Lesz felvidéki magyar az EP-ben?

24-04-08-drapeaux-stg-3

Négy hét múlva, május 25-én képviselőket választunk az Európai Parlamentbe. Szlovákiából összesen 31 párt és koalíció jelöltjei versenyeznek a megszerezhető 14 brüsszeli mandátumért. Csak azon pártlistáról lehet bejutni az EP-be, melyre a választók legalább 5 százaléka voksolt. Mivel a szlovákiai magyar választók egyre kiábrándultabbak, és az országos átlaghoz képest kisebb arányban vesznek részt a különböző választásokon, könnyen megeshet, hogy egyetlen itteni magyar képviselő sem lesz az EP-ben.

Az Európai Unió összes tagállamában május 23-tól május 26-ig bonyolítják le az EP-választásokat. Szlovákiában május 25-én, szombaton 7 órától 22 óráig tartanak nyitva a szavazóhelyiségek.

Néhány változásra is sor kerül az 5 évvel ezelőtti választáshoz képest, összefüggésben azzal, hogy Nagy-Britannia kilép az Unióból. A Brüsszelben és Strasbourgban ülésező Európai Parlament létszáma a jelenlegi 751-ről 705-re csökken, miközben Szlovákia a korábbi 13 helyett most már 14 mandátum sorsáról dönthet – azaz eggyel több képviselője lesz az országnak.

A 705 képviselői helyet a csökkenő arányosság elve alapján osztják szét a tagállamok között, vagyis a népesebb uniós tagországoknak jár több képviselői hely, viszont a kisebb államok több székhez jutnak annál, mint amit a szigorúan vett arányosság diktálna.

europoslanci4

A választás egyik központi kérdése a migráció: miként tekintsen az unió a migránsokra, hogyan tegyen különbséget segítségre szoruló menekültek és gazdasági bevándorlók, illegális határátlépők között? Kiket engedjünk Európába, kiket ne, és mindezt hogyan ellenőrizze Brüsszel? Mekkora veszélyt jelent a tömeges muszlim bevándorlás a biztonságra és a keresztény gyökerű európai kultúrára? Hogyan kezelje Európa a demográfiai válságot? Európai Egyesült Államok, vagy inkább nemzetállamok Európája?

A legutóbbi választáshoz képest több párt és koalíció állított listát, többnyire teljeset, 14 jelölttel. Csak azon pártok listájáról lehet EP-mandátumot szerezni, amelyekre legalább a választók 5 százaléka szavazott – a legfrissebb közvélemény-kutatások és politikai történések fényében az 5 százalékos küszöb megugrása mind a Hídnak, mind az Magyar Közösség Pártjának (MKP) gondot okozhat, így könnyen EP-képviselet nélkül maradhat a felvidéki magyarság.

csp_bru5Csáky Pál

A most végződő 5 éves ciklusban ugyanakkor ketten is képviselték a közösséget. Csáky Pál volt kormányalelnök az MKP listavezetőjeként szerzett mandátumot, míg Nagy József egykori környezetvédelmi miniszter karikázással előzte meg a Híd lista élén álló Simon Zsoltot – 2014-ben az MKP-ra a választók 6,5 százaléka, a Hídra 5,8 százaléka voksolt. Régiónk két vezető pártja listájáról most is nekik van a legnagyobb esélyük az EP-be kerülni, mindketten listavezetők. Az MKP a második helyen is erős jelöltet indít Berényi József megyei képviselő, volt pártelnök személyében, miközben a Híd második számú jelöltje Norbert Kurilla környezetvédelmi államtitkár.

nagyjNagy József

Bár az eddigiek fényében csekély az esélyük az európai parlamenti képviselőségre, régiós lapként mégis a Komáromi járás jelöltjeit kérdeztük a választás tétjéről, Európa sorsáról, a magyar képviselet jövőjéről és az esélyekről.

