Érzékeny, ám lényeges kérdésről tárgyalt a városi képviselő-testület június végi ülésén. A komáromi vízmű ugyanis kérvényezte, hogy a város ruházza át a száz százalékig városi tulajdonú KOMVaK-ra a vízvagyont, ami gazdasági szempontból sokkal hatékonyabb, gyakorlatilag minden más szlovákiai vízmű így működik. Ugyanakkor az is tény, hogy a lépés kockázatokat rejt, hiszen például a cég csődje esetén a város elveszíthetné az ellenőrzését a stratégiai vagyon felett. Egyelőre csak a szándékról döntöttek a képviselők.

Jelenleg a komáromi vízvagyon nagyobb része Komárom város tulajdonában van. Főként a KOMVaK megalakulásának idejében már létező ingatlanok és infrastruktúra, tehát például az ivóvízkutak, a vízvezetékek és csatornák nagy része önkormányzati vagyonnak számítanak, miközben például az azóta épült víztisztító állomás a KOMVaK vagyona. A városi vízvagyont a vízmű bérli, minden évben bérleti díjat fizet az önkormányzatnak a használatáért. A 2016-os szerződés értelmében jelenleg évi 427 ezer euró a bérleti díj, ám ebből a KOMVaK 327 ezer eurót a vízi infrastruktúra karbantartására fordíthat, még 100 ezer eurót az önkormányzatnak utal. Lényeges tény, hogy a KOMVaK Rt. 100 százalékos tulajdonosa a komáromi önkormányzat, tehát minden részvény a város birtokában van. Vagyis Komárom teljesen ellenőrzi a céget, ám ez jogilag nem olyan erős kötelék, mintha valamilyen vagyontárgy közvetlenül a város tulajdonában van.

Csak a KOMVaK működik régi modell szerint

Ruman Patrik, a KOMVaK vezérigazgatója – egyben városi képviselő – kérvényük előterjesztése során leszögezte, egyelőre csak a vízvagyon átruházásának szándékáról döntenek a képviselők, a jövőben egy végső szavazásra is szükség van.

Rámutatott, amennyiben a KOMVaK megkapná a vízvagyont, azzal a város valóban elveszítené a közvetlen ellenőrzést felette, ám közvetett módon megmaradna a befolyása, hiszen a vízmű 100 százalékos tulajdonosa az önkormányzat.

Kiemelte, tudomása szerint ma már minden más szlovákiai vízmű így működik, a komáromi az egyetlen, amely csak bérli a vízvagyont. Legutóbb a trencséni vízmű volt az, ahol a város hasonló lépést tett, mint amit most a KOMVaK kezdeményezett. Elhangzott, a komáromi vízműnek jelenleg 15 millió euró értékű vagyona van.

Ruman Patrik hangsúlyozta, gazdasági szempontból egyértelműen előnyös lenne a modellváltás, ez az egyetlen oka kérvényüknek. A vízmű ugyanis spórolna a leírások terén, az áfát vissza tudná igényelni, valamint sokkal több pályázati lehetőség nyílna meg a vízgazdálkodási vállalat előtt – sok pályázati kiíráson ugyanis jelenleg azért nem tudnak elindulni, mert nincs a tulajdonukban a fejleszteni kívánt vagyon.

Kockázatok és aggályok

Andruskó Imre képviselő is rámutatott, gazdaságilag egyértelműen jó megoldásról van szó. Ugyanakkor hangsúlyozta, amíg a vízmű részvényeinek 100 százalékos tulajdonosa a város, nincs baj, ám jogi garanciákat kell beépíteni annak érdekében, hogy ez így is maradjon, illetve, hogy a vízvagyon semmiképpen ne kerülhessen magánkézbe.

Korpás Péter a felszólaló képviselők közül egyedül ellenezte az átruházást, alapvetően elvi okokból – a víz a város stratégiai vagyona, és ha városi tulajdonban marad, az még mindig nagyobb biztonságot jelent, mint bármilyen más megoldás. A vízmű ugyanis akár csődbe is mehet – fűzte hozzá. Azt ugyanakkor ő is elismerte, hogy az áfán lehetne takarékoskodni az új modellel, ám szerinte a város az ebből adódó mínuszt be tudja vállalni.

Gazdasági hatékonyság kontra politikai felelősség

Keszegh Béla polgármester is hangsúlyozta, a víz közkincs a törvényből adódóan, a KOMVaK kérvénye így nem is az ivóvízre és a forrásokra vonatkozik, hanem a vízszolgáltatási hálózatra. Ő is kiemelte, hogy a KOMVaK jelenleg nem működik gazdaságosan. Ez az oka annak, hogy Szlovákiában minden más vízszolgáltató vállalat fokozatosan átállt a hatékonyabb modellre, azaz a vízvagyon tulajdonosává vált – mutatott rá.

Leszögezte, semmilyen körülmények között nem egyezne bele, hogy akár egyetlen KOMVaK-részvényt is eladjon az önkormányzat, a vállalatnak városi tulajdonban kell maradnia. Ezért azt szeretné, hogy a vízvagyont ugyan átruházzák a vállalatra, ám a lehető legtöbb garanciát nyújtva, korlátokat beépítve annak érdekében, hogy a jövőben – legyen bárki is a vízmű vezetője, a polgármester, illetve képviselő – ne lehessen valamilyen kiskapuval eladni a vállalatot, „átjátszani” valakiknek a vízvagyont. Gazdasági versenyképesség kontra politikai felelősség – foglalta össze röviden a dilemmát.

Stubendek László korábbi polgármester kijelentette, támogatja a vízmű kérvényét. Emlékeztetett, polgármestersége idején sok mindent megtapasztalt a KOMVaK-kal kapcsolatban – ekkor lett a vízmű élére kinevezve Ruman Patrik, aki a csőd széléről visszarángatta a vízgazdálkodási vállalatot, és azóta egyértelműen pozitív irányban halad a vállalat. A jelenlegi képviselő kiemelte, az emberi tényező miatt áll a javaslat mellé: bízik az érintettekben, Csintalan Miklós főellenőr és a városi hivatal illetékeseinek szakvéleményében. „Itt becsületes emberek ülnek és szavaznak” – fűzte hozzá.

Szeptemberben dönthetnek végleg

Keszegh Béla a szavazás előtt kijelentette, ha a testület megszavazza az átruházási szándékot, a soron következő ülésre egy, a mostaninál is bővebb elemzést készítenek majd a két gazdasági modell előnyeiről és hátrányairól, illetve meghívják a testületi ülésre a város pozsonyi jogászát, hogy kifejtse véleményét a képviselők előtt. Így a testület pontos számok és jogi szakvélemény alapján dönthet majd a vízvagyon kérdésében.

A jelenlévő képviselők nagy többsége támogatta a szándékról szóló javaslatot – Korpás Péter nemmel szavazott, Keszegh Margit tartózkodott.

A KOMVaK első igazgatója, Fekete István nyilvánosan gratulált a döntéshez. „Igazgató úr, gratulálok, a vagyon a társaságnál lesz és így a leírások a társaság kiadásának részei lesznek. Így kellett volna ennek lennie a kezdetektől fogva, de nekem ezt nem sikerült elérnem” – írta Ruman Patriknak a közösségi oldalon. A végső szavazásra vélhetően szeptemberben kerül sor.

(csaba)

(Cikkünk a Delta múlt heti számában jelent meg.)

Újra a komáromiaké a víztorony
Szemétdomb helyett kulturált pihenőhely
A víz olcsó, ám az esőelvezetésért fizethetünk
KOMVaK: leszámolás a terhes múlttal