REAL-K

Dühös gazdák, tüntető traktorok

gazdak

Pár napja hivatalosan is itt a tavasz. Éled a határ, minden zöldül. Itt traktor siet beszántani a földet, amott hajnalban műtrágyáznak, amíg kitart az éjjeli fagy és megbírja a gépet a talaj. Teszik a dolgukat a szlovákiai magyar gazdák. Mégis, mi barázdálja a homlokukat?

Miképp festenek a földek és a gyümölcsösök a tél után? – faggattuk Csicsay Péter növénytermesztési szaktanácsadót. „Jelentős károk vannak a gyümölcskultúrákban, melyek elsősorban a csonthéjasok egy részét érintik. Sok helyen már januárban elkezdtek virágozni a mandulafák, a mínusz tíz fok ezekben az esetekben teljes kárt okozott. A korai csonthéjasokat, így a sárgabarackot is biztosan érte kár. A többi növény esetében csak rügyvizsgálattal lehetne előzetes véleményt mondani” – tájékoztatott a szakember. Szerinte a legtöbb gondot az okozta, hogy a január olyan volt, mint március szokott lenni; márciusban pedig a januárinak felelt meg az időjárás.

A gabonaféléket tekintve Csicsay Péter szerint nincs ok az aggodalomra. Egyedül a durum búzával akadtak problémák, amennyiben kavicsos, homokos területre vetették, ahol nem volt hó, mert egy része egyszerűen kifagyott. „A többi növény viszonylag jól áttelelt. Kivételesen a repce esetében akadhat még gond, ahol nagyon korán elvetették, és nem használtak növekedési szabályozókat. Összességében az áttelelő növényi kultúráknál, a gyümölcsöt leszámítva, eddig nem okozott jelentős károkat az elmúlt tél, és nem kell nagy kieséssel számolniuk a gazdáknak. Inkább csak helyileg lehetnek kisebb problémák” – tudatta az Agrodoki tanácsadó tulajdonosa.

tavaszi_foldmunka

Gond a belvíz

Csicsay Péter szerint ezekben a hetekben a belvíz okozhat fejtörést a gazdáknak. „A tavalyi, száraz évben jelentős csapadékhiány volt, míg az év végétől pótlódott a csapadékmennyiség. Jelenleg vízzel telített a talaj, nem volt kedvező a hirtelen olvadás. Az alacsonyabban fekvő területeken okozhat kárt a belvíz. A gazdák a hideg és meleg időszakok ingadozása miatt nem tudták úgy előkészíteni a földeket, mint ahogy szokták, ezért idén lesz némi csúszás a mezőgazdasági munkákban” – sorolta riportalanyunk.

Arról, hogy mennyiért adhatják termékeiket a gazdák az idén, elmondta, amennyiben nem befolyásolják Európán kívüli tényezők a piacot, nem lesz jelentős áringadozás. „A kukorica- és szójapiacon van néha jelentős mozgás, ugyanis ha csak 1-2 százalékkal is csökken a világkészlet, és Amerikában nagy szárazság lesz, a kukorica ára nőni fog. Ha mindenhol jó a termés,csökkenhetnek az árak” – magyarázta a szaktanács­adó, aki néhány friss dologra is felhívta a gazdák figyelmét.

FOTO_

Változások az agrártámogatásoknál

„Március 21-én megjelentek a kifizető ügynökség honlapján az idei agrártámogatásokhoz szükséges első nyomtatványok. A probléma az, hogy míg tavaly csak a földterület 75 százalékát birtokló személyeknek kellett beadni elektronikusan a terület rajzát, mostantól mindenkinek így kell. A közel 19 ezer igénylőnek rajzolni kell a parcelláit, és a rendszerben kell kitölteni a szükséges táblázatokat is. A berajzolt terület nagysága lesz a mérvadó a támogatás odaítélésénél. A gazdák nincsenek felkészítve arra, mi vár rájuk. Mi, szakemberek sem vagyunk még kiiskolázva a rendszer működtetésére. Április 4-én lesz egy iskolázás a Dunaszerdahelyi Agrárkamaránál. Az Agroinštitút internetes oldalán is jelentkezhetnek a gazdák, ott megtalálják, melyik napon, melyik napszakban tudják a részvételüket fogadni. Azt tanácsolom nekik, azonnal kezdjék el rajzolni a parcelláikat, amint megnyílik a rendszer, mert nagyon sokan használják majd, és később lelassul. A másik fontos változás az úgynevezett zöldítést érinti, és az európai uniós előírásokkal kapcsolatos. Tíz hektártól kötelező! Tanácsom, minden gazda nézzen utána: (342/2014-73/2018), a slov-lex.sk című weboldalon. Ingyenesen letölthető, a portál nagyon jól működik. Végül egy jó hírem van a zöldségtermelőknek. Csökkentették a kötelező vetőmagmennyiséget a támogatott zöldségek esetében” – mondta el Csicsay Péter.

