Múlt hétfőn ünnepélyesen avatták fel Nyitra megye és a Komáromi járás első kétnyelvű irányjelző tábláját Perbete határában. Ez az első fecske, fokozatosan egyre több hasonló lesz a megye magyarlakta járásainak útjai mellett. 2026-tól pedig a barna színű, turisztikai célpontokat jelölő táblák kétnyelvűsítése is megtörténik.

Nyitra Megye Önkormányzata idén elkezdi a megyei közutak – másod- és harmadosztályú utak – mentén lévő irányjelző táblák fokozatos lecserélését. Előbb a leginkább elöregedett közlekedési táblák kerülnek sorra. A déli, magyarlakta járásokban már kétnyelvűek lesznek az új táblák, tehát a települések neveit a szlovák mellett magyarul is feltüntetik – kifejezetten erre a célra 100 ezer euró körüli összeget költ a megye.

Múlt hétfőn a Magyar Szövetség megyei frakciójának képviselői Csenger Tibor megyei alelnökkel közösen leplezték le a Nyitra megye első szlovák-magyar irányjelző tábláját az 509-es út mentén, Perbete közelében.

Orosz Örs, Nyitra megye kulturális és idegenforgalmi bizottságának elnöke – egyben komáromi városi képviselő – emlékeztetett, több mint egy évtizedes küzdelem után sikerült elérni, hogy legyenek kétnyelvű irányjelző táblák: a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom civil akciókkal indított 2011-ben, kormánypártként hozzájárult a Most-Híd, valamint Gyimesi György parlamenti képviselőként, a kisebbségi nyelvhasználati törvény 2021-es módosításának kezdeményezésével. A törvény lehetővé teszi, hogy a közúti közlekedési táblák kétnyelvűek legyenek azokon a településeken, ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 15 százalékot legalább két egymást követő népszámlálás alapján. Nemcsak az irányjelző táblákon szereplő települések neveit lehet magyarul – vagy más kisebbség nyelvén – kiírni, hanem például a folyók neveit is, vagy a megye- és járáshatárokat. A kétnyelvűsítés lehetősége a településeken keresztül haladó megyei és állami utakra is vonatkozik a törvény szerint.

A megye fokozatosan újítaná fel az irányjelző táblákat az elkövetkező néhány évben, összesen 600 táblát érint a folyamat. Egy nagyobb méretű tábla gyártási ára ezer euró fölött van, egy kis tábla néhány száz euró, de a felszerelés is jár költségekkel. Orosz Örs elmondta azt is, vélhetően 2026-tól a barna színű, turisztikai célpontokat jelölő táblák kétnyelvűsítése is megkezdődik – tehát például a gútai vízimalmot, vagy éppen a komáromi erődöt jelző táblák magyar feliratot is kapnak.

Andruskó Imre és Orosz Örs rendszeres sajtótájékoztatójukon arról is szót ejtettek, hogy hamarosan minden olyan megyei fenntartású intézmény – könyvtárak, oktatási intézmények, múzeumok – vezetői tisztségének betöltésére pályázatot írnak ki, ahol a hivatalban lévő igazgató legalább 5 éve nem pályázta meg újra a tisztségét, és nem is írtak ki versenypályázatot. A versenypályázatokon bárki megmérettetheti magát, a jelenlegi intézményvezetők is – a Komáromi járásban egyébként egyetlen intézményt sem érint az újrapályáztatás. Andruskó Imre többször is kiemelte, nem tisztogatásról van szó, mint azt néhányan hangoztatják, hanem az előző megyei közgyűlés által elfogadott irányelv gyakorlatba ültetéséről. A Magyar Szövetség támogatja ezt, hiszen akadnak olyan igazgatók, akik több mint 20 éve vezetnek egy-egy intézményt, és még soha nem mérettették meg magukat kinevezésük óta.

Röviden kitértek a komáromi csónakház tervezett fejlesztésére is – mint arról már beszámoltunk, 1,1 millió euróból új tornaterem épül a Komáromi Kajak-Kenu Klub sporttelepén. A költségek nagyobb részét a Sporttámogatási Alapból fedezik, de a megyei önkormányzat is jelentős összeggel, 300 ezer euróval támogatja a beruházást annak ellenére, hogy a sporttelep nem a megye tulajdonában van. „A komáromi kajakosok minden támogatást megérdemelnek” – szögezte le Andruskó Imre, megjegyezve, a Magyar Szövetség megyei képviselői természetesen teljes mellszélességgel támogatták a megyei hozzájárulást. (cs)