Újra nekifutnak a problémás diákok ügyének



Évről évre komolyabb terhet jelent a Munka Utcai Alapiskola számára, hogy egyre több hátrányos helyzetű tanuló jár az iskolába, elsősorban a harcsási szociális lakásokban élő családok gyerekei. Sokszor az alapvető higiéniával sincsenek tisztában, a nyelvet sem ismerik kellőképpen, oktatásuk és a velük való foglalkozás sok pluszmunkát igényel. Az iskola igazgatónője megoldást szeretne, ám a realitás az, a legjobb esetben is csak enyhíteni lehet a gondokon és a többi iskolának is segítőkésznek kell(ene) mutatkoznia.

Legalább egy évtizede létezik a probléma, miszerint egyre több hátrányos helyzetű, nehezebben kezelhető, részben roma tanuló jár a magyar tannyelvű Munka Utcai Alapiskolába. Az iskola hosszú évtizedekig egyértelműen Komárom legjobb alapiskolája volt, egyúttal a legnépszerűbb is, ám az utóbbi években ez változni látszik. Szerepet játszhat benne az említett jelenség is: már 6 évvel ezelőtti cikkünkben arról írtunk, Komáromban azt terjesztik, hogy „cigányiskola“ a Munka utcai, holott ettől még ma is fényévekre van. Ugyanakkor ez természetesen nem jó reklám.

Az elmúlt 10 évben többször is felmerült, hogy a körzetesítés átszabása jelenthet megoldást. Arról van szó, hogy a vonatkozó rendelet értelmében körzetekre osztották a várost, és egy iskolának kötelező felvennie minden iskolaköteles gyereket a hozzá tartozó körzetből. Harcsás városrész a Munka utcai iskola körzetébe van besorolva, vagyis az itteni szociális lakásokban élő hátrányos helyzetű gyerekeket az iskolának fel kell vennie. Korábban olyan esetek is előfordultak, hogy egy-egy problémásabb harcsási gyereket egy másik magyar tannyelvű iskola a Munka utcára irányított át beiratkozáskor, mondván, a körzetesítés értelmében oda tartozik.

Harcsási gyerekek (2016)

Veszélybe kerül a minőségi oktatás

Bár a legutóbbi önkormányzati ülésen csak az óvodák körzetesítésével kapcsolatos javaslat került napirendre (ezt vita nélkül meg is szavazták), a programpont kapcsán Károlyi Szikonya Judit, a Munka Utcai Alapiskola igazgatónője is felszólalt, és jelezte gondjukat. Kiemelte, évtizedek óta minőségi oktatást nyújtanak tanulóiknak, ám ezt egyre nehezebb teljesíteni a hátrányos helyzetű diákok arányának növekedése miatt. Hozzátette, a múltban számos egyeztetés zajlott a polgármesterrel, a városi hivatal illetékes munkatársaival, képviselőkkel, és tisztában van azzal is, hogy ha 10 év alatt nem sikerült megoldást találni, akkor ez egyik pillanatról a másikra most sem fog sikerülni. Ugyanakkor felszólalásával azt akarja elérni, hogy történjen előrelépés, induljon megoldáskeresés, kapjon nagyobb nyilvánosságot a probléma – egyúttal válaszoljanak kérvényeikre.

Nem érkezik megvalósítható javaslat

Keszegh Béla polgármester kiemelte, az iskolatanács korábbi tagjaként régóta tisztában van a gondokkal, sőt, fiai a Munka utcára járnak. Ugyanakkor lehetetlen gyors megoldást találni, ezért kezdeményezte egy szakmai bizottság felállítását az érintettek, oktatási szakértők és illetékes hivatalok bevonásával, amely javaslatot tesz az ügyben. Szerinte ugyanis évek óta nem érkezik életszerű, reálisan megvalósítható ötlet senkitől. Úgy vélte, a körzetesítés módosítása sem jelenti az iskolák közötti arányosabb elosztást, hiszen a szülő szabadon választhat iskolát, nem kell figyelembe vennie a városi rendeletet – néhány éve Gútán volt példa erre, amikor az önkormányzat döntése ellenére a szülők alig írattak be gyereket az egyik városi iskolába, melyre rásütötték a „cigányiskola“ bélyegét.

