Népszavazás a családról



Népszavazást tartanak a jövő év elején a család védelméről, melyet a Családért Szövetség (AZR) civil ernyőszervezet kezdeményezett. A hagyományos családmodell védelmében feltett három kérdés érinti a melegek jogait is, többek szerint kifejezetten korlátozza azokat, illetve nyíltan ellenük irányul. 

Andrej Kiska köztársasági elnök 2015. február 7-re, egy szombati napra írta ki a népszavazást az alábbi három kérdésben:

1. Egyetért-e azzal, hogy házasságnak csak egy férfi és egy nő kötelékét lehessen nevezni?

2. Egyetért-e azzal, hogy azonos nemű párok ne fogadhassanak örökbe gyermeket?

3. Egyetért-e azzal, hogy az iskolák ne követelhessék meg a gyermekek részvételét azokon az órákon, melyek tananyaga a szexuális viselkedéssel, illetve az eutanázia kérdésével foglalkozik?

A referendum kezdeményezői eredetileg négy kérdést akartak feltenni az embereknek, azonban az Alkotmánybíróság – mely az államfő beadványa alapján vizsgálta meg a kérdéseket – az egyiket az alaptörvénnyel ellentétesnek találta, így törölték. Így hangzott: Egyetért-e azzal, hogy a házasságon kívül a partneri kapcsolat semmilyen egyéb formájának ne ítéljenek meg olyan védelmet és jogokat, amelyek a házasságra és a házastársakra vonatkoznak?

A kassai székhelyű testület két bírája is különvéleményt csatolt az Alkotmánybíróság döntéséhez. Mészáros Lajos csak az iskolai szexuális nevelésre vonatkozó kérdést tartotta alkotmányosnak, szerinte a másik három sérti az alapvető emberi és szabadságjogokat. Ladislav Orosz pedig a homoszexuális párok örökbefogadási tilalmára vonatkozó kérdést vetette volna el.

„Üdvözöljük, hogy az Alkotmánybíróság cáfolta azokat a véleményeket, melyek mások diszkriminálását látták kérdéseinkben“ – jelentette ki a Családért Szövetség szóvivője, Anton Chromík. „Az embereknek joguk van dönteniük a családról. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a házasság különlegességéről szóló negyedik kérdés is megoldódjon. Arra szólítjuk fel az embereket, hogy vegyenek részt a népszavazáson, és szavazzanak 3 igennel!“ – nyilatkoztak a kezdeményezők, akik szerint a referendum jó alapot adhat ahhoz, hogy a későbbiekben a család és a házasság konkrét támogatása is megoldódjon.

A februári népszavazás előrláthatólag 6,3 millió euróba kerül majd, 5,13 millió eurót a belügyminisztérium fedez, a maradékot a Statisztikai Hivatal. „Hány szociálisan hátrányos helyzetben lévő, sokgyermekes családnak lehetne segíteni ezzel az összeggel?“ – tette fel a kérdést Peter Weisenbacher, az Emberi Jogok Intézetének munkatársa. Szerinte a mozgalom, amely nevében a „családokért“ van, sokkal inkább politikailag és ideológiailag motivált. Úgy vélte, a népszavazás egyértelműen emberi jogokat sért, és egyáltalán nem lett volna szabad kiírni, ráadásul biztos benne, hogy a kezdeményezés kudarccal zárul.

Szlovákia önállósodása óta ez lesz a nyolcadik népszavazás, az eddigiek közül azonban csak egy – az EU-tagságról szóló – volt érvényes. A többinél a részvételi arány nem haladta meg az 50 százalékot, így érvénytelenek voltak. A Focus közvélemény-kutató ügynökség szeptemberi felmérése szerint a referendumon a megkérdezettek több mint 45 százaléka biztosan részt venne, csaknem 30 százalékuk még nem döntött, ötödük pedig nem menne el voksolni.

referendum

Politikusokat, szakértőket is megkérdeztünk a népszavazás kapcsán. A következő kérdéseket tettük fel nekik:

1. Részt vesz a népszavazáson?

2. Mit gondol a kérdések által felvetett témákról – azonos neműek házassága, gyerekek örökbefogadása homoszexuális párok által?