Tárnok Balázs: egységes felvidéki magyar képviselet kellene!

tarnok balazsTárnok Balázst a 4. helyen indítja az MKP – a járásból neki van a legnagyobb elméleti esélye a mandátumszerzésre, bár ehhez is kisebb csoda kellene. Az izsai jogász még csak 28 éves, újonc a politikában. „Bár eddig nem volt politikai szerepvállalásom, az elmúlt években szakmai szinten foglalkoztam az európai uniós joggal és kapcsolatokkal, valamint a nemzeti kisebbségek védelmével“ – válaszolta arra a felvetésünkre, fiatal kora miatt nem lenne-e túl nagy falat egy esetleges EP-képviselőség. „Négy éve segítem a Székely Nemzeti Tanács munkáját a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés ügyében, szerepet vállaltam a Minority SafePack magyarországi aláírásgyűjtésének szakmai irányításában, doktori disszertációmat az európai uniós kisebbségvédelemből írom, egy éve a Rákóczi Szövetség alelnöke vagyok“ – sorolta.

Mit gondol az MKP-s Csáky Pál EP-képviselői tevékenységéről? – tettük fel a kérdést. „Csáky Pál jó munkát végzett az elmúlt öt évben, ismert és elismert európai politikussá vált, a Petíciós Bizottság alelnöki tisztségét töltötte be, amelynek napirendjét több olyan kérdéssel tudta befolyásolni, amelyek fontosak a felvidéki magyar közösség szempontjából, így a Beneš-dekrétumok ügye, az élelmiszerek kettős minősége, a hulladékgazdálkodás és a kétnyelvűség” – válaszolta Tárnok Balázs.

„Sorsdöntő, Európa jövőjét meghatározó választásra kerül sor. Az idei választás tétje az, hogy a következő évtizedekre új irányt jelöljünk ki Európának. Ennek érdekében hangosan és határozottan kell kimondanunk, hogy mit akarunk mi, felvidéki magyarok: olyan Európát, amely jövőt ad nekünk, megvédi polgárait, és kiáll az olyan hagyományos értékek mellett, mint a nemzet, a család vagy a keresztény identitás, és ahol gyermekeink jólétben és biztonságban boldogulhatnak szülőföldjükön” – fejtette ki a mostani választás tétjéről.

Egyéni választási programjában hat prioritást jelölt meg. A nemzeti kisebbségek védelmét, a Minority SafePack támogatása, valamint egy európai kisebbségvédelmi törvény elfogadása révén; a kisebbségek által lakott régiók több uniós forráshoz juttatását; a biztonság megőrzését az EU külső határainak védelmével, az illegális migráció visszaszorításával; a fiatalok európai érvényesülésének segítését ösztöndíjakkal, szakképzéssel, nyelvtanulási és utazási lehetőségekkel, valamint a fiatal vállalkozók támogatásával; hatékonyabb környezetvédelmet, kevesebb szemét termelését és a Csallóköz ivóvízkészletének védelmét; végül a családok, a gyermekvállalás támogatását, ami hosszú távon megoldás lehet Európa népesedési válságára.

Azzal kapcsolatban, hogy a magyar közösség nagy része évek óta inkább egy pártot, vagy legalábbis koalíciót szeretne, miközben az EP-választáson három párt versenyzik a magyar választók kegyeiért – a negyedik pedig bontogatja szárnyait –, úgy vélte, hosszú távon csak az egységes felvidéki magyar képviselet jelenthet megoldást. „Ennek mikéntjéről beszélnünk kell, mielőbb, lehetőség szerint széleskörű társadalmi egyeztetést folytatva, rögtön az EP-választások után“ – vélekedett Tárnok Balázs.

