Zöld válasz: Beporzók védelme



Amerikai kutatók szerint már javában tart a hatodik kihalási hullám. A kutatások, amelyek erre utalnak, általában csak a gerinces fajokat vizsgálják, pedig a rovarok sokkal nagyobb részét teszik ki az ökoszisztémának. Elég, ha annyit megjegyzünk, hogy 17-szer nagyobb a tömegük, mint az emberiségnek összesen, és majdnem a felük a kihalás szélén áll.

De miért is törődjünk ezekkel a sokszor kellemetlenségeket okozó állatokkal? Gondoljunk bele, hogy mi történne, ha a méhek kipusztulnának. Már Einstein is azt mondta erre a kérdésre, hogy ha ez megtörténik, az emberiség is kihal négy éven belül. Ugyanis a mezőgazdasági kultúrák legalább 90 százaléka függ a beporzó rovarok munkájától. Ez azt jelenti, hogy ha nem óvjuk ezeket a hasznos állatokat, a saját élelmiszer-ellátásunkat kockáztatjuk. 

De mi is az oka ennek az ökológiai válságnak? Elsősorban az élettér és a biológiai sokszínűség csökkenése az egyre nagyobb szántóföldek és erdőirtások által. Ehhez szervesen kapcsolódik a mérhetetlen mennyiségű vegyszer használata a mezőgazdaságban növényvédő szerek és műtrágyák formájában. A klímaváltozás is az okok között szerepel, a szárazság a kiszámíthatatlan és szélsőséges időjárással. 

Ennek mindnek részesei vagyunk mi is, nem csak a nagygazdák és vállalatok okozzák a bajt. Minden egyéni tett, igyekezet is számít. Ahogy már megszokhatták, a Zöld Válasz a megoldásokról szól. Egyéni szintű megoldásaink erre a problémára is vannak. Lássuk!

Tudták, hogy honnan ered a kertekben oly szépnek ítélt gyep, pázsit elterjedése? Természetesen Angliából, hiszen ott a régmúltban, ha valakinek a kertjében pázsit volt, azt jelentette, hogy megengedheti magának, hogy azon a területen nem termel semmit. Tehát presztízskérdés volt ez régen. Hozzánk nem olyan régen tört be ez a divat, viszont annál jobban elterjedt. Az angolok azóta már változtattak is a szemléletükön, például a nagy múltú, iránymutató egyetem, a Cambridge is egy jelentős területen virágos rétet alakított ki az angol gyep helyett. Ennek célja nem a divat, hanem a beporzó rovarok védelme, és ezt a lépést mindannyian megtehetjük. Több lehetőségünk is van, természetesen ezeket kombinálhatjuk is. 

• Hagyjuk a kertünkben picit magasabbra nőni a füvet, gyönyörködjünk a felbukkanó pitypang, százszorszép vagy fehér here virágaiban.

• Ha ez elsőre túl sok, próbálkozzunk a szakaszos kaszálással, és mindig hagyjunk a kertünkben egy sávot a beporzóknak. Itt is fontos a következetesség, mert ha már odaszoktattuk őket, fontos, hogy ott is tartsuk, és folyamatosan biztosítsuk a méhlegelőt számukra, tehát mindig legyen a kertünkben virágzó növény. 

• Próbáljuk mellőzni a vegyszerek használatát, legyen szó akár növényvédő szerekről, gyomirtókról vagy műtrágyákról.

• Telepítsünk a kertünkbe minél többfajta őshonos növényt, amelyek jól érzik magukat az adott helyen. Ehhez elég néha elsétálni egy elhagyatott telek, vagy akár az úttest mellett. 

• Próbáljunk a természettel harmóniában, nem háborúban állni.

Ha pedig szeretnék a munkánkat jobban megismerni, keressenek minket bátran a kompakt.slovakia@gmail.com e-mail címen. 

Szegi Aranka

Top