 

Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője csaky

1. Attól tartok, hogy egy újabb átgondolatlan népszavazásról van szó, s véleményem szerint okosabb lett volna a kérdések megfogalmazása előtt kikérni szakemberek és jogászok véleményét, mert attól tartok, hogy pongyola és nem egyértelmű némely megfogalmazás. A fenti okok miatt magam még nem döntöttem el, hogy részt veszek-e a népszavazáson.

2. Ami a témát illeti, úgy gondolom, hogy tolerálni kellene (a jelenlegi jogrend egyébként azt teszi) az egyneműek kapcsolatát, ám azt nem kellene egyenrangúan kezelni a házassággal. A gyerekek örökbefogadását egynemű párok esetében nem tartom jónak, ott a védtelen gyerek joga felül kell, hogy írja az örökbe fogadni akarók jogát. Megjegyzem egyébként, hogy a népszavazás megmaradt kérdései nem az egyneműek kapcsolatát célozzák általában, hanem annak csak nagyon szűk szegmenseit. Feltételezem egyébként, hogy a népszavazás előtti kampány durva és hektikus lesz,  ami fel fogja kavarni a társadalom nyugalmát.

 

Nagy József, a Híd európai parlamenti képviselője nagy

1. A természetes család a társadalom alapegysége és megérdemli, hogy kiemelt támogatást és védelmet kapjon. Minthogy a jóváhagyott három kérdés véleményem szerint nem károsítja és nem is csökkenti semmiféle kisebbség jogait, jómagam, mint gyerekpárti, a népszavazáson részt fogok venni.

2. Bízom benne, hogy ez a szimbolikus népszavazás a közeljövőben egy őszintébb és érezhetőbb családtámogatási politikát eredményezhet, amely kézzelfogható törvényekkel segítené a fiatal családalapítókat, a felelős gyermekvállalást, a családon belüli idősgondozást, meggyorsítaná az árvák és elhagyottak természetes családokba való örökbefogadását és megakadályozná a gyermekek indokolatlan, erőszakos adminisztratív elszakítását a családjuktól.

 

Petőcz Kálmán emberjogi szakértő,  petocz
a szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke

1. A népszavazáson nem veszek részt. Emberi jogokról ugyanis nem szavazunk.  Nem (pusztán) azért, mert a szlovák alkotmány ezt tiltja. Azért tiltja, mert az emberi jogok elidegeníthetetlenek, senkitől meg nem tagadhatók. Ellentétes a demokráciával, ha valamely embercsoport jogairól a többség önkényesen akar dönteni. Úgy gondolom, ezt bármilyen kisebbséghez tartozó személy tudja, vagy ha nem tudja, legalábbis érzi a saját élettapasztalatai alapján.

2. Most jöhet az ellenvetés, hogy az Alkotmánybíróság határozata szerint négy kérdésből csak egy érinti az emberi jogokat, három nem, azokról lehet szavazni. Én viszont Mészáros Lajos alkotmánybíró különvéleményével értek messzemenően egyet, aki szerint nem csak egy kérdést kellett volna kizárni, hanem többet is. Az Alkotmánybíróság ebben az esetben tévedett, ugyanúgy, mint az állampolgársággal kapcsolatos döntés esetében is hibázott, ezért számomra a határozata nem mérvadó. Ezek után teljesen irreleváns, mit gondolok az azonos neműek házasságáról, vagy a gyerek-örökbefogadásról. Azt a vitát ugyanis nem ilyen érzelmileg felkorbácsolt hangulatban, különböző befolyásos szervezetek és intézmények nyomásgyakorlásának kitéve kell lefolytatni.

Ez a népszavazás nem old meg semmit, senkinek az életét nem teszi jobbá, és szerintem az emberek túlnyomó többsége saját józan ítélete alapján is ignorálni fogja.

 

Tokár Géza politológus,
a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője tokar

1. Valószínűleg nem.

2. Az, hogy a házasságot miként definiálják és miként nevezik, folyamatos fejtörést okoz és félreértésekre ad okot. Nem értem, miért kell ezt népszavazással korlátozni, mikor az azonos neműek számára nem a házasság fogalma, hanem a párkapcsolattal járó, gyakorlati problémák jelentik a legnagyobb gondot ezen a téren. Az örökbefogadás korlátozása nagyon abszurd, szülői támogatás nélkül az árvaházba kerülő gyerekeknek sokkal kisebb esélye van a sikeres életre.

(csá, kb)

Top