Negatív rekord dőlt meg Komáromban: soha nem fordult még elő, hogy az önkormányzati képviselők egy ülésen csak az eredetileg betervezett második programpontig jussanak el – 7 órányi tanácskozás után. A sors fintora, hogy közben elutasították azt a javaslatot, mely igyekezett volna gyorsítani az ülések menetét, hatékonyabbá tenni a döntéshozatalt. Azért szó esett még a viharkárokról és az összeférhetetlen roma lakók ügyéről, továbbá kinevezték az idősotthon új igazgatóját is.
Többször írtunk már a komáromi I-es és II-es lakótelep súlyos gondjairól: négy magántulajdonban lévő lakótömbben összeférhetetlen, a mindennapi együttélés szabályait áthágó bérlők élnek, akik megkeserítik a környék többi lakójának életét. Címszavakban: hangoskodás, veszekedés, gyerekek és idősek terrorizálása, drogfogyasztás, eldobált használt fecskendők, szemét, patkányok, csótányok. A lakosok az önkormányzat múlt heti ülésén ismét megjelentek, hogy sürgessék az elviselhetetlen állapotok felszámolását, melyet szerintük csak a beilleszkedni képtelen, többségében roma lakosok kiköltöztetésével lehet megoldani. Konkrét kérdéseik voltak: milyen lépéseket tett a város a nyári két hónap alatt a probléma orvoslására, illetve kiróttak-e bírságokat a problémás tömbházak tulajdonosaira?
Jó irány a lakótömbök megvásárlása?
A legutóbbi testületi ülésen körvonalazódott, hogy a város megvásárolná a lakótömböket, de úgy, hogy a tulajdonosok előtte kiürítik azokat, elköltöztetik a problémás bérlőket. A nyár folyamán a városvezetés – a problémakör megoldását felvállaló Knirs Imre alpolgármester vezetésével – ebben az irányban tárgyalt a tulajdonosokkal. Mint azt Knirs Imre elmondta, megegyezés született arról, hogy a tulajdonosok nevében Zahorán Pál tárgyal a várossal, ami nagyban meggyorsítja az egyeztetést. Megjegyezte, nagyrészt sikerült feltérképezniük azt is, pontosan kik laknak jogszerűen a bérelt lakásokban.
Minden felszólaló hangsúlyozta, nehezen kezelhető, bonyolult ügyről van szó, ugyanakkor többen is hatékonyabb fellépést követeltek a várostól. Ismét felerősödtek azok a hangok, melyek szerint nem jó ötlet a lakótömbök megvásárlása. Ez nem oldana meg semmit – szögezte le Hortai Éva. Többen rámutattak arra, az egész problémát a háztulajdonosok okozták, ők hozták oda a problémás bérlőket, most pedig a város több százezer eurót szándékozik kifizetni nekik azért, hogy újra normális körülmények legyenek a környéken? Miért higgyünk nekik? Jót keresnek az egész ügyön – hangzott el. Kiderült az is, a város eddig egyetlen bíságot sem rótt ki a háztulajdonosokra az itt uralkodó állapotok miatt – legalábbis erre a kérdésre nem érkezett válasz. Merőben új megoldási javaslattal senki sem állt elő, az üggyel szeptember 29-én foglalkozik újra a testület.
Új igazgató az idősotthon élén
Mint arról beszámoltunk, súlyos kifogások merültek fel az Ispotály utcai idősek otthona korábbi igazgatónőjével szemben, ezért a képviselők májusban úgy döntöttek, leváltják a városi fenntartású intézmény éléről. Most a polgármester javaslatot tett az új igazgató kinevezésére, azonosulva a szakmai bizottság ajánlásával, mely hat pályázó közül Polgár Hedviget találta a legjobb jelöltnek az idősotthon élére. Ő eddig szociális, illetve gyermekvédelmi területen dolgozott, és bemutatkozásában hangsúlyozta, alázattal, szívét-lelkét beleadva szeretne dolgozni, hogy visszaszerezze az otthon jó hírét, amely a közelmúltban csorbát szenvedett. A testület rábólintott a kinevezésre, októbertől Polgár Hedvig lesz az otthon igazgatója.
