mba dissertation writing how to write college admission essay buy essay cheap online do my psychology homework paper college 24/7

10 éves a Selye János Egyetem

selyeborito

2004 szeptemberében indult meg az oktatás a komáromi Selye János Egyetemen, amivel a szlovákiai magyaroknak egy régi álma vált valóra. Bár fiatal intézményről van szó, azonban a tíz év elegendő ahhoz, hogy mérleget vonjunk. Miként teljesíti a küldetését, milyen eredményeket tud felmutatni a felsőoktatási intézmény?

2003. október 23-án a szlovák parlament rábólintott arra a törvényjavaslatra, mely az első magyar nyelvű állami fenntartású egyetem létrejöttét irányozta elő Szlovákiában. A 2004 januári hatályba lépést követően szeptemberben beindult az oktatás. Komáromban már korábban is működött kihelyezett egyetemi képzés (a budapesti Közgáz és Műegyetem irányításával) a Selye János Egyetemért Alapítvány égisze alatt, így bizonyos kapaszkodók már megvoltak az induláshoz, és ugyancsak létezett már a teológiai oktatás. Az előzmények ellenére az állami egyetem sok részletét szinte a nulláról kellett felépíteni. „Az első 5 évet nagyrészt az infrastruktúra fejlesztésére fordítottuk, majd ezt követően tudtunk rátérni a minőségi oktatás és a kutatás eredményességének bővítésére” – mondta el évnyitó beszédében Tóth János rektor.

Selyetablazat1
2004-ben 609 hallgatóval az oktatás három szakiránnyal indult, gazdaságtudományi, tanárképző és református teológia karokon. A legnagyobb létszám a tanárképzőn volt, amely a létszám több mint felét (372 hallgató) adta, ami mellett 174-en a gazdasági, 63-an pedig a teológiai kart választották. Egy évvel később már felpörgött a gazdasági kar képzése is, hiszen itt volt a legnagyobb arányú hallgatói létszámbővülés, a 174 „G-karos” 675 főre bővült. Az újabb évfolyamok indulásával 2008-ra duzzadt teljesre a létszám, amikor 2680 hallgatója volt az egyetemnek.  Ezt követően fokozatos csökkenés volt tapasztalható, 2013-ban 1905-en tanultak a Selye Egyetemen, ebből 841-en a gazdasági, 982-en a tanárképző, 82-en pedig a teológiai karon.

Az évek teltével az első végzősök is elhagyták az egyetemet különböző szinteken. Valaki a 3 éves – ún. Bc., azaz bakalár – képzést választotta, valaki pedig további két évvel megtoldva a magiszteri képzéssel zárta tanulmányait, de akadtak doktorandusz hallgatók is. A végzősök egy része nappali szakon tanult, de nagy számú volt a levelezős hallgatók száma is, különösen a gazdasági és tanári karon. Az első 10 évben, ha minden képzési szintet figyelembe veszünk, 5478 hallgató szerzett képesítést a Selye Egyetemen, közülük 2311 a gazdasági, 3010 a tanári, 157 pedig a teológiai kar végzőse volt.

Selyetablazat2
A múlt pénteki megnyitó ünnepségen az egyetem rektora hangsúlyozta, hogy egy egyetem életében tíz év nem nagy idő, a régi neves intézményekhez képest még gyerekcipőben jár. Ennek ellenére a szándék és a tenni akarás egyértelmű, mivel a félmilliós magyar közösségnek jár egy felsőoktatási intézmény, hogy az óvodától az egyetemig magyar nyelven tanulhassanak. Rámutatott arra, hogy számokkal igazolható, hogy a magyar ajkúak körében egyértelműen kevesebb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, így kevesebb az ilyen képesítéssel rendelkező szakember, ami ugyancsak alátámasztja az egyetem fontosságát. „Vannak, akik megkérdőjelezik az egyetemünk létjogosultságát, de az eredményeink minket igazolnak” – mondta Tóth János.

A rektor örömmel számolt be arról, hogy ugyan a nagyobb létszámú egyetemeknek jobbak az eredményeik, de az egy főre lebontott statisztikákban a Selye az élvonalba került. Az egy oktatóra jutó publikációk terén a harmadik helyre jött föl a komáromi egyetem, de más monográfiák publikálásában is az élen járnak. Tíz éve alatt a Selye falain belül összesen 464 publikáció született.

selyekepAlbert Sándor , az egyetem első rektora az SJE díszérmének arany fokozatát vehette át.

