Bajban a gútai iskola

HH7C5930

Április első felében a Komáromi járás mindhárom városában lezajlott az elsősök beíratása. Komáromban az elmúlt néhány évben jellemzően kis mértékben emelkedett a magyar iskolába íratott elsősök aránya a szlovák iskolák adataihoz mérten, idén viszont nem folytatódott ez a trend. Gútán nem változott jelentősen a magyar és szlovák iskolát választók aránya, de az elsősök száma összességében kevesebb. Itt sokkal nagyobb probléma a Rákóczi iskola helyzete, ahová olyan kevés elsőst írattak be, hogy valószínűleg nem tudnak elsős osztály nyitni. Hosszabb távon mégis a városi iskolák összevonása jelenti a megoldást?


Komárom. Hat városi fenntartású és egy egyházi intézmény várta az iskolaköteles gyerekeket és szüleiket április közepén. A négy magyar és három szlovák tannyelvű alapiskolában rendben lezajlottak az iskolai beiratkozások.

Helycsere a szlovák iskoláknál

Az idei beiratkozások inkább a szlovák iskolák közötti versenyben hoztak változásokat Komáromban. Évekig a Komenský Alapiskola volt a legnépszerűbb szlovák tannyelvű alapiskola, azonban az elmúlt időszakban fokozatosan csökkent az ide íratott elsősök száma – olyannyira, hogy most ebbe az intézménybe íratták a legkevesebb leendő elsőst a városi iskolák közül. Ezzel szemben a Határőr utcai iskola, ahol jó egy évtizede még azzal küzdöttek, tudnak-e legalább egy első osztályt nyitni az alacsony létszám miatt, mostanra a legfelkapottabb szlovák iskolává vált.

A magyar iskolák között nem figyelhető meg ilyen jelentős változás a létszámok között, mindegyik viszonylag stabil diáklétszámot tud felmutatni az elmúlt években. Tavalyhoz képest annyi változott, hogy a Munka Utcai Alapiskola már nem egymaga büszkélkedik a legnépszerűbb komáromi iskola címmel (legalábbis a beíratottak száma terén), hanem megosztva az Eötvös Utcai Alapiskolával, ahová idén 10-zel több gyermeket írattak be az első évfolyamba.

beiratas tablazatKattintással nagyítható!

Enyhe visszaesés a magyar iskoláknál

Nemzetiségi szempontból vizsgálva a beiratkozási adatokat, látszik, hogy nem történt drámai változás az elmúlt évtizedben – bővebben lásd táblázatunkat. Annyi ugyanakkor elmondható, hogy arányaiban idén nőtt a szlovák tannyelvű alapiskolát választók száma, az elmúlt öt évben most a legmagasabb. A gyerekek több mint 62 százalékát magyar iskolába, csaknem 38 százalékát szlovák tannyelvű intézménybe íratták. Ez az arány nagyjából tükrözi a város hivatalos nemzetiségi összetételét, a magyar többség és a szlovák kisebbség arányát.

Teljesebbé teszi a képet a tény, hogy a komáromi alapiskolákba beíratott gyermekek összlétszáma mintegy százzal meghaladja Komárom iskolaköteles korú gyermekeinek számát – ezek a gyerekek a környékbeli falvakban laknak, ahol összességében még nagyobb a magyarok aránya. Ennek figyelembe vételével már elmondható, még mindig jelentős számú magyar anyanyelvű gyereket íratnak szlovák tanítási nyelvű alapiskolába.

A városi hivatal iskolaügyi főosztályának tájékoztatása szerint minden iskolában előfordult, hogy néhány gyermek szülei kérvényezték az iskolalátogatás megkezdésének halasztását. Ezekben az esetekben az iskolaigazgatók a pszichológiai kivizsgálást követően hozzák majd meg döntésüket, ahogy az esetleges nulladik osztály nyitásáról is később születik határozat. Mindez azt is jelenti, hogy a mostani beiratkozási számok változnak majd a szeptemberi iskolakezdésig, vagyis az iskolát ténylegesen megkezdő elsősök száma eltér majd a mostani adatoktól. Ehhez az is hozzájárul, hogy minden évben akad olyan szülő, aki „megfeledkezik“ a beíratásokról, vagy egyéb ok miatt csak később tudja gyermekét beíratni az első évfolyamba.