Polgár Hedvig röviden bemutatkozott az ülésen
Viharos ügy
A testület tudomásul vette a július végi özönvízről szóló jelentést, melyből kiderült, az egész városban csaknem 1 millió eurónyi kár keletkezett (részleteket lásd alább). A jelentés felsorolja a városi vagyont ért károkat, de részletesen beszámol a természeti katasztrófa utáni intézkedésekről is: a rendkívüli helyzet, illetve árvízvédelmi készültség elrendeléséről azért, hogy állami kárenyhítésért lehessen folyamodni, a városi alkalmazottak, szervezetek és vállalatok által végzett kárelhárítási munkákról. Stubendek László polgármester mindenkinek köszönetet mondott – legyen szó városi alkalmazottról, tűzoltóról vagy egyszerű lakosról –, aki valamilyen formában segített az özönvíz utáni állapotok felszámolásában. Hangsúlyozta továbbá, a lakosoknak ezen a héten még lehetőségük van arra, hogy a városnak jelezzék kárukat, hogy aztán Komárom állami kártérítésért folyamodhasson. Néhány bírálat is elhangzott azzal kapcsolatban, hogy például a letört faágak eltakarítása lassan haladt, mire Patus Sándor, a városüzemeltetési osztály vezetője hangsúlyozta, rendkívül sok dolguk akadt – 114 fa dőlt ki, és óriási mennyiségű zöldhulladék maradt a vihar után.
- A viharkárok számokban
Kidőlt nagy fák száma: 114 db
A város ingatlanjain, továbbá iskolákon, óvodákon keletkezett károk: 170 782 euró
Lakossági és más bejelentések száma: 238 (182 családi ház és 36 lakás)
Bejelentett lakossági károk (becslés): 692 000 euró
Kidőlt fák elhordása: 8900 euró
Hulladék eltakarítása: 4908 euró
Közvilágítás javítása: 2246 euró
Szúnyogirtás: 7141+13522 euró
Vízelnyelő csatornák takarítása: 15 000 euró
KOMVaK kárelhárítás: 38225,14 euró
Beszakadt utak javítása: 1717 euró
Segédeszközök és anyagok vásárlása: 4286,48 euró
………………………………………………………………………………
Viharkárok utáni munkák összesen: 96 246,11 euró
Viharkárok becsült teljes összege: 959 028,11 euró
Nagyrészt egyetértés mutatkozott a testületben abban, hogy a júliusihoz hasonló szélsőséges özönvizet lehetetlen megelőzni, ugyanakkor a komáromi csatornahálózat gondjaival, a belvíz elvezetésével foglalkozni kell a közeljövőben, adott esetben uniós forrásokból kell pénzt szerezni a helyzet javítására. Előző számunkban részletesen írtunk a helyzetről – több képviselő is hasonlóképpen látta a helyzetet. A programpont kapcsán Deminger János őrsújfalusi lakos ismét indulatosan szorgalmazta a Kertekalja utca csatornázási gondjainak megoldását, mely 2008-ig nyúlik vissza. Molnárová Helena, a komáromi vízmű megbízott igazgatója erre válaszolva hangsúlyozta, az évek során a lakostól egyetlen hivatalos panasz sem érkezett a KOMVaK-hoz.
Maradnak a maratoni ülések
Vetter János az önkormányzat tárgyalási rendjének módosítását javasolta, annak érdekében, hogy a testületi ülések ne nyúljanak az éjszakába, és ne tartsanak 2-3 napig. Egy rendes felszólalás idejét alapesetben 5 perces időkeretre szűkítette volna, de más, a döntéshozatal hatékonyságát javító intézkedést is tett, megjegyezve, Léván például csak kéthavonta üléseznek, és akkor is elég rá 6 óra. Az elképzelés azonban erős ellenállásba ütközött. Andruskó Imre külön sajtótájékoztatón is ecsetelte aggályait, mondván, a képviselőknek joguk van arra, hogy akár hosszan is kifejthessék véleményüket, és a javaslat egy kísérlet arra, hogy a testület mindenkori többsége elhallgattassa a mindenkori kisebbséget. Hortai Évának elsősorban jogi kifogásai voltak a tervezettel kapcsolatban.
Vetter János hangsúlyozta azt is, a maratoni ülésekért csak részben felelősek a szócséplésben élenjáró képviselők, akkor is gyorsítani lehetne a testület munkáját, ha az ülést vezető polgármester határozottabban betartatná a felszólalások rendjének jelenlegi szabályozását, továbbá ha a hivataltól kevesebb hibás javaslat érkezne, amelyet aztán a képviselőknek kell javítgatniuk. Végül az új tárgyalási rend nem ment át, 12 városatya támogatta, 12 viszont tartózkodott. (Kapcsolódó kommentárunkat itt olvashatja.)
A képviselők csupán az eredeti 2. programpont megtárgyalásáig jutottak el, így szeptember 19-én folytatják a félbeszakadt ülést.
(csá)