 

A legnagyobb kihívást az egyetem számára a tudományos fokozatokkal rendelkező oktatói gárda biztosítása jelentette az elmúlt években, ami a tudományos fejlődés garanciáját jelenti. Az új egyetem a nevesebb, régi egyetemeken beágyazódott professzoroknak kevésbé vonzó, így bizonyos szakirányoknál nehézséget okozott a bővítés. Jelenleg 81 minősített oktatója – professzor, docens, adjunktus – van az egyetemnek, amelyből 46 a tanári, 26 a gazdasági és 9 a teológia karon dolgozik.

Az infrastruktúra az évek során folyamatosan bővült, így az intézmény jól felszerelt modern épületben tudja oktatni és elszállásolni hallgatóit. Ugyancsak figyelemre méltó a fejlesztési és kutatási infrastruktúrára lehívott pénz, amely 10 év alatt 473 ezer euróra duzzadt.

Az egyetem az évközi fejlődési mutatók terén nagyon jó eredményt ér el, azonban a helyzethátrányából adódóan – egy új egyetemről van szó – még mindig van bőven tér a fejlődésre. Az országos ARRA jelentés (bővebben ITT), amely a szlovákiai felsőoktatási intézményeket rangsorolja, gyakran a lista alsó részére sorolja a Selye Egyetemet. A gyengébb területek fejlesztésére, amelyek alapján lepontozzák az egyetemet, idő kell, ezért az illetékesek a körülmények mérlegelésére intenek, hangsúlyozva, hogy a fejlődési pálya viszont látható.

A Selye Egyetemmel gazdaságilag mindenképpen jól jár Komárom város is, mivel a kétezres hallgatói bázis, és a tanári kör jelenléte közvetve munkahelyeket teremt. Egyelőre gyakran elhangzik a kritika, hogy az egyetemisták nem szerves részei a komáromi közéletnek, azonban már ezen a téren is akad némi elmozdulás. Nemrégiben Pince klub néven egy egyetemi klub nyílt a Tiszti Pavilon alagsorában, továbbá az évente megrendezett egyetemi napok is az egyetem és a város egymásra találását segítik elő.

A fejlesztések folytatásán túl minden bizonnyal az új, a kor igényeihez igazodó új szakirányok akkreditációja lesz egy fontos kihívás, továbbá új szakterületekkel rugalmasan reagálni a nem túl kedvező munkaerő-piaci helyzetre. Az egyetem vezetése számára akad még bőven tennivaló, hogy a legjobb szlovákiai magyar diákokat tudja Komáromba csábítani, és a tehetséges nebulók ne Budapestre vagy Pozsonyba menjenek. Ugyancsak kemény feladat a legjobb oktatók idecsalogatása, amelyhez a körülményeket is biztosítani kell. Ha ez mind összejön, akkor annak következménye lehet majd az a tudományos, egyetemi légkör, amely következményeként Komárom egy igazi egyetemi várossá válik.

Hogyan értékeli az egyetem eddigi működését?

Bugár Béla, a Híd elnöke, az egyetem megalakulásakor a kormánytag MKP elnöke

Minden kisebbség számára nagyon fontos az, hogy teljes körű és jó minőségű oktatást tudjon nyújtani saját tagjai számára, méghozzá belföldön. Ebből a szempontból hatalmas sikernek tartom a Selye János Egyetem létrejöttét és létezését, és közösségünk egyik csúcsintézményének. Komárom város számára pedig, amely Dél-Szlovákia legnagyobb központja és a szlovákiai magyarság egyik kulturális fővárosa, a beáramló diákok a megfiatalodást és a megújulást hozzák el.

Éppen ezért gondolom azt is, hogy az elvárásaink különösen magasak kell, hogy legyenek ezzel az intézménnyel kapcsolatban. Hallani róla, és magam is tapasztalom, hogy a legkiválóbb diákjaink nem Komáromot választják, és hogy a képzés színvonala nem mindig olyan, mint amit szeretnék. Ezért azt mondom: az első tíz év az alapozásé, a második viszont már a csúcsra törésé kell, hogy legyen. Az egyetem létrejöttéért annak idején komoly politikai áldozatot kellett vállalnunk. Remélem, hogy további munkájával még egyértelműbben bizonyítja majd: megérte ezt az áldozatot.

Csáky Pál, az MKP EP-képviselője, az egyetem létrejöttekor miniszterelnök-helyettes

Erre a kérdésre tegye meg mindenki a maga  válaszát. Én három területen látnék szívesen javulást: az oktatás és a kutatás minősége területén, az egyetemi közösség szellemisége kialakítása terén – ne feledjük: ez az egyetlen magyar egyetemünk – és a diákok aktivitása terén. Érezze Komárom a hét minden napján, hogy valóban egyetemi város, s érdekes, termékeny vitáktól legyen hangos a komáromi campus!

Keszegh Béla

Top