Kérdésre válaszolva elmondta, sajnos reális a veszély, hogy egyetlen szlovákiai magyar jelölt sem kerül az EP-be, pedig egyáltalán nem mindegy, hányan fogják képviselni a Kárpát-medencei magyar érdekeket Brüsszelben. „Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a szokásosan alacsony választási részvétel mellett megismételjük az öt évvel ezelőtti eredményt” – mondta az esélyekről az MKP jelöltje, hozzátéve, ehhez az kell, hogy a magyar választók elmenjenek szavazni. Saját jelöltségével kapcsolatban megjegyezte, fő célja az, hogy a kampány során felhívja a számára fontos ügyekre a figyelmet, egyúttal megszólítsa a fiatal választókat és láttassa, van egy új, szakmailag felkészült generáció, aki tud és akar tenni az itt élő emberekért.

Héder Ágnes: ne dönthessenek az EP-ben rólunk, de nélkülünk!

heder agnesA Híd párt Héder Ágnest indítja járásunkból, 12-es sorszámmal. Az 57 éves mediátor, a Híd komáromi klubjának vezetője először tavaly lépett politikai porondra, ám a Híd és az MKDSZ közös komáromi polgármesterjelöltjeként csak a szavazatok kevesebb mint 10 százalékát gyűjtötte be.

Őt is arra kértük, értékelje pártja EP-képviselőjének 5 éves munkáját. Válaszában rámutatott, Nagy József teljesítette azon ígéretét, hogy kidolgozza és az európai parlament elé terjeszti a kisebbségi jogminimumot – a dokumentumot a parlament kétharmados többséggel el is fogadta. „Ennek segítségével az EU-s országok kisebbségeinek kulturális, iskolaügyi és nyelvhasználati jogai az Európa Tanács intézkedése után egységessé válnának” – jelentette ki Héder Ágnes, hozzátéve, az ezzel kapcsolatos, Vizuális kétnyelvűség az EU-ban elnevezésű vándorkiállítást a napokban a komáromiak is megtekinthetik. Kiemelte továbbá Nagy József hatékonyabb környezetvédelem terén tett erőfeszítéseit.

A Híd komáromi jelöltje úgy véli, az EP-választások kulcskérdése egyértelműen az, hogy „egy jobb Európa megvalósítása érdekében, választójogunkkal aktívan élve és felelősségteljes döntést hozva el tudunk-e határolódni a túl kritikus, euroszkeptikus, romboló, szélsőséges politikai erőktől, tudatosítva, hogy az EU összeköti a szomszédos nemzeteket, így a nemzetközi biztonságunk és a béke garanciája”. Héder Ágnes szerint a Híd és az Európai Néppárt (EPP) szeretné továbbfejleszteni és javítani az EU szolgáltatásait minden olyan területen, ahol azt a tagállamok nem képesek egyedül bebiztosítani, miközben hangsúlyozzuk a szabadság, az egyenlőség, a keresztény kulturális örökség és szolidaritás, valamint a tagállamok szuverén döntésének elvét.

Választási programjáról elmondta, a Híd és a néppárt alapító eszméivel összhangban kiemelt jelentőségűnek tartja az európai polgárok, ezzel együtt a kisebbségek érdekeinek védelmét; a biztonság, a külső határok, a migráció kézben tartását; a Schengenen belüli szabad mozgás megőrzését; a felelős környezetvédelmi politikát és a klímaváltozásra való felkészülést; a női egyenjogúság védelmét; a homofóbia elleni kiállást; valamint az egészségügyben az EU vezető szerepét a rák ellenszerének kidolgozásában.

Azon felvetésünkre, hogy egyre több párt pályázik a magyar szavazatokra, holott a magyar közösség egységes képviseletet szeretne, elmondta, egy esetleges koalíció alakításához és együttműködéshez olyan partnerekre van szükség, akik tiszteletben tartják egymás nézeteit, képesek a kulturált eszmecserére, és a közösen megfogalmazott célok elérése érdekében kölcsönösen kompromisszumokra is hajlandók. „Ez az európai parlamentben működik, a szlovákiai magyarság körében sajnos egyelőre nem” – szögezte le, hozzátéve, a pártok számának növekedésével gyengül a magyarság ereje. „Mediátorként állíthatom, nincs olyan vita, olyan nézeteltérés, amelyet ne lehetne megoldani, ha erre mindkét fél őszintén törekszik. Bízom benne, hogy egyszer a politikában is bizonyíthatom ennek az állításomnak az igazát” – jelentette ki a Híd képviselőjelöltje.

