A komáromi víz- és csatornázási művek tavaly év végi gazdasági zárásából kiderül, az előző cégvezetés idején kozmetikázhatták a céggel kapcsolatos számokat. 2016 első félévében ugyanis még nyereséget mutattak ki, jutalmakat osztogattak, a KOMVaK új vezetése által készített egész éves zárás viszont már más eredményeket mutatott: 300 ezer eurós veszteséget. Az idei első félév ugyanakkor már ismét pozitív irányt jelez, ami a képviselők szerint az új igazgatónak, Ruman Patriknak köszönhető.
A KOMVaK 307 ezer eurós mínusszal, azaz gazdasági veszteséggel zárta a tavalyi évet – derült ki a komáromi képviselő-testület ülésén. Ez különösen megdöbbentő annak fényében, hogy 2016 első félévében, amikor még az előző cégvezetés és igazgatótanács irányította a vízműveket, még pozitív számokról számolt be a városi tulajdonú részvénytársaság, sőt, tavaly nyáron jutalmakat szavaztak meg a vállalat irányítóinak és a felügyelőtanácsnak.
Ruman Patrik igazgató a mínusz okaiként említette, hogy tavaly kevesebb csapadék esett, emiatt jelentősen kevesebbet tudtak számlázni az esővíz elvezetéséért a városnak, de például először jelentek meg a könyvelésben azok a büntetőkamatok is, melyeket a cégnek azért kellett fizetnie, mert tartozásait nem törlesztette időben és megfelelő összegben.
Keszegh Béla alpolgármester szerint a korábbi cégvezetés idején nem kapott valós számokat a képviselő-testület. „Kiderült az is, hogy a KOMVaK milyen rossz feltételekkel kötötte meg az ‘eltitkolt’ jelzálogszerződést, hogy erre nem is lett volna szükség, hogy nem fizették a törlesztőrészleteket, ami nyomán végrehajtó jött a nyakunkra. Ha korábban kozmetikázott számokat kaptunk, akkor ebben kinek milyen a felelőssége? A korábbi könyvvizsgálatok miért nem mutattak ki semmit? Vagy éppen a felügyelőtanács?“ – tette fel a kérdést, hozzáfűzve, máskor sokkal kisebb tételek miatt aggódnak a városatyák, most ugyanők elég nagyvonalúak, pedig milliós nagyságrendű összegekről van szó. Gajdáč Ondrej leszögezte: „Ha nem kapunk valós számokat, nem tudunk jó döntést hozni. Remélem, az új vezetéssel ez megváltozott, és a KOMVaK egy prosperáló céggé válik, amely továbbra is városi tulajdonban marad.“ Horváth Attila is a felelősségrevonás szükségességéről beszélt, feltéve a kérdést, vajon az előző cégvezetők visszaadják-e a felvett jutalmakat, melyeket a „nyereséges“ 2016-os első félév után osztottak?
Benyó Zoltán ismételten hangsúlyozta, már jóval hamarabb be kellett volna avatkozni a városnak, személycserékre lett volna szükség, ám ez ellen a képviselők jelentős része foggal-körömmel harcolt, ezért ők is felelősek a kialakult helyzetért – mint arról többször írtunk, a városnak közvetett módon több mint egymillió eurójába kerül a jelzálogszerződés, a törlesztőrészletek nem fizetése, és a túl nagy beruházási étvágy miatt kialakult helyzet rendezése.
Mint ismert, a cégen belüli gyanús ügyek miatt feljelentést tett a KOMVaK, de a nyomozóhatóságon kívül az adóhivatal és az Állami Számvevőszék (NKÚ) is vizsgálatot folytat a múltbeli történések kapcsán. Andruskó Imre ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.
Már jó úton?
Jó hír viszont, hogy 2017 első féléve már pozitív számokat hozott, 124 ezer eurós nyereséget termelt a vállalat. Ruman Patrik igazgató hangsúlyozta, mióta átvette a KOMVaK irányítását – gyakorlatilag 2017 eleje óta – folyamatosan a vízmű átláthatóvá tételén, a problémák orvoslásán dolgoznak az igazgatótanáccsal és a felügyelőtanáccsal közösen. Elmondta, első dolguk volt, hogy elhárítsák a fenyegető végrehajtást. Minden törlesztőrészletet időben fizetnek, így késedelmi kamatok sem terhelik a KOMVaK-ot, az alkalmazottak bérére pedig kevesebbet költenek, és egy bankkal tárgyalnak az újrafinanszírozás kérdésében.