Horváth Attila képviselő még 2016-ban kezdeményezte a problémás gyerekek iskolák közötti arányosabb szétosztását, sőt, a képviselők többsége meg is szavazta, hogy az iskolaigazgatók bevonásával szülessen egy szolidárisabb megoldás, ám végül nem történt előrelépés. Most felvetette, az egyházi fenntartású Marianumot is be kellene vonni a közös „teherviselésbe“, az iskolának nemcsak akkor kell a városi iskolákkal egyenlő elbírálást követelnie, amikor ez kedvező számukra, hanem a problémák terén is. Szerinte ugyanígy a szlovák iskolák is részt vállalhatnának a terhekből, egy közeljövőben megszervezendő szakmai tanácskozásra minden komáromi alapiskola igazgatóját meg kellene hívni. Ezzel többen egyetértettek.

A Föld Napja a Munka utcai iskolában

Feszty Zsolt ezzel szemben kiemelte, a probléma legfeljebb egyetlen vonatkozásban érinti a szlovák iskolákat, mégpedig úgy, hogy esetleg több magyar gyereket írathatnak hozzájuk emiatt. Néhány más képviselővel együtt megemlítette, a roma gyerekeket jelentős részben a 70 eurónyi magyarországi Bethlen-támogatás miatt íratják szüleik magyar iskolába – amíg a támogatás alanyi jogon jár, ez vélhetően így marad. Szerinte megfontolandó lenne egy roma tanítási nyelvű iskola létrehozása is, az országban akár elsőként.

Pontos statisztika alapján javasolni

Az ülésen elhangzott, az elmúlt években trenddé vált, hogy az iskolaérettséget vizsgáló pszichológusok nem javasolják a szociálisan elmaradott gyerekek – jelentős részük roma származású – speciális iskolába íratását komoly hiányosságaik ellenére sem: sokszor a higiéniai alapokkal sincsenek tisztában, illetve a nyelvet sem beszélik. Ennek az irányvonalnak nyilvánvalóan az a célja, hogy megtörténjen a felzárkóztatásuk: pár év iskolába járás után aztán megvizsgálják, sikerült-e ezt elérni, és ha nem, a gyerek akkor kerülhet speciális oktatást nyújtó intézménybe.

Szabó Csilla utóbbi kapcsán rámutatott, ez az iskolaügyi minisztérium szándéka, a távlati terv ugyanis, hogy megszűnjenek a speciális iskolák. Szerinte a legfontosabb most az lenne, ha az összes komáromi alapiskolában pontosan felmérnék, mennyi integrált gyerek, mennyi roma származású és mennyi mélyszegénységben élő tanuló jár oda. Ennek ismeretében lehetne érdemben vitázni a probléma megoldásáról, és esetlegesen egy bölcs döntést hozni. Szerinte minden iskola szembesül ilyen jellegű problémákkal, bár talán kevésbé, mint a Munka utcai. Ő is hangsúlyozta, a törvény kimondja, a szülő – körzetesítés ide vagy oda – bármelyik iskolába beírathatja gyerekét a lakhelye szerinti településen. Majer Péter, az Eötvös Utcai Alapiskola igazgatója jelezte, nemcsak Harcsásról, máshonnan is érkeznek hátrányos helyzetű gyerekek az iskolákba, hozzájuk is járnak.

A diszkrimináció látszatát is kerülni kell

Gajdáč Ondrej iskolaügyekért felelős alpolgármester arra figyelmeztetett, még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy Komáromban esetleg megkülönböztetik a romákat és a nem romákat, illetve bárminemű diszkrimináció felmerül. Ő is támogatta a szakmai egyeztetést. „Ha könnyen meg lehetne oldani a problémát, már valaki megoldotta volna Szlovákiában, illetve mi is“ – fűzte hozzá.

