Mesélő épületek: egy mikve és öt zsinagóga



Komárom. Mikve, azaz zsidó rituális fürdő az Eötvös utcában? Sportcentrum a neológ zsinagóga helyén? Komárom legrégebbi zsinagógájának fala az Európa udvar német házának oldalán? Ezekről mesélnek a zsidó kulturális örökség megmaradt épületei. Tegyünk egy sétát közöttük a belvárosban egy térkép segítségével!

A hely, ahol járunk, a Menház, a komáromi zsidóság utolsó, szimbolikus épülete, 1896. október 11-én, a millennium évében, a helyi zsidó közösség virágkorában adták át, Komárom központjában. Az egykori Hajnal (ma Štúr) és Eötvös utcák sarkán álló épület látta a XX. század eseményeit. A rendszerváltás után lett rá lehetőség, hogy kívül-belül felújítsák, Helyet kapott itt a zsidókönyvtár, egy mikromúzeum, a hitközség irodája, közösségi termek. Négy évvel ezelőtt, a Menház 120. évfordulójára újabb négy helyiség újult meg. Itt van a város egyetlen működő zsinagógája. Páratlan érték a belvárosban található nagy udvara, amely nemrég újult meg, évente több rendezvénynek, koncertnek ad otthont.

A nagy zsinagóga

Fischer Ferenc tervezte a Menházat

„Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége Lajtán innen és Lajtán túl című könyve 2018-ban jelent meg, amelyben számunkra eddig ismeretlen érdekességre bukkantunk Komárommal és a Menházzal kapcsolatban. A komáromi születésű Fischer Ferenc (1871–1921), Zsolnay Vilmos egyik legjobb barátja, több igényes szecessziós középülettel és villával gazdagította Komárom és Budapest utcáit. Első munkáját szülővárosának tervezte: az Izraelita Jótékony Egylet szegénymenházát 1895-ben. Később, 1902-ben ő tervezte a komáromi Takarékpénztárt is, amely a város legszebb szecessziós épülete“ – mondta Paszternák Antal, a Komáromi Zsidó Hitközség elnöke. A Menház és a kis zsinagóga iránt érdeklődők a menhaz@menhaz.sk címen jelentkezhetnek.

A kis zsinagóga belülről

Négy zsinagóga a belvárosban, egy odaát

Hárman hajolunk egy remek térkép fölé a Menházban, a Komáromi Zsidó Hitközség székhelyén Paszternák Antal elnökkel és Kollár Zoltán vezetőségi taggal. „A Paszternák családban van két ügyes fiú, Tamás és András, 25 éve szerkesztik a Hitközségi Híradó című havilapot. Emellett évente vannak egyéb kiadványaink, egy képeslap, egy kötet. Vagy éppen ez a várostérkép, amelyen számokkal jelölték a zsidó kulturális örökség emlékeit” – tudatta Kollár Zoltán.

A nagy zsinagóga ma – előtte Paszternák Antal és Kollár Zoltán

Először a legnagyobb zsinagógáról faggattam őket, amely ma sportcentrum. „1944-ig működött a nagy, neológ, vagyis modern, haladó szellemű zsinagóga, akárcsak az Ispotály utcai idősotthon mögött található ortodox zsinagóga. A háború után csak álltak, elég rossz állapotban. Az egyiket 1950-ben, a másikat 1955-ben adta el a Komáromi Zsidó Hitközség, olyan kevesen jöttek vissza híveink közül a deportálás után. A második világháború előtt mintegy 2500 tagja volt a Komáromi Zsidó Hitközségnek, abból nagyjából 300 komáromi tért vissza, és ez a kis közösség nem tudta fenntartani a zsinagógákat. Intézményeknek adták el az épületeket olyan feltétellel, hogy szüntessék meg a zsinagóga jellegüket” – avatott be Paszternák Antal.

A hatalmas neológ zsinagóga zöldségnagyraktár volt, majd egy borüzem vásárolta meg. A ma mellette álló hotel helyén egykor traktorok szállították a szőlőt a borhoz. Pedig gyönyörű épület volt – ahogy a Menház kiállításának egyik képe mutatja. Rabbija, Dr. Schnitzer Ármin Zsidó kultúrképek (Az életemből) című kötetét öt éve adta ki a Komáromi Zsidó Hitközség.

