Valóban olyan nagy a baj?



Van egy téma, ami újból és újból felbukkan, Gerzson (5)ez pedig nem más, mint Komárom város népességének csökkenése. Ha erről faggatnánk az utca emberét, a legtöbben nagy eséllyel a négyezres fogyást emlegetnék. Nem is csoda, hiszen egyesek olyan gyakran hangoztatják mindezt, hogy már muszáj volt utánajárnom. Ennek folyományaként néhány közhelyet is sikerült megcáfolnom. Lássuk!

– Az utóbbi 15 évben négyezer ember tűnt el

Nos, ha Komáromról, mint városról beszélünk, egészen pontosan 3820 főről van szó. Az adat 2001-től napjainkig értendő. Ugyanakkor érdekes módon arról valahogy sosem beszélnek, hogy a “négyezer” emberből 2900 a Komáromi járásban, azaz a környékbeli településeken lelt új otthonra. A hivatal ugyanis megkapja a volt lakó új otthonáról szóló információkat. Sokan tehát továbbra is a városban tevékenykednek, csupán kiköltöztek mondjuk Izsára, Hetényre, vagy más környékbeli településre. Tehát a 3820 az inkább 920. Ha pedig azt vesszük, hogy 2006 és 2016 között 2903-an születtek, és 3685-en haltak meg, egyszerű matekkal kijön, hogy a 920 sem 920, hanem 138, ami szerintem elhanyagolható.

– Egyre gyorsabban fogyunk

Nem így van. 2001-től számítva évente átlagosan 255 lakóval vagyunk kevesebben, 2012-től viszont stabilan ezen átlag alatt vagyunk. Igaz, a tendencia az utóbbi időben némileg ismét rosszabbodik. Ugyanakkor ne feledjük, ebben a számban a születési-halálozási ráta is benne van, ami éves szinten jelenleg átlagosan mínusz 78 fő. A legdurvább esztendők 2007 és 2011 között voltak, 2007-ben például 407 emberrel lett karcsúbb a nyilvántartás. A legkisebb csökkenést 2012-ben mérték, ekkor 102 főtől búcsúztunk el. Tavaly 238-an, tavalyelőtt pedig 231-en gondolták úgy, hogy máshol próbálnak szerencsét. Beleértve a mennyet és a poklot is.

– Ide a kutya sem akar jönni, innen csak elmennek 

Ez sem igaz. Az utolsó 10 évben (2006-2016) 3396-an költöztek Komáromba, miközben 5103 főt jelentettek ki a városi regiszterből. Szóval, igen, többen mentek el (ebbe a halál is beletartozik), mint jöttek, de a majdnem 3400 az nem nulla. Közelről sem. Ez a több ezer ember itt próbált szerencsét, de esélyes, hogy sokan egy még rosszabb helyről érkeztek ide. A “szebb jövő” miatt távozottak átadták helyüket azoknak, akik úgy gondolták, Komáromban jobb lesz nekik, mint ott, ahonnan jöttek.

– Itt nem változik semmi, továbbra sincs munka

Semmi kétség, a munkanélküliség terén országos viszonylatban a középmezőny alján tanyázunk, ugyanakkor a mélypont valahol 2011-ben lehetett. Abban az évben ilyenkor 17,2%-os volt a járásban munkát keresők aránya, ma viszont ez a szám 12,7%. Akárhogyis nézem, ez 4,5%-os javulás. Fontos megjegyezni, hogy azóta majd 900 emberrel kevesebben vannak itt. Ez arányaiban 2,6%-ot (most a gyerekeket és a nyugdíjasokat hagyjuk) jelent, de még így is marad majdnem két százaléknyi javulás. Ez persze nem azt mutatja, hogy itt Kánaán van, csupán azt, hogy nem is oly rég sokkal rosszabb volt a helyzet. Nem utolsósorban azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a hajógyár és a Nokia sztorija után, immáron sokadjára, de kezdjük összeszedni magunkat.

Fontos még megjegyezni, hogy sokan ugyan Komáromban vannak bejelentve, de nem élnek itt. Nos, őket még nem veszítettük el teljesen. Egyrészt a város megkapja az utánuk járó “fejpénzt”, másrészt pedig szerintem a többségük még nem mondott le teljesen arról, hogy valaha visszatérjen. Az adatok ugyanis akár még némi optimizmusra is okot adhatnak.

Láthatjuk, hogy lassan, de biztosan csökken a munkanélküliség, és a lakosság elvándorlása is valamelyest mérséklődött. Keresnünk kell azokat a lehetőségeket, melyek a legütősebb embereket itthon tartják, vagy éppen visszacsalogatják. Én bízom az egyetemünk fejlődésében is, hogy ne csak Budapesten meg Prágában lehessen alkotni. Aki ugyanis egyszer belekóstol a nagyvárosi életbe, nem biztos, hogy végül Komáromot választja.

Kovács Gerzson Dávid, városi képviselő

(adatok: statisztikai hivatal, a város szociális hivatala)

(Cikkünk a Delta április 11-i számában jelent meg)

Top