college essays purchase expert essay help best online paper writers business homework common mistakes in essay writing per page custom papers

Lakatos Róbert a VMK új igazgatója

Komárom. Felélesztené a néptáncoktatást a Komáromi Városi Művelődési Központ szárnyai alatt, de rendszeres gyermekelőadásoknak is teret adna Lakatos Róbert, aki július elsejétől veszi át a kulturális intézmény vezetését. Lehár Ferencről nevezné el a VMK-t. Egyedül ő pályázott a városi intézmény élére, a képviselők egyhangúlag hagyták jóvá kinevezését.

lakatos-robert

Varga Anna, a VMK igazgatója néhány hónapja jelentette be, hogy július elsejével távozik a városi intézmény éléről, nyugdíjba vonul. Azóta a város meghirdette a megüresedő igazgatói tisztség betöltését célzó pályázatot, mely nemrégiben lezárult. Lakatos Róbert volt az egyedüli jelentkező.

„Legfontosabb célom, hogy a Komáromi Városi Művelődési Központból egy modern, progresszív intézményt csináljunk. Hogy kultúrára neveljen, kultúrát mutasson és kultúrát terjesszen“ – szögezte le pályázatában Lakatos Róbert, aki szerint ennek egyik alapfeltétele az intézmény strukturális újratervezése, kulturális szakemberek leigazolása. Tervei között szerepel, hogy a könyvelést és bérelszámolást külső cégre bízza.

Új arculattal vinne friss lendületet a VMK-ba, ennek része lenne egy új logó és weboldal tervezése, valamint névváltoztatás is. „Mivel a városunkban született Lehár Ferenc, természetes, hogy az ő nevét viselné. Nem sok ehhez hasonló intézménynek van lehetősége viselni egy egész világon elismert zseni nevét“ – vélekedett Lakatos Róbert.

Koncepciójában azt írja, ahogy eddig, ezután is városi támogatásokból és saját bevételekből fedezné a VMK működési költségeit, ugyanakkor szeretné, ha idővel több pénz maradna az intézmény kasszájában, amit aztán fejlesztésekre lehetne fordítani. A vendég­előadások kapcsán a bérleti díj csökkentését javasolja, hogy visszatérjenek azok a szervezők és produkciók, amelyek a túl magas fix árak miatt az elmúlt években más helyszínt választottak.

Konkrét tervként a magyar néptánc komáromi újraélesztését jelölte meg. Elképzelései szerint három korcsoporttal indulhatna be a néptáncoktatás, profi oktatók bevonásával. Komáromnak óriási lehetőségei vannak e téren, hiszen négy magyar alapiskola, középiskolák és a Selye János Egyetem is itt működnek, potenciális érdeklődőkből tehát nincs hiány – hangsúlyozta Lakatos Róbert, aki szerint a néptánc közösségépítő hatása mellett az sem elhanyagolható, hogy a népi kultúrát művelő csoportokat mind a magyar, mind a szlovák állam óriási pénzekkel támogatja, sok lehetőség kínálkozik a pályázati pénzek lehívására.

Ugyancsak fellendítené a színházi tevékenységet, mivel a város professzionális színháza objektív okok miatt nem elérhető az alternatív felvidéki színjátszásnak. Például a Csavar Színházzal és a Dialóggal szoros együttműködést alakítana ki. Hatékonyabban szólítaná meg a gyerekeket, mégpedig bábjátszókör elindításával, illetve rendszeres gyerekelődásokkal – havonta két alkalommal. A VMK-ban jól működő csoportokat, mint amilyen a GIMISZ és a Concordia, továbbra is segítené.

A jegyeladási rendszert korszerűsítené, elsősorban az online jegyvásárlás bevezetésével. Rámutatott arra is, szükséges a VMK épületének további felújítása – külső szigetelés, tetőjavítás, öltözők renoválása. Továbbá a hang- és fénytechnika is bővítésre szorul, de új zongorát is be kell szerezni. E hosszú távú feladatokat pályázati forrásból oldaná meg. Foglalkozna azzal is, hogy a Tiszti Pavilon dísztermének akusztikáján szakemberek bevonásával javítsanak.

„Hosszú távú célom, hogy a VMK egy stabil és fontos bástyája legyen a felvidéki kulturális életnek, melyben főleg a minőségi kultúra és közművelődés kapna helyet“ – zárta koncepciójának bemutatását Lakatos Róbert.

A múlt csütörtöki önkormányzati ülésen a városi képviselők elsősorban a VMK finanszírozásával kapcsolatos terveiről faggatták, hiszen művészeti-zenei hozzáértéséhez nem fér kétség. Válaszában rámutatott, a mai trend szerint a VMK-hoz hasonló kulturális intézményeket alapvetően nem közgazdászok igazgatják, hanem olyan kulturális szakemberek, akiknek víziói vannak. Hangsúlyozta, elsősorban a sikeres pályázatokban látja a városi intézmény finanszírozásának jövőjét, és nem tartotta kizártnak, hogy az eddiginél némileg alacsonyabb városi támogatás mellett – jelenleg évente 230 ezer eurót kap a VMK a várostól – is képesek lennének fejlődni és előrelépni.

A képviselők egyhangúlag támogatták, hogy júliustól Lakatos Róbert legyen a Komáromi Városi Művelődési Központ új igazgatója. Zárásként a városvezetés és a képviselők is megköszönték Varga Annának több évtizedes munkáját a VMK élén, illetve a jó együttműködést. A június végével távozó igazgató hasonlóképpen nyilatkozott.


Lakatos Róbert

Vágsellyén született 1973-ban, alap- és középiskoláit is itt végezte. 1990-től a pozsonyi konzervatórium zeneművészeti szakán (brácsa) tanult, majd ennek befejezése után újabb 5 évig a pozsonyi Zeneművészeti Egyetemen. 1997-től a Szlovák Nemzeti Filharmónikusok tagja brácsásként, 2001/02-ben az Ifjú Szivek zenei vezetője, 2011-ben a Thália Színház zenei vezetője. Közben zenekarokban játszik (pl. Lakatos Róbert és a Rév, Hugo Kauder Trio), prímástalálkozókat, fesztiválokat szervez és alapít (pl. Kútfeszt, Fonográf fesztivál, Komáromi Napok népművészeti programja), 2009 óta zeneszerzőként is tevékenykedik. Emellett tucatnyi lemezen zenél, illetve működik közre. 2011-ben Fonogram díjat, 2012-ben Harmónia díjat kapott.


(cs)

(Cikkünk a Delta május 28-i számáben jelent meg.)

Top