28783338_mmm

Mi bántja a gazdákat?

Pém Bálint pati agrárvállalkozó, 400 hektáron gazdálkodik. Azzal fogadott, hogy felcsigázott lelkiállapotban vannak idén tavasszal a gazdák. „Az átlagpolgár azt látja, Szlovákiában gyönyörű táblákon folyik a gazdálkodás. Ahogy Magyarországon és Csehországban is. Ám bármennyire szép is, nem ez az egészséges, hanem az Ausztriában tapasztalható állapotok, ahol sokkal kisebb parcellákon dolgoznak a gazdák. Ennek a különbségnek az oka, hogy annak idején, amikor a szocializmus idején bekövetkezett itt az úgynevezett szövetkezetesítés, összevonták a parcellákat használati szempontok alapján, de nem figyelte senki, hogy ki a tulajdonosa ezeknek a földeknek. Ez 40 évig senkit nem érdekelt. Amikor aztán vissza lehetett kérni a tulajdonokat a régi regiszterek alapján, nagyon elaprózódtak a tulajdonhányadok a parcellákban” – nyilatkozta a Fiatal Gazdák Szövetségének volt elnöke. A rendszerváltozás óta eltelt több mint negyedszázad alatt sem sikerült egészséges viszonyokat teremteni. „A földtulajdonosok nem tudták a jogaikat gyakorolni. Az állam felvállalta a földrendezést, ám saját forrást erre nem biztosított, hanem európai uniós alapokból fogott hozzá. Nagyon szomorúak és tragikusak a számok! A több mint 20 év alatt, amióta ez zajlik, csupán az ország földjeinek 13 százalékát rendezték! Ha így folytatódik, száz évig tart majd a földrendezés” – bosszankodott az agrárvállalkozó.

28795769_1877345698950863_5042156975459139584_o

Pótföldek és földrendezés

Több mint 20 éve pótföldeken gazdálkodnak a gazdák. Szerencsés az a gazda, aki azt a parcellát művelheti, ami egyben a saját tulajdona is. Egy kilencvenes évek elején kelt törvény alapján a földhivatalok, a helyi szövetkezetek és ahol voltak, az állami birtokok kimérték a gazdáknak a saját tulajdonuk helyetti pótföldeket. Ezt papíron is megkapták a gazdák, azzal az ígérettel, hogy ezek a pótföldek addig érvényesek, amíg meg nem történik a földrendezés, melynek során az összes földtulajdonos össze tudja rakni használható parcellaméretekre a tulajdonát. „Jelenleg sok a kicsi, vékony parcellacsík és sok a tulajdonhányad ezekben a parcellacsíkokban. Ez pedig lehetetlenné teszi a föld korszerű és hatékony megművelését. A másik komoly gond az, hogy a rengeteg tulajdonhányad miatt bizonytalanná válik, hogy egyáltalán kinek van joga megművelni a földet” – avatott be a pati családi gazdálkodó.

Újabb gazda tüntetések jöhetnek

A kaotikus állapotokat főleg az okozza, hogy egy újabb törvény, ezúttal 2008-as hatállyal, megszüntette a pótföldek jogi hatályosságát. Ennek az idén tíz éve!

Azóta próbálták felhívni erre az illetékesek figyelmét a gazdák érdekképviseleti szervei. Így a Fiatal Gazdák Szövetsége és a három éve alakult Vidéki Platform Szövetség, melynek tagja Pém Bálint is, aki elmondta, hogy több konferenciát szerveztek a témában, melyeken kérték, hogy a szaktárca és a parlament közreműködésével próbáljanak olyan megoldást találni, amely biztosítja a gazdák jogát a földjükhöz, vagy gyorsítsák meg a folyamatot, aminek a végén mindenki a saját földjén tud majd gazdálkodni. Csak ne legyenek bizonytalanságok!