56790771_2641168682565770_2594120565581152256_n


Nem nyílik elsős osztály a Rákócziban?

Gúta. A városban a magyar és szlovák elsősök aránya összességében nem változott tavalyhoz képest. Bekövetkezett viszont az, amire korábban többen figyelmeztettek: a magyar tannyelvű II. Rákóczi Ferenc Alapiskolában „elfogytak“ az elsősök. Itt már tavaly is rekordalacsony volt a beíratottak száma, idén tovább csökkent. Takács Imre, a Gútai Közös Tanügyi Hivatal vezetője ugyanis arról tájékoztatta a Deltát, csak 11 tanköteles gyermeket írattak be az első évfolyamba, de közülük 6-an várhatóan halasztanak, így az a legvalószínűbb, hogy a Rákóczi iskolában szeptemberben nem indul első osztály.

A szomszédos Corvin Mátyás Alapiskolába 37 gyermeket írattak be, közülük előreláthatólag 6-an halasztanak majd, az ugyancsak magyar tannyelvű, de egyházi fenntartású Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpontba pedig 27 tanköteles gyermek jelentkezett – itt 4 gyermeknél merült fel a halasztás, egy elsős pedig törzsiskolai tanuló lesz külföldi tartózkodása miatt. Gúta egyetlen szlovák iskolájába, a Komenský iskolába 31 gyermeket írattak be, 7 esetben vizsgálják a halasztás szükségességét.

Takács Imre a Rákóczi iskola alacsony számai kapcsán elmondta, bár elméletben van lehetőség első osztályt nyitni 5-6 gyerekkel, hiszen jelenleg a nem államnyelvű iskolák esetén már nem ír elő minimális osztálylétszámot a közoktatási törvény, ehhez azonban komoly pénzügyi támogatást kellene nyújtania a városnak. „Tekintettel arra, hogy a városban további két magyar iskola működik, ez nem lenne túl racionális döntés” – vélekedett a gútai tanügyi hivatal vezetője.

HH7C9785-e1486464489717

Városi pénzinjekció

A gútai képviselők már múlt hétfőn 38 ezer euró támogatást hagytak jóvá a Rákóczi iskola megsegítésére – ennyi pénzre van szükség ahhoz, hogy a tanintézmény zavartalanul működjön legalább szeptemberig. Horváth Árpád polgármester kérdésünkre elmondta, szeptemberben ismét foglalkoznak az iskola pénzügyi helyzetével, könnyen lehet, hogy további városi pénzekre lesz szüksége az iskolának.

Ennél hamarabb, már a májusi testületi ülésen napirendre kerül a kérdés, hogy szeptemberben nyíljon-e első osztály a Rákócziban 5-6 gyerekkel. Ekkor derül ki az iskolaigazgató álláspontja. A polgármester rámutatott, szakmai döntést akarnak hozni, figyelembe véve az oktatás minőségét is, és nem csak a pénzügyi vonatkozásokat szem előtt tartani. Ugyanakkor beszédes tény, hogy a működéshez már most városi pénzeket kell pumpálni a Rákóczi iskolába, hiszen a kevés tanuló miatt már most sem elég az állami normatív támogatás, amit fejkvóta alapján kapnak az egyes tanintézmények. Ha nyílik első osztály, az önkormányzatnak újra a városi kasszába kell nyúlnia, hiszen egy 5 fős osztály működési költsége semmivel sem kevesebb egy 3-4-szer nagyobb létszámú osztályénál, csak éppen 3-4-szer kevesebb állami pénz érkezik rá.

SONY DSC

Városi iskolaközpont a megoldás?

Az elfogyó elsősök, illetve az alacsony diáklétszám jelentette problémát azonban hosszú távon kellene orvosolni, a városi pénzinjekciók csak eseti kezelést jelentenek, ráadásul nem is túl igazságosak a másik két iskolával szemben, akik képesek az állami támogatásból megoldani működésüket.