A Gyalókai-villa

A sarkon álló hatalmas épülettől a Menház felé elhaladunk a Gyalókai-villa mellett. Egy zsidó származású mérnöké volt, aki a városra hagyta azzal, hogy legyen benne óvoda vagy iskola. Oktató-nevelő intézményeknek adott otthont, majd a néhai neológ zsinagógával együtt megvásárolta a sportcentrum tulajdonosa. Mellette található a most is működő menházi kis zsinagóga főbejárata. „Ritkán használjuk ezt a főbejáratot, amelynél a város elhelyezett két emléktáblát a holokauszt áldozatainak emlékére. Az eredeti bronztáblát a Hitközség 1992-ben állította, azután pár év múlva, egyik napról a másikra eltűnt” – jegyezte meg Paszternák Antal.

Ebédlő és társalgó a zsinagóga helyén

A harmadik, az ortodox zsinagóga ma már az Ispotály utcai idősek otthona része. A falát is más színűre, világoszöldre festették.

„Körbeépítették az egykori ortodox zsinagógát, de meghagyták a jellegzetes ablakot és a hatágú csillagot. 2007 elhelyeztünk a falán egy emléktáblát. Étterem van a földszinten, az emeleten pedig egy társalgó. Ebbe a zsinagógába a nagyon vallásos zsidók jártak. 1907-ben épült” – sorolta az elnök.

Az Európa udvar német házának közepén található Komárom legrégebbi zsinagógájának a fala

„Az Európa udvar német házának közepén található Komárom legrégebbi zsinagógájának a fala. Az udvar építéséig nem is tudtam, hogy ott zsinagóga volt. Az építkezés során feltártak olyan részeket, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy ott működhetett az első zsinagóga Komáromban. Ebből megmaradt egy fal, egy ablak. Erre a falra is helyeztünk egy emléktáblát 2011-ben. Az ötödik komáromi zsinagóga pedig Dél-Komáromban, a távolsági buszmegálló mögött található” – ismertette Kollár Zoltán.

Eötvös utca kilenc szám

Az Eötvös utca 9 szám alatti házat 1930-ban kezdte építeni a Komáromi Zsidó Hitközség. Rabbik és a hitközség alkalmazottai laktak benne. Itt volt a kóser mészárszék, a pészachi maceszsütöde, és az épület udvar felőli földszintjén az esővízzel táplált mikve. A mikve, a zsidó rituális fürdő a vallásos élet egyik feltétele. A hagyományok szerint a temető után a második, amelyet létrehoz egy letelepedő zsidó közösség, csak ezt követi a zsinagóga vagy az imaház. Az Eötvös utca 9. ma is a Komáromi Zsidó Hitközség tulajdona. A házban alkot Miriam Neiger-Fleischmann, a komáromi születésű, Jeruzsálemben élő festőművésznő.

Mikve

„Sok évig nem is tudtuk, hogy ott van a rituális fürdő. Tizenöt évvel ezelőtt fedeztük fel, amikor elkezdtünk a ház renoválásával foglalkozni. A háború előtt a vallásos zsidók használták ezt a fürdőt” – mesélte Kollár Zoltán. „Minden menstruáció után a hölgyeknek el kellett menniük a mikvébe, és csak utána élhettek házaséletet a férjekkel. A nagymedencében teljesen el kellett merülniük a hölgyeknek a víz alatt. A kis medence arra szolgált, hogy ha valaki új edényt vásárolt, ahhoz, hogy a kóser háztartásában használni tudja, először el kellett vinnie a mikvébe, be kellett mártani és utána lehetett használni. Fontos volt, hogy természetes vizet, esővizet vezettek a mikvébe. Utána már keveredett vezetékes vízzel, de az előírás a természetes víz volt” – magyarázta Paszternák Antal.

Az ortodox zsinagóga

A koronavírus-járvány miatt márciusban elmaradt a púrimi ünnepség, nyár elején nem tudták megtartani a holokauszt áldozataira való temetői megemlékezést. Ezt készülnek majd bepótolni szeptember 6-án, vasárnap, a Zsidó Kultúra Európai Napján. Szeptember 18-án, pénteken pedig beköszönt a zsidó új év, az 5781. esztendő. Addig bárki megtekintheti Komárom zsidó kulturális örökségét. A térkép a Klapka téri turisztikai információs irodában is beszerezhető.

Bárány János,
fotó: a szerző

Kapcsolódó cikkeink:

Egy elfeledett tragédia emlékművéhez
Mesélő épületek: a Nádor utca eltűnt háza
i
Mesélő épületek: városi legendák nyomában
Mesélő épületek: a városháza

Top