A választási esélyekről szólva hangsúlyozta, a cél az, hogy legyen a felvidéki magyarságnak minél több nagy tudású, tenni akaró képviselője. „Kérek mindenkit, május 25-én éljen választójogával, nyilvánítson véleményt! Ne fordulhasson elő, hogy az EP-ben rólunk döntenek majd nélkülünk” – zárta szavait Héder Ágnes.

Less Károly: kodifikálni kell a kisebbségek jogait!

less karolyA Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) először pont az 5 évvel ezelőtti EP-választásokon mérettette meg magát, akkor viszont csupán a szavazatok 0,2 százalékát szerezte meg. A 2016-os parlamenti választáson ennél is gyengébben szerepelt a párt, a közvélemény-kutatások jelenleg sem mérik, így nem nehéz megjósolni, hogy mandátumot nem sikerül szerezniük.

Ugyanakkor az MKDSZ egy Komáromi járásban ismert politikust indít a lista élén Less Károly személyében, aki tavaly novemberben második választási ciklusát kezdte komáromi városi képviselőként. Akkor még az MKP listájáról került be a helyi parlamentbe. Ezt firtató kérdésünkre annyit jegyzett meg, sem akkor nem volt, sem most nem tagja az őt indító pártnak, az általa vallott politikai értékekhez viszont mindig is hű marad. Visszautasította felvetésünket, miszerint az MKDSZ évek óta a Híd kommunikációját erősíti, miközben a parlamenten kívüli MKP-t élesen bírálja. „Az MKDSZ önálló politikát folytat. Magyar politikát, és nem magyarországi politikát“ – jegyezte meg.

A magyar választók kegyeit kereső pártok szaporodásával kapcsolatban úgy vélte, a gyűjtőpártok nem képesek elvek mentén politizálni, rövid távon gondolkodnak, az MKDSZ keresztény és nemzeti értékrendje és programja viszont hosszú távú.

„A kulcskérdés, hogy milyen Európát akarunk, mi európaiak” – mondta az EP-választás tétjéről Less Károly. „Látjuk, érzékeljük, hogy két irányzat feszül egymásnak az európai pártcsaládok között, sőt azokon belül is. Mi, az MKDSZ jelöltjei azt a politikai irányt képviseljük, amely megőrzi Európa általunk ismert és az alapítók által meghatározott arcát. Ugyanakkor elkerülhetetlenek azok a reformok, amelyek megerősítik az EU gazdasági, politikai katonai-védelmi helyzetét a globális hatalmak mellett” – vázolta a komáromi politikus, hozzátéve, kezdeményező és következetes magyar érdekképviseletre törekszenek, biztonságos és erős, keresztény és szolidáris Európát akarnak.

„Meg kell állítani a szülőföldről való kivándorlást. Mindannyiunk érdeke a tiszta és zöld Európa” – szögezte le Less Károly, aki szerint olyan Európára van szükség, ahol mindenkire egyformán vonatkoznak a demokratikus elvek, és az őshonos kisebbségek jogait minden tagállamra vonatkozó törvénnyel kodifikálták. „A nemzetiségek jogegyenlősége, létük, fejlődésük, önrendelkezésük biztosítása nélkül Európa nem a népek Európája” – szögezte le az MKDSZ listavezetője. A választási esélyek, várható eredmények kapcsán nem akart jóslásokba bocsátkozni, ugyanakkor megjegyezte, az MKDSZ a kiábrándult választóknak alternatívát jelenthet.

Csaba Ádám

Top