Az alpolgármesterhez hasonlóan Keszegh Margit is nyugalomra intett, megjegyezve, a kérdéskör törvényileg szabályozott, behatárolt keretek között lehet megoldást keresni. Szerinte a körzetesítéssel nem lehet orvosolni a gondokat, szakmai berkekben, nem a nyilvánosság előtt kell reálisan megvalósítható javaslatokat kidolgozni. A vita során elhangzott, a Harcsásról érkező városi buszjárat is értelemszerűen először a legközelebbi Munka utcai iskolát ejti útba, vagyis az ottani gyerekeknek nyilvánvalóan ez az iskola a legkényelmesebb választás.

Keszegh Béla az esetleges roma iskola létrehozásával kapcsolatban kiemelte, nincs kodifikált roma nyelv, az ország egyes pontjain más-más roma nyelvet beszélnek, ezért nem életszerű az elképzelés. Megjegyezte, a Munka utcai iskola helyzete még mindig nagyon kedvező ahhoz képest, ami néhány környékbeli falusi iskolában tapasztalható: a marcelházi magyar iskolába járók 70-80 százaléka például roma származású.

Hangsúlyozta, nem szabad egy kalap alá venni minden roma gyereket, hiszen valamelyikükkel egyáltalán semmilyen gond nincs, mások pedig beilleszkednek. „A fiamnak 4 roma származású osztálytársa van. Közülük kettővel semmiféle probléma nincs, sőt, az egyik kislány kifejezetten ügyes és tehetséges… Nekem eszembe sem jutott, hogy a kisebbik fiamat ne a Munka utcára vigyem, a nagyobbik ugyanis jó nevelést kapott, és azt is tudtam, hogy lesz roma osztálytársa, de ezt nem gondoltam problémának” – jegyezte meg a polgármester, hozzátéve, nem baj, ha egy gyerek már az iskolában találkozik roma gyerekekkel, hiszen későbbi életében is találkozni fog a közösséghez tartozókkal.

Keszegh Béla szerint az ülésen elhangzott érvek már évekkel ezelőtt is felmerültek, például az iskolatanácson. Ugyanakkor támogatja, hogy fussanak neki a megoldás keresésének sokadszorra, de mindenkinek tudatosítania kell, hogy tökéletes megoldás nincs, és az előrelépéshez is konkrét és reális javaslatok kellenek, illetve konszenzusra kell törekedni a többi iskolával. Miután a téma hivatalosan nem szerepelt napirenden, határozat sem születhetett a témában.

Plusztámogatás a nagyobb teherviselésért?

Talán megfontolandó lenne az is, hogy a Munka Utcai Alapiskola külön támogatást kapjon azért, mert a hátrányos helyzetű tanulók nagyobb száma miatt nagyobb teher nehezedik rá, illetve a pedagógusaira. Egy évtizede például több évben is előfordult, hogy a szlovák tannyelvű Határőr Utcai Alapiskolát a többi városi iskola kárára segítette az önkormányzat. A szlovák iskolába ugyanis olyan kevesen jelentkeztek, hogy nem tudtak egyetlen elsős osztályt sem nyitni, vagyis kevés normatív támogatást kaptak az államtól, így az intézmény bezárása is felvetődött. A város akkor a többi alapiskola normatív támogatásából „csípett le“ – bár a többi iskola ez ellen tiltakozott –, és ezt az összeget adta a Határőr utcai iskolának, megmentve a megszűnéstől. Akár a Munka utcai iskola esetében is alkalmazni lehetne egy hasonló szolidaritási elvet, hiszen az iskola egyáltalán nem tehet a kialakult helyzetről. Hogy végül sikerül-e a törvényekkel összhangban lévő, megvalósítható javaslatot letenni az asztalra, az a júniusi önkormányzati ülésen derülhet ki.

Csaba Ádám

Kapcsolódó cikkeink:
Sokan választottak magyar iskolát Komáromban
Drogfogyasztók okozzák a fő gondot Harcsáson
A példakép
Írni, olvasni tanítanák a romákat
Hova járjanak a roma gyerekek?

Top