REAL-K

Óvodamentés másként

ovi-1

Újabb magyar milliárdok érkeznek a Felvidékre: a Kárpát-medencei óvodaprogram keretében ezúttal felvidéki magyar óvodák és bölcsödék jutnak többmillió forintos támogatáshoz. A program célja az óvodai férőhelyek bővítése, valamint az, hogy egyre több óvodáskorú gyermeket írassanak magyar intézménybe. A magyar kormány jól látja: tartalékaink jócskán vannak e téren. Kérdés azonban, hogy sikerül-e az intézkedéssel megállítani a trendet, mely szerint a magyar szülők jelentős része szlovák oviba járatja gyermekét.

Felemelő és kifizetődő

A nemzetpolitikában középre és lefelé célzunk – fogalmazott az erdélyi Krónikának múlt héten adott interjújában Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök magyarázatképpen hozzátette: tapasztalatai szerint a magasan képzett, biztos családi háttérrel rendelkező, értelmiségi rétegek megtalálják a maguk útját magyarként a Kárpát-medencében. Az alsóbb és középszintű csoportokkal viszont kiemelten kell foglalkozni. Őket az olyan nemzetpolitika segíti, amely szerint magyarnak lenni nemcsak felemelő érzés, hanem kifizetődő is.

A „nemcsak felemelő, de kifizetődő magyarnak lenni“ gondolatot követő orbáni nemzetpolitika határozott léptekkel halad saját útján. A Kárpát-medencei vállalkozásfejlesztési program mellett (melynek keretében a magyar kormány ötmilliárd forintos gazdaságélénkítő csomaggal segíti a felvidéki kis- és középvállalkozókat) nem titkoltan ezt az irányt követi a – még 2016 novemberében jóváhagyott, de a gyakorlatban csak az idén ősszel indult – Kárpát-medencei óvodafejlesztési program is, amelynek köszönhetően első körben 58 felvidéki (köztük 5 Komáromi járásbeli) magyar óvodát újítanak fel. Az elképzelés világos: ha minél takarosabbak és korszerűbbek a magyar ovik, akkor vélhetően azok a magyar szülők is a magyar ovit választják, akik egyébként másképp döntenének.

ferencesek_utcai_ovi

6,3 milliárd Felvidékre

Az óvodaprogram felvidéki részleteit szeptember végén, Bősön mutatták be. Grezsa István miniszteri biztos akkor elmondta, a teljes Kárpát-medencei program anyagi kerete 17,1 milliárd forint – ebből a Felvidékre 6,3 milliárd forintot szánnak, ami egy főre vetítve a legmagasabb összeg a külhoni magyar közösségek vonatkozásában. Első körben a Bethlen Gábor Alap közvetítésével 1,65 milliárd forintot osztanak szét – kizárólag magyar tanítási nyelvű önkormányzati óvodák között. A rendelkezésre álló összeget elsősorban óvoda és bölcsőde felújításra, illetve építésre fordítják majd, részben pedig humánerőforrás fejlesztést is megvalósítanak belőle.

A támogatottak listáját a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) szakmai közreműködésével állították össze. A felvidéki szervezet még 2016-ban küldött szét egy kérdőívet a felvidéki magyar óvodáknak. Ebben elsősorban arra keresték a választ, hogy az egyes intézményekben milyen infrastrukturális beruházások lennének a legsürgetőbbek. „A támogatásban részesülő 58 óvodát részben az SZMPSZ által feldolgozott adatok alapján választotta ki a magyar kormány. Lesz azonban a programnak egy második fordulója is, így lehetőségük van a későbbiekben olyan óvodáknak is pályázni, amelyek fejlesztése ugyan időszerű, de az első körbe nem kerültek be“ – mondta el a Deltának Fekete Irén, az SZMPSZ komáromi irodájának vezetője.

Ekel-falunap-3

Tetők, mosdók, osztálytermek

Az önkormányzatoknak október 22-ig kell beküldeniük a pályázatokat, a megvalósításnak pedig jövő áprilisig kell lezárulnia. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy az önkormányzatok mekkora összeget kapnak – vélhetően ezt majd a helyi igények határozzák meg. A Komáromi járásbeli Gelléren például ebből a forrásból fejezik be a falu óvodájának teljes felújítását. „Az ablakok és a nyílászárók cseréjét korábban önerőből már elvégeztük. A mostani támogatást az épület tetőzetének hő- és vízszigetelésére fordítanánk, valamint az óvoda elavult fűtésrendszerének modernizálására. Becsléseink szerint mintegy 50 ezer eurós költséggel számolunk“ – közölte lapunkkal Rácz László polgármester.

Hasonló jellegű és volumenű beruházásra készülhetnek a marcelházi, a gútai, az ógyallai és a kolozsnémai magyar ovik is (ez a négy Komáromi járásbeli település is jogosult a támogatásra). Valahol a mosdóhelyiségek felújítására, máshol szintén hőszigetelésre és a nyílászárók cseréjére, vagy éppen új osztálytermek kialakítására, játszóterek felújítására fordítják az összeget.

