítünk, és elkezdjük a műemlékvédelmi helyreállítást” – fogalmazott Bartus Dávid.

A római fürdőt betemetik

Az eredeti forgatókönyv szerint a Duna-parton, a katonaváros területén 2014 és 2017 között feltárt római kori fürdő lett volna Brigetio bemutatóhelye, mint világörökségi látványosság. „Koncepcióváltás történt. Az ásatás során kihelyezett ideiglenes tetőket lebontottuk, visszatemetjük a fürdőt, hiszen a mi éghajlatunk nem teszi lehetővé, hogy szabadon hagyjuk a romokat. Állagmegóvási műveleteket végzünk a Lechner Tudásközpont támogatásával” – mesélte Számadó Emese múzeumigazgató.

SONY DSC

Megemlítettük a „Dunai Limes határai a Római birodalomban – Traianustól Marcus Aureliusig” című kiállítást, amely novemberig látható Rómában, Traianus császár múzeumában. Vajon Brigetióból mi látható ott? „Fotókkal, dokumentációval, drónnal készített felvételekkel képviseljük magunkat a tárlaton, a képeken az 1992 óta zajló ásatások leglátványosabb elemei, falfestmények, a vásártári épületek rekonstrukciói, a római fürdő, az apszisos épület láthatóak. De az a kiállítás a szlovákiai Limes-szakaszról szól. Igaz, Kelemantia/Leányvár Brigetio előretolt helyőrsége volt, egy zászlóalj állomásozott innen Kelemantiában. Nagy testvérként hívtak meg bennünket a római időszaki kiállításra. A minap a Klapka György Múzeumban mi is megnyitottuk a Római kor utolsó évszázada a Dunakanyarban című tárlatot. Két éve Visegrádon, a Mátyás Király Múzeumban láttam. Tablók, tárgyak, vetített képek. Látványos és érdekes. A 2014-es Visegrád a kora római korban című kiállításunk méltó folytatása ” – tájékoztatott a múzeumigazgató.

Lassan magukra hagytuk Brigetio kincseit, a fejünk fölött röpködő drónnal, amely élőben közvetítette a nyílt nap eseményeit a Klapka György Múzeum honlapján. „Ott, az erdőszéli fáknál lesz a feltárás vége” – mutatott a romok fölött a fákra Bartusz Dávid ásatásvezető. „Az a tervünk, hogy geofizikai mérésekkel kijelöljük a leglátványosabb pontokat, amelyekben érdemes új ásatási területeket nyitni. Ezeket majd látványásatásként mutatjuk be, és minden nap megtekinthetők lesznek. Mindenki láthatja majd, miképp dokumentálnak, fényképeznek, rajzolnak a régészek” – mondta búcsúzóul a szakember.

SONY DSC

Páratlan leleteket rejt a föld

Az ókori légiótáborban mindössze 30 centiméterrel a talajszint alatt páratlan gazdagságú leletanyagot rejt a föld, melyek talán tanúi voltak Valentinianus császár halálának is. Korábban hat periódust sikerült elkülöníteni a szakembereknek. A legkorábbi a Kr. u. 1-2. század. Ekkor nagy kiterjedésű, téglalap alakú kaszárnyákat építettek. A falakat gazdagon díszítették stukkók és növényi motívumos falfestmények. A tábort a 300-as évek elején átépítették, majd a legnagyobb változtatásokra a 370-es években került sor. A terület valószínűleg egészen a Római Birodalom bukásáig lakott volt. Néhány éve több nagy jelentőségű leletet is találtak Brigetióban a régészek, mikor díszes katonai bronz sisak és egy Ámor-szobor került a felszínre. A feltárt római kori kincsek egy része megtekinthető a dél-komáromi Klapka György Múzeum állandó kiállításán.

Bárány János

Kapcsolódó cikkeink:

Világörökséggé válhat

Kelemantia, a világörökség?

Milyen régészeti kincseket rejthet a föld?

Top