A felügyelőtanács részéről elhangzott, a javulás már tavaly elkezdődött, ekkor csökkentették 10 fővel az alkalmazottak számát – jelenleg 88-an dolgoztak a vízműnél, plusz 6 vezető beosztású alkalmazott. Ugyancsak pozitív hatása van annak, hogy sem tavaly, sem idén nem volt komoly beruházás – nem is lenne miből –, így ez sem terheli a vállalatot. Szinte minden felszólaló képviselő egyetértett abban, hogy jó ötlet volt lecserélni az előző cégvezetést, még olyanok is így vélekedtek, akik korábban nem támogatták Ruman Patrik kinevezését, illetve ragaszkodtak a korábbi vezetőkhöz.
485 ezer eurós tőkeemelés
Még tavaly decemberben döntöttek úgy a képviselők, hogy 2017 végén tőkeemelést hajtanak végre a KOMVaK-nál, 485 ezer euró értékben. A vízmű rossz anyagi helyzetére reagálva most a városatyák megszavazták, hogy a tőkeemelésre már szeptember végén sor kerül. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a város elengedte a 2017-es évre vonatkozó bérleti díjat, ennek nagyságával emelték meg az alaptőkét. Mivel a vizes vagyon – pl. vízvezetékek is – jelentős része Komárom tulajdonában van, a vízmű ennek használatáért minden évben bérleti díjat fizet a városnak.
A közelmúltban többször elhangzott, az egészséges működés érdekében vagy csökkenteni kell a bérleti díjat, vagy pedig a vizes vagyont kell teljesen átruházni a vízműre. Természetesen amellett, hogy a korábbi „simliskedéseket“ be kell fejezni, átláthatóvá kell tenni a vállalatot és a költségeket le kell faragni – úgy tűnik, az említett területeken valóban jelentős előrelépés történt, amióta Ruman Patrik tölti be az igazgatói posztot, illetve az igazgatótanács élén is ő áll.
Komoly vízveszteség
A tavalyi év zárásából és a kapcsolódó jelentésekből kiderül: a komáromi vízmű által termelt víz – tavaly összesen 1,28 millió köbméter – 36 százaléka ment veszendőbe, azaz kevesebb mint a kétharmadát számlázta ki a KOMVaK a fogyasztóknak. Az elmúlt hat évben ez a legmagasabb vízveszteség, miközben évről évre nő az arány. Ennek oka, hogy rossz állapotban van a vízvezeték-rendszer – a város hosszú évekig elhanyagolta a komáromi javításokat, a beruházások inkább a környező falvakban történtek –, az elöregedett vezetékek miatt pedig nő a csőtörések, meghibásodások száma, ami miatt rengeteg víz folyik el. Ezen túl a vezetékek és a csatornák átmosására, illetve tisztítására is sok tízezer köbméter vizet haszáltak fel tavaly. A vízmű elkészítette a rendszer felújítási tervét, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a jelenlegi működési modell mellett kizárt, hogy önerőből – saját pénzből – végre tudja hajtani a felújításokat. Ezért ehhez majd vélhetően a városnak, tehát a komáromiaknak kell hozzájárulniuk. Ruman Patrik hangsúlyozta, 20 százalékos vízveszteség lenne természetes, ugyanakkor több más szlovákiai vizes vállalat is 30 százalék körüli veszteséggel működik.
A jelentés többek között megállapítja, hogy szükség volt a komáromi tisztítóállomás bővítésére, az igazgató ugyanakkor utalt arra, hogy valóban gondok vannak a csallóközaranyosi beruházással, és felmerült, hogy szabálytalanság miatt vissza kell fizetni a pályázat útján elnyert támogatást a KOMVaK-nak – erre a vízmű igyekszik felkészülni és pénzügyi tartalékot létrehozni. Az aranyosi csatornázás kiépítése kapcsán újra megfogalmazódtak bírálatok: nagyon kevesen csatlakoztak rá, 600 lakosból/fogyasztóból csupán 100-an, miközben a beruházás előtt teljes rákötöttséggel terveztek. Jelen helyzetben a fenntartási költségek és a majdani javítási kiadások fedezésére nem elég a csatornadíjból befolyó bevétel. Elhangzott, bár jelenleg a polgármesterek nem kötelezhetik a lakosokat arra, hogy csatlakozzanak a csatornahálózatra, de készül egy törvény, amely ilyen hatásköröket is biztosítana a települések vezetőinek, környezetvédelmi okokra hivatkozva.
Ami a vezetékeket, csatornákat illeti, idén némi előrelépés történik Komáromban, mivel a nagy útfelújítási projekttel párhuzamosan három helyen is felújítják ezeket, mintegy 330 ezer euró értékben.
Csaba Ádám
Kapcsolódó cikkeink:
Végrehajtás nem, kétes százezrek igen
Feljelentés hűtlen kezelés miatt