A több mint 850 éves múlttal büszkélkedő Kolozsnéma Jókai regényeibe illő tájon helyezkedik el, hiszen egyik oldalról a Duna, a másik irányból a Dunamenti ártéri erdők festői szépségű madárvédelmi területe övezi, míg északról mezők, szántóföldek határolják. A helyiek meg is becsülik otthonukat, mindent megtesznek érte.

Szalay Rozália 35. éve, a rendszerváltás óta áll a 450 lakosú kisközség élén. A jelenlegi gazdasági környezet azonban egyre nagyobb kihívások elé állítja a tapasztalt településvezetőket is.

 „A kisközségek nagyon nehéz helyzetben vannak. Évtizedek óta küzdünk a szennyvíztisztítás megoldásáért. Nincs csatornahálózatunk és az utak felújítása is aktuális lenne, több épületünkre is ráférne a korszerűsítés. Az ilyen nagy költségvetésű beruházások anyagi megvalósítása számunkra szinte lehetetlen, 450 lakosú községként ugyanis számunkra a szükséges önrész előteremtése is komoly gondot okoz – mondta Szalay Rozália. – A kataszterünk kicsi, adóbevételünk kevés, a lakosokat pedig megemelt adókkal nem szeretnénk tovább terhelni, az állam így is nehéz helyzetbe juttatott mindenkit. Már így is érezhető az emberekben a felgyülemlett feszültség, hiszen egyre nehezebben tudják biztosítani családjuk életszínvonalát. Nem beszélve az idősekről, még inkább ki vannak szolgáltatva. Az állam minden terhet a lakosokra, az önkormányzatokra hárítana. Nekünk már Nyitra megye 5000 eurós éves támogatása is óriási segítség.”

Nagy a kultúrház kihasználtsága

A múlt évben ebből az összegből a kultúrházként működő Zámory-kúria – amely a 1800-as évek elejéig a Zámory földbirtokos család nyári lakja volt – födémszerkezetét tették rendbe. A település büszkeségének is nevezhető épületet ugyan 2012-ben, EU-s támogatásból részlegesen sikerült felújítani, a munkálatok többi részét a község önerőből, fokozatosan igyekszik realizálni. „Akkor rendbe lettek téve az épület külső falai, de ma már ismét ott tartunk, hogy újra ráférne egy felújítás. Idén Nyitra megye támogatásából a múlt század hatvanas éveiből ránk maradt bútorzatot szeretnénk lecserélni. Nagy a kultúrházunk kihasználtsága, havonta tartunk különféle rendezvényeket, programokat, de itt tartjuk az ünnepi megemlékezéseket is. Ezek megvalósításában nagy segítséget nyújt a lakosság, amiért rendkívül hálás vagyok nekik” – mondta a polgármester. Beszélt arról is, hogy a múlt évben elnyert pályázatok megvalósítása a 23%-ra megemelt ÁFA miatt a tervezettnél plusz 4 százalékkal többe kerül majd. A község gyarapodása iránti elhivatottságukat azonban mindez nem tudta kikezdeni. Ahol csak tudnak, pályáznak.

Idősotthon és óvoda

Jelentős sikerként könyvelhetik el, hogy a helyi önkormányzat költségvetési szervezeteként működő idősek otthona önfenntartó. Az intézmény épületének, berendezésének korszerűsítése azonban már plusz terhet ró a községre. Ezek anyagi fedezetét igyekeznek pályázatokból biztosítani. Tavaly egy 60 ezer euró értékű Leader pályázatból cserélték le a bútorokat, egy másik, 90 ezer eurós pályázatnak köszönhetően pedig hőszivattyúkkal és napelemekkel tudják biztosítani az otthon fűtését és melegvíz-ellátását. Az egyre sürgetőbb, nagyobb volumenű felújítást szintén pályázati forrásból szeretnék finanszírozni. „Sok mindent lehetne szebbé tenni, korszerűsíteni, ennek ellenére folyamatosan teltházzal működik az otthon. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az alkalmazottak nagyon sokat foglalkoznak a lakókkal és sokrétű közösségi és kulturális életet biztosítanak számukra. Évközben színházba, kiállításokra járnak, nyaranta pedig fürdőbe. Természetesen nem mind a 90 lakónk egészségi, illetve szellemi állapota engedi ezt meg. Számukra a rendkívül elhivatott személyzet az otthonon belül nyújt kikapcsolódási, szórakozási lehetőségeket. Célunk, hogy aki beköltözik, megtalálja mindennapjainak az értelmét, ne érezze magát feleslegesnek. Nagy az érdeklődés, még az ország távolabbi pontjairól is, így várólistás alapon tudjuk fogadni az új lakókat.”

