can someone do my essay professional essay writers review do i have to do my homework somebody to write my term paper

Vegyes képet mutat az idei aratás

Nagyjából az átlagos éveknek megfelelően június végén, július elején kezdődött az őszi vetésű szántóföldi növények aratása régiónkban. A betakarítás eredménye területenként, régiónként változó. A száraz április, az esős május és a forró június nem tettek jót a termésnek – a klímaváltozás egyre nagyobb kihívást jelent a mezőgazdászoknak.

aratás-3

Már tavaly ősszel megjelentek hírek arról, hogy porba kellett vetni a búzát és az őszi kalászosokat, az őszi káposztarepcénél is ugyanez volt a helyzet. A téli csapadékhiány csak tetézte a problémákat – a hosszú, száraz időszak kedvezőtlenül hatott az őszi vetésekre. Ezeket a károkat már a csapadékos május sem tudta kompenzálni. Utána pedig forró napok jöttek, a kialakult párás környezet pedig kedvezett a különféle növénybetegségeknek, különösen a gombásodásnak. Ahol nem fordítottak kellő figyelmet a védekezésre, ott a minőséggel lehetnek majd problémák, a területi elhelyezkedéstől függően kisebb-nagyobb terméskiesés lehet. A hőség ugyanakkor jót tett a májusban még elmaradásban lévő gabona érésének.

Perbete

A Perbetei Mezőgazdasági Szövetkezetben már június 26-án a 110 hektáron vetett őszi árpával kezdték az idei aratást, egy saját és két vendégkombájnnal. Krutek Otto, a szövetkezet agronómusa hetilapunknak elmondta, 5,2 tonna/ha termést sikerült betakarítani, ami a körülményekhez viszonyítva elfogadható. Rosszabb a helyzet az őszi repcével, amelyet 250 hektáron termesztettek. Az eredmény elmaradt a sokéves átlagtól, hiszen ebben az évben 2,6 t/ha termést adott, pedig a repcével sok a munka, igényes növény. A tavaszi árpa aratását július 8-án kezdték. Ezt a növényt 185 hektáron termesztették, ebből 50 hektár a sörárpa. Betakarítása befejeződött, 4,8 t/ha eredménnyel. A szakember megjegyezte, lekötött szerződésük van a sörárpára. Minősítés során derül ki, hogy a megtermelt árpa alkalmas-e söripari célra, vagy csak takarmány árpaként lehet eladni alacsonyabb felvásárlási áron. A 417 hektáron termesztett búzát az elmúlt napokban kezdték aratni, az eredményekről még nem tudott beszámolni az agronómus.

Lakszakállas

Az Alsó-Csallóköz remek minőségű termőföldjein gazdálkodó Lakszakállasi Mezőgazdasági Szövetkezetben július 1-jén kezdték az aratást három saját és kilenc vendégbetakarító géppel. Balogh Miklós, a szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője elmondta, hogy a 277 hektáron termesztett őszi árpa 7t/ha-t adott, ami kiemelkedő a szélsőséges időjárás ismeretében. A 312 hektáron termesztett repce sem vallott szégyent, hiszen a 3,75t/ha-os átlag elfogadható. A 605 hektáron lévő tavaszi árpából 300 hektárt sörárpának vetették. Az aratását még nem fejezték be, de előreláthatólag az 5,8-6,0 t/ha eredményt ad. Búzát 3100 hektárról kell betakarítani. Ebből 740 hektár a durum búza, amely a fogyasztási szokások átalakulása miatt egyre keresettebb, mivel kiváló minőségű, őrleménye pedig tojás és egyéb adalékanyagok felhasználása nélkül is jó főzési értékű, sárga színű, finom tésztát ad. A puhatestű, őszi búzánál 6t/ha termésátlaggal számolnak a szövetkezetben.

Összességében elmondható, az idei aratás eredményében látványos regionális és területi különbségek lesznek, mind a mennyiség, mind a minőség szempontjából.

Súlyos gondokat okoz a klímaváltozás

Szakemberek szerint a gazdák a jövőben kénytelenek lesznek olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel enyhíthetik a klímaváltozás negatív hatásait. A mezőgazdaság – azon belül a növénytermesztés – a globális klímaváltozás okozta időjárási szélsőségeknek a legnagyobb mértékben kitett nemzetgazdasági ágazat. Dél-Szlovákia klimatikus és talajadottságai ugyan kiválóak a magas színvonalú, hatékony mezőgazdasági termelésre, ám súlyos veszteségeket okoznak az időjárási szélsőségek, amikkel szemben nagyon nehéz és költséges a védekezés, előrejelzésük pedig legtöbbször nem lehetséges.

A Kárpát-medencében a téli félévben csapadéktöbblet, a nyári félévben csapadékhiány valószínűsíthető. A térségben a klímaváltozás legfontosabb növénytermesztést érintő hatásai az alábbiak: a csökkenő nyári csapadékmennyiség aszályt és vízhiányt idéz elő, a növekvő téli csapadék árvíz- és belvízveszélyt okoz, a növekvő csapadékintenzitás csökkenő vízhasznosuláshoz vezet, az elfolyó víz növeli a talaj-eróziót, az emelkedő hőmérséklet szárazságot okoz, és ezáltal rövidül a vegetációs periódus.

A kedvezőtlen hatások okozta veszteségek megelőzésére alapvetően két lehetőség kínálkozik. Az egyik a biológiai alapok fejlesztése, azaz a klimatikus szélsőségeknek jobban ellenálló növényfajták nemesítése. A másik az új termesztéstechnológiai eljárások alkalmazása, ideértve a vízmegőrző talajműveléstől kezdve, a precíziós növénytermesztési technológiák alkalmazásán át, az öntözéses gazdálkodással bezárólag a technológia minden elemét.

(miriák)

(Cikkünk a Delta július 16-i számában jelent meg.)

Top