Madárinfluenza: nálunk pusztít a leginkább



A Komáromi járásban regisztrálták a legtöbb madárinfluenzás esetet Szlovákiában, eddig összesen 320 madártetemet gyűjtöttek be, zömében hattyúkat – számolt be múlt heti sajtótájékoztatóján Szendi László, a Komáromi Járási Hivatal vezetője.

16112481_968134779953985_6436795014921255521_oEkeli önkéntes tűzoltók szedik össze a madártetemeket

Az egyre szélesebb körben terjedő járvány miatt az állat- és a közegészségügyi, valamint a vízgazdálkodási hivatal szakemberei korábban már kétszer tartottak válságstábot, jó hír ugyanakkor, hogy a beltenyészetbe eddig nem került a vírus, a hatóságok pedig mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ez ne is következzen be – közölte a járási hivatal vezetője.

Szendi László elmondta, a járásban eddig 62 gócpontot regisztráltak. Ezek azok a területek, ahol az utóbbi hetekben csoportosan több madárelhullást észleltek. A gócpontok, melyek jellemzően járásunk nyugati részén a legsűrűbbek, három kilométeres körzetében a hatóságok több rendelkezést is bevezettek. Az érintett területeken megtiltották például a vadászatot a szárnyasokra, és elrendelték többek között a házi szárnyasok összeírását, valamint azt is, hogy az állatok ivóvízellátása zárt rendszerből történjen. Az összeírásra már csak azért is szükség van, mert ha netán bekerülne a kór a házi tenyészetekbe, a gazdák az elhullott állatokért kárpótlásért folyamodhatnak. (A Komáromi járásban egyébként mintegy 685 ezer szárnyast tartanak számon a kis- és nagytenyészetekben, ennek közel fele – 300 ezer – Gútán található.)

A járási hivatal vezetője hozzátette: mivel az utóbbi hetekben folyamatosan emelkedett a madárinfluenzával fertőzött madarak száma, szóba került, hogy a járási hatóságok a katonaságtól kérnek segítséget a tetemek begyűjtésében. Mivel azonban a hadseregnek olyan speciális alakulata, amely ezt a munkát el tudná végezni, csak Közép-Szlovákiában van, az a javaslat merült fel, hogy egy bősi komplex mentőszolgálat segítségét vennék igénybe. Szendi ezzel kapcsolatban elmondta, egy olyan magáncégről van szó, amely képzett szakember gárdával és korszerű felszerelésekkel rendelkezik. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy csak akkor lesz szükség a bősi cégre, ha további madárinfluenzás eseteket regisztrálnak és a madártetemekre nehezen megközelíthető helyeken (pl.: befagyott vizekben, csatornákban) találnak rá – ilyen esetekkel egyébként korábban többször is találkoztak a hatóságok.

Szendi rámutatott, az elhullott madarak begyűjtésének, az egyes gócpontok fertőtlenítésének, valamint a laboratóriumi vizsgálatoknak a kiadásait a Regionális Állategészségügyi és Élelmezésügyi Hivatal saját – a madárinfluenza-járványhoz hasonló, különleges esetekre elkülönített – forrásaiból biztosítja, ha azonban tovább gyűrűzik a járvány, az állam szükségállapotot hirdethet, ebben az esetben pedig a költségek az állami kasszát terhelik.

„Hidegben a madarak csapatokba verődnek, így a vírus is könnyebben továbbterjed. Ezért, ha az időjárás melegebbre fordul, nagyobb az esély a járvány megállítására. Fontos ugyanakkor körültekintően eljárnunk, ugyanis a vírus az elhullott tetemben még 10-14 napig fertőz“ – tette hozzá Szendi László.


Árvízsegély: csak a szociálisan rászorulók jutnak támogatáshoz?

Több mint fél év telt el azóta, hogy július utolsó napján évszázados csapadékbomba zúdult Komáromra, komoly veszteségeket okozva a városnak és a lakosoknak, a károsultak közül azonban egyelőre senki nem kapott állami kárenyhítést. Szendi László sajtótájékoztatóján érdeklődésünkre elmondta, a lakossági kérvények a városi hivatalon keresztül jutottak el a Komáromi Járási Hivatalhoz, ám ők csak decemberben, a karácsonyi ünnepek előtt továbbították azokat a belügyminisztériumnak, mivel több hiányosságot is pótolniuk kellett, valamint a jogi személyeket is kiszűrték a kérvényezők közül. Kérdésünkre, hogy a károsultak mikor juthatnak hozzá a támogatáshoz, a hivatalvezető úgy válaszolt, határidőről nem tud, mint ahogyan arról sem, mekkora keretösszeg áll rendelkezésre a kárpótlásra. „A belügyminisztérium most átnézi a beadványokat, majd a kormány elé terjeszti, amely eldönti, kinek jár a kárenyhítés. Az is előfordulhat, hogy csak a szociálisan hátrányos helyzetűek kapják meg az egyszeri támogatást“ – vélekedett Szendi.


(lm)

(Cikkünk a Delta február 6-i számában jelent meg)

Top