Most még inkább kézenfekvőnek tűnik a Corvin Mátyás Alapiskola és a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola összevonásának ötlete. A mostani és a tavalyi beiratkozási adatokból nagyon úgy tűnik, hogy legalább részben igaza volt azoknak az önkormányzati képviselőknek (és a javaslatot kidolgozó szakembereknek), akik két évvel ezelőtt meg is szavazták, hogy a két, közös udvarral rendelkező magyar iskola kerüljön egy igazgatás alá, és hozzanak létre egy nagy városi iskolaközpontot, ha úgy tetszik „szuperiskolát” – amely jóval költséghatékonyabban tudna minőségi oktatást nyújtani. 2017-ben az összevonás elsősorban a hangos civil tiltakozás miatt nem történt meg, a polgármester akkor engedett a helyiek ellenállásának, valamint a „fentről” is érkező látványos nyomásnak, és nem írta alá a már megszavazott határozatot. Akkor új igazgatót is kineveztek a Rákóczi élére, Kacz Jenő személyében, aki eddig – a beíratkozási számok alapján – nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Komáromban ugyan akadt példa arra, hogy egy megszűnés szélére sodródott iskola 5-10 év alatt magához térjen – a fent már említett Határőr utcai szlovák iskola –, azonban a komáromi iskola helyzete annyiban mindenképp más, hogy nem kellett megküzdenie a hátrányos helyzetű, részben roma gyerekek magas arányának problémájával. A Rákóczi iskolára viszont évekkel ezelőtt rásütötték a „cigányiskola“ bélyeget. Ha egy nagy magyar iskola jönne létre Gútán, a hátrányos helyzetű gyerekek is elosztódnának az osztályok között, ami gyorsabb felzárkózásukat eredményezhetné, és mivel osztályonként vélhetően csak néhány gyerekről lenne szó, ez nem okozna különösebb fennakadást sem a tanítás menetében, sem a minőségében. És legalább annyira lényeges szempont, hogy egy nagy iskola az állami normatív támogatásból is képes lenne működni, nem jelentene anyagi terhet a városnak.

Egyelőre nincs napirenden

Horváth Árpád kérdésünkre leszögezte, idén biztosan nem születik döntés egy esetleges iskolaösszevonásról, nincs napirenden egy ilyen javaslat előkészítése. Ugyanakkor úgy vélte, egy nagy városi iskolaközpont létrehozása nem ördögtől való elképzelés. Mivel Gútán jelenleg három magyar iskola működik, a két városi intézmény összevonásával létrejövő iskolaközpont sem jelentene veszélyt a gútai magyar nyelvű oktatásra, sőt, a polgármester szerint inkább a minőség javulását eredményezné.

„A két évvel ezelőtti szakmai anyagok is arról szóltak, hogy egyre nagyobb gondokat okoz majd az alacsony diáklétszám. Eddig ezek az előrejelzések teljesen beigazolódtak” – mutatott rá a polgármester, hangsúlyozva, ezzel a problémával foglalkoznak majd a jövőben, de minden tervet és döntést szakmai alapon kívánnak meghozni.

lili


Ógyallán kevés a gyerek

Ógyalla. Tavaly 77 gyermeket írattak be járásunk legkisebb városában a két alapiskola valamelyikébe, most viszont ez a szám összességében 69-re csökkent. A Konkoly-Thege téri szlovák alapiskolába idén 37 tanköteles gyereket írattak, közülük 5-en halaszthatnak. A magyar tannyelvű Feszty Árpád Alapiskolába 32 beíratott gyerek közül 3 szülei kértek halasztást, ugyanakkor ide még további 4 gyerek jelentkezhet a későbbiekben – tájékoztatta lapunkat az ógyallai városi hivatal. Egy évvel ezelőtt a szlovák iskolába 42, a magyarba 35 tanuló jelentkezett, vagyis mindkét helyen csökkent a leendő elsősök száma.


Csaba Ádám
fotó: Fűri Gábor, Delta

(Cikkünk a Delta április 24-i számában jelent meg)

Kapcsolódó cikkeink:

Kiegyensúlyozott beiratkozás Komáromban – tavalyi körkép

Szuperiskola vagy önfelszámolás?

Mi lesz a gútai magyar alapiskolák sorsa?

Top