Régió. Tovább borzolja a kedélyeket a környezetvédelmi minisztérium tervezete, mely szerint a Duna menti erdőket nemzeti parkká nyilvánítanák. Az Alsó-Csallóközi Települések Társulásának Szilason megtartott tanácskozásán az egybegyűlt polgármesterek levélben fordulnak a kormányhoz és a parlamenthez, melyben jelezik tiltakozásukat.

A társulás elnöke, Csóka Lajos, Nagykeszi polgármestere lapunknak elmondta, a társuláshoz csatlakozott huszonegy község polgármestereinek egyhangú döntése alapján született meg a tiltakozó beadvány. A szaktárca képviselőitől ugyanis csak homályos nyilatkozatokat kaptak a tervezett intézkedésekről, amelyek egy nemzeti park esetén elképzelhetetlenek. „A Duna menti erdők nemzeti parkká nyilvánítása jócskán ellehetetlenítené a környező községek lakosainak életét. Óriási gondot jelentene a horgászoknak, vadászoknak, azoknak a mezőgazdászoknak, akiknek ott vannak a termőföldjeik, hiszen bizonyos madárfajok költési időszakában még a belépés is tiltva lenne. Vannak falvak, ahol a termőföldek egyharmada a nemzeti park kijelölt területén belülre kerülnének, ami nemcsak az ottani gazdálkodást lehetetlenítené el, hanem tovább rontaná a községek amúgy is megtépázott költségvetését. A mezőgazdasági ágazatban pedig veszélybe sodorna egy csomó munkahelyet is. Egyszerűen nem értjük, miért akarják a legmagasabb besorolás alá vonni a térséget, beleértve a már meglévő Dunai Ártéri Erdők Tájvédelmi Körzetet is, amikor abból az itt lakóknak jóval több kára származna, mint amennyi hasznot hozna a terület átminősítése” – vázolta a probléma lényegét a polgármester.

Szlovákiában jelenleg 9 nemzeti park van, a 10. és egyben az egyetlen síkvidéki a 18 ezer hektáros Duna-menti lenne, melyet a kormány jóváhagyásával 2024. március 30-ig kellene bejegyezni. A törvény szerint a legmagasabb védettséget élvező nemzeti parkoknak legalább 50%-ban érintetlennek kell lenniük. Ha pedig a mezőgazdasági parcellák, valamint a fafeldolgozás céljából ültetett gyorsan növekvő nyárfaerdők ennél nagyobb területet tesznek ki, akkor a természetvédelmi szabályok értelmében a termelést le kell állítani. Az államtól, a Környezetvédelmi Alapon keresztül, ugyan igényelhetnek anyagi kompenzációt, de összege és kifizetése kérdéses. „Szeretném kihangsúlyozni, hogy nem a környezetvédelem ellen tiltakozunk, hanem annak módja ellen. Társulásunk 1998-as megalapítása óta prioritásként kezeli a táj- és környezetvédelmet. Községeink több, ez irányú sikeres pályázatban is részt vettek” – jelentette ki.

A polgármestereket komoly kihívás elé állítja annak a jövő évtől esedékes új törvényi szabályozásnak a bevezetése is, mely alapján a községek felelőssége a hulladék gyűjtése és a háztartási hulladék válogatása, amihez új technológiákra, komoly gépsorokra is szükség lenne. „Ez jelentősen érinti a falvak hulladékgazdálkodását, ugyanis így tonnánként cca. 100 euróval emelkedik a hulladékkezelés már így is magas költsége” – mondta a polgármester.

A találkozó további napirendi pontja az energiaköltségek állami kompenzációjának megvitatása volt. Bár történtek bizonyos pozitív előrelépések, ezek inkább csak a kirakatban mutatnak jól. „Rendszeresen figyeljük az új pályázatok kiírását is, de a mostani időkben, amikor folyamatosan változtatják a szabályozásokat, a támogatások lehívásához szükséges kritériumok és beadványok típusát, szinte lehetetlen dönteni, egyre kockázatosabb bármiféle államilag támogatott projektekbe belefogni” – zárta beszámolóját Csóka Lajos.

JN.