28871895_10214018876218394_5068495540279312384_n

Néhány hete gazdatüntetés volt a Csallóközben. Mintegy 200 traktorral és egyéb mezőgazdasági géppel vonultak fel a gazdák. „Ilyen még nem volt Szlovákia történelmében. A tüntetés szervezői azt ígérték, a demonstrációk folytatása azon múlik, hogy a minisztérium mennyire veszi komolyan két kérésüket. Egyrészt, hogy maradjon fenn a ’90-es évek elejének jogi állapota, amit a pótföldek kimérésekor megkaptak a gazdák, és annak ellenére is, ha már valamelyik családtag a föld tulajdonosa; ne tudjon más gazda belépni az általuk használt földekre, másrészt a lehető leggyorsabban fejezzék be a földrendezést” – ismertette Pém Bálint.

„Azért is vannak úgy feldúlva a gazdák, mert történtek olyan esetek, amelyeket jogilag nem orvosolt senki. Az egyik gazda, aki a saját tulajdonú földjén gazdálkodik, bevetette a földet. Odajött egy társaság gépe, és kitárcsázta a veteményt. A gazda feljelentette őket, mire olyan választ kapott az ügyészségtől, hogy nem történt bűneset. A gazda hamarosan újra vet majd, de már újságírók, tévé­stábok jelenlétében, hogy legyen bizonyítéka, hátha megismétlődik a kitárcsázás. A Vidéki Platform Szövetség most a hasonló eseteket tárja nyilvánosság elé” – búcsúzott Pém Bálint.

Ilyen hát a kezdődő tavasz a szántóföldeken. Nemcsak az időjáráshoz és a piaci árakhoz kell alkalmazkodniuk a gazdáknak, hanem a bürokráciával, illetve jogi vonalon is komoly harcot vívnak. A legnagyobb gondja egy gazdának, és ezt is Pém Bálinttól is tudjuk, ha a mindennapi betevő falatjához szükséges eszköze, a föld, veszélybe kerül.

28959169_10214018868218194_4556248706579431424_n (2)


Lehet-e virágos jókedve a gazdáknak?

Ezt kérdeztük Varga Pétertől, a Gazda PT elnökétől. „Hasonló gondok nehezítik a csallóközi, mátyusföldi, palócvidéki, bodrogközi magyar gazdák életét, mint például az árvai vagy vágvölgyi gazdálkodókét. Sajnos a természeti kihívások mellett a gazdálkodóknak a túl bürokratizált támogatási kérelmek benyújtásával is meg kell küzdeniük, mindezek mellett pedig az ágazat az uniós források mellett nevetséges költségvetési keretet kapott az idei költségvetésben, ami a hazai forrású támogatási alapot érinti. A Baross Gábor Alap a magyar kormány felvidéki gazdaságélénkítő csomagjaként valóban az első olyan jellegű támogatás volt, amelynek köszönhetően több száz kisebb magyar gazda juthatott támogatáshoz: a fejlesztési keret 50 százalékát irányozták elő mezőgazdasági jellegű tevékenységek támogatására, pl. művelőgépek, eszközök, berendezések vásárlására, gyümölcsös telepítésére. A támogatást pályázat útján a magyarországi Széchenyi program irodán keresztül lehetett igényelni. A maximálisan pályázható keret 15 ezer euró volt. A szlovákiai magyar gazdálkodók pozitívan értékelték a pályázat kiírását, sokak számára ez egyedüli jelentős fejlesztési forrást, segítséget jelentett agrártevékenységükhöz egyéb hazai forrás hiányában. További gond, hogy a bonyolult és még kiforratlan földrajzi térinformatikai rendszer, a GSAA – amelyen keresztül a gazdák a támogatási kérelmekhez kötelezettek beadni a művelt parcellákat és deklarálni agrártevékenységüket egyéb adatok függvényében is – sok esetben túlterhelt és akadozó” – nyilatkozta Varga Péter.


Bárány János

Top