Tartalékok a rendszerben

Grezsa István miniszteri biztos szerint a Kárpát-medencei óvodaprogramnak már most megvannak az első sikerei, a határon túli területeken ugyanis az ott uralkodó demográfiai viszonyok és elvándorlás ellenére lassan, de folyamatosan nő a magyar óvodákba járó gyerekek száma (mivel a program felvidéki része csak most indult el, ez nálunk természetesen még nem érzékelhető). A magyar kormány célja, hogy a határon túli magyar ovisok számát rövid időn belül 60 ezerre emeljék, ez ugyanis a későbbiekben a kisebbségi oktatási rendszer iskoláiba járó gyermekek létszámában is visszaköszön majd.

Búcsi-óvoda-13

Kérdés azonban, hogy hogyan lehet mindezt elérni: vajon sikerül-e a magyar ovikat hosszú távon is vonzóbbá tenni a magyar szülők számára? Jelen pillanatban ugyanis az látszik, hogy kevésbé az. A kérdésre ma még korai lenne választ adni, a magyar kormány mindenesetre jól látja, hogy komoly lehetőségek és tartalékok vannak a rendszerben. Komáromban mindenképpen.

Elvesznek, visszatalálnak

Idén szeptemberben 917 gyermek kapcsolódott be az óvodai oktatásba-nevelésbe Komáromban. Ez a szám nemcsak az idén beiratkozottakat jelenti, hanem az összes olyan komáromi gyermeket, aki ma óvodába – legyen az szlovák vagy magyar, önkormányzati vagy egyházi – jár. Mivel minden tanév elején felmérik az ovis gyermekek nemzetiségi hovatartozását, az is tudható, hogy hány magyar és hány szlovák nemzetiségű gyermek jár óvodába. Ezek az arányok csaknem teljesen pontosan követik Komárom lakosságának hivatalos nemzetiségi megoszlását: a komáromi gyermekek 65 százaléka magyar, 33 százaléka pedig szlovák nemzetiségű.

A magyar és a szlovák óvodákba járók száma azonban ettől jelentősen eltér: miközben csaknem kétszer annyi magyar nemzetiségű ovis van Komáromban, mint szlovák, addig közel ugyanannyian járnak a magyar (474), illetve szlovák (443) óvodákba. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy sok magyar szülő (közel negyedük) szlovák oviba járatja gyermekét. (Fordított esetben, vagyis amikor szlovák szülő magyar oviba íratja gyermekét, sokkal kevésbé jellemző. Egy adat a sok közül: a magyar nemzetiségű gyerekek közel 76 százaléka jár magyar oviba, ezzel szemben a szlovák ovisok és szlovák óvodák esetében ugyanez az arányszám 94,5 százalék.)

táblázat

A számok azt mutatják, hogy évente 100-ból 25 magyar gyermek „veszik el“ a magyar óvodák számára. Azt persze nem állítjuk, hogy végérvényesen a magyar oktatás számára is, hiszen az iskolások körében végzett adatokból kiderül: azoknak a magyar szülőknek, akik szlovák ovit választottak gyermeküknek, egy részük az iskolai beiratkozásoknál már a magyar iskola mellett dönt. Vannak tehát olyan gyerekek is, akik „visszatalálnak“ az anyanyelven történő oktatáshoz. Kérdés, hogy mennyien.

Szlovák ovi, ahol több a magyar gyermek

Szakemberek szerint a fenti jelenséget döntően nyelvtanulási szempontok magyarázzák: a legtöbb magyar szülő azért választja tudatosan a szlovák ovit gyermekének, hogy ott az államnyelv alapjait jobban elsajátítsa. Arról, hogy ez a helyes út, erősen megoszlanak a vélemények. Az mindenesetre beszédes adat, hogy a Béke utcai szlovák óvodába több magyar nemzetiségű ovis (32) jár, mint szlovák (27). Az, hogy nem egyszeri, kivételes példáról van szó, bizonyítja, hogy az Eötvös utcai és a Kapitány utcai szlovák óvodákba járó gyerekek közel fele szintén magyar nemzetiségű.

A Béke utcai oviban tapasztalható helyzet nyilván azzal is összefügg, hogy a közelben nincs olyan kapacitású magyar óvoda (a szlovák ovi közvetlen szomszédságában csak egy kisebb magyar ovi van), ahol ezek a magyar gyerekek elférnének. A problémára megoldást jelenthet, hogy a városrészben a szintén a Kárpát-medencei óvodaprogram anyagi támogatásából magyar tanítási nyelvű, református egyházi óvoda épül. Az új ovi 2018 szeptemberében veszi át a Benei óvoda alapító-fenntartói jogait a várostól, ekkorra az épületnek a tervek szerint már állnia kell.

Csodasarok-Tanyi-óvoda-e1420444402265

Fekete Irén, az SZMPSZ komáromi irodavezetője a fenti számok ellenére optimista. Véleménye szerint ugyanis a Kárpát-medencei óvodaprogram kedvező hatással lesz a felvidéki magyar óvodások számának növekedésére. „Szükség van ugyanakkor arra is, hogy minél felkészültebb óvónőket képezzünk. Ez az SZMPSZ egyik legfőbb célja, ezért a jövőben is több továbbképzési programot tervezünk indítani. A magyar kormány szakmai segítségére és anyagi támogatására ezen a területen is számíthatunk“ – jelentette ki.

Langschadl Mátyás

Kapcsolódó cikkeink:

Óvodafejlesztés indul

Új óvoda és bölcsőde épül Hetényen

Fejlesztésekről döntöttek Komáromban

Kiderült, hány elsős kezdte meg a tanévet

Top