A község által fenntartott másik intézmény, az óvoda működése is stabil. Még ha a gyerekek száma, az alacsonyabb születési számból és a lakosság elöregedéséből fakadóan kevesebb is, mint egy-két évtizeddel ezelőtt. Jelenleg tíz gyerkőc látogatja. A szocializmus éveiben átadott épület fenntartása ugyan jelentős tétel a költségvetésben, de mivel a község az intézmény működését prioritásnak tartja, ha megszorítások árán is, de kigazdálkodják. A falu iránt egyébként egyre nagyobb az érdeklődés, egyre többen keresnek házat, vagy telket Kolozsnémán.

A lakosok ügyelnek a környezetükre

A polgármester büszke arra, hogy ma már az összes háznál van komposztáló, és mindenki becsületesen szelektál. A lakosok pedig rendkívül felősségteljesen és környezettudatosan viszonyulnak úgy a közterületekhez, mint a község külterületeihez tartozó területekhez: Kolozsnémán nincsenek illegális szemétlerakatok. Az utcákon sem szemetelnek, a falu területén kihelyezett köztéri szemeteseket használják. „Probléma legfeljebb azzal a szeméttel van, amit idegenek az autókból dobálnak ki. Ezzel azonban a közmunkások és a lakosok segítségével könnyen megbirkózunk. Nagyon hálás vagyok az embereknek, hogy magukénak érzik a falut, és sokat tesznek azért, hogy szebb és élhetőbb legyen” – hangsúlyozta Szalay Rozália, aki soha nem riadt meg a kihívásoktól, hiszen mielőtt átvette a polgármesteri tisztséget, vízmérnökként a Bős-nagymarosi vízlépcső építkezésének felügyelője volt, ahol sok mindent megtanult. Többek közt azt, hogy egy nő miképpen tudja elérni, hogy szakmai szinten egyenrangú partnerként kezeljék.  

Kilenc választási ciklus után leköszön

Kolozsnémán, mivel kis falu, a legtöbben több szervezetnek (civil-, kulturális-, sport) is tagjai. Anyagi támogatások szempontjából ugyan a községnek igencsak korlátozottak a lehetőségei, de a polgármester szerint a legnagyobb támogatás az, ha mindenütt ott vannak, segítenek a szervezésben. A lakosok nagy számban vesznek részt a rendezvényeken, ily módon támogatva a szervezetek munkáját. Komoly eredménynek tarja, hogy összetartó maradt a falu.  „Az 1959-ben alakult Csemadok helyi alapszervezetének működése mindenki szívügye. Nagyrészt a szervezet munkájának köszönhető, hogy községünk lakosainak erős a nemzeti identitása, méltóképpen óvják és ápolják anyanyelvünket és kultúránkat.  Nagy büszkeség számunkra, hogy 1963-tól mi adhatunk otthont a Járási Dal- és Táncünnepélynek” – mondta, hozzátéve, hogy ő maga is rendre kiveszi a feladatokból a részét. „Egy vagyok a kolozsnémaiak közül, se több, se kevesebb. Szeretni kell az embereket, a falut. Csak így lehet végezni a polgármesteri teendőket” – jegyezte meg. Büszke arra, hogy a falubeliek keresztnevén szólítják, és a gyerekek közül sokan Rozi mamának hívják.

Úgy gondolja azonban, eljött az ideje, hogy nyugdíjba vonuljon és átadja a stafétát egy fiatalabbnak. Ezért a jövő évi önkormányzati választásokon már semmiképpen nem szeretne elindulni.           

JN.

A legrégebben hivatalban lévő polgármester
Népszerűsítik a Dunamente védjegyet