Patthelyzet Lidl-ügyben

A lakosság nagy része támogatja, a kiskereskedők és – közvetett módon – most már a műemlékvédelem azonban nem, hogy nagyáruház épüljön a Templom téren. Lesz-e így Lidl Gútán?

lidl

Jelentős fordulat állt be az elmúlt hetekben a gútai Lidl ügyében: a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal ugyanis augusztus 10-én megkezdte annak az épületnek a műemlékké nyilvánítását, amely a német üzletlánc érkezésével feltételezhetően lebontásra került volna. A Templom téren található gútai villanymalomról van szó, amely – mint az a napokban kiderült – páratlan „kincseket“ rejt.

Támogatók és ellenzők

A Lidl üzletlánc vezetői két évvel ezelőtt „kopogtattak“ először  Gútán, azzal az elképzeléssel, hogy egy (parkolókkal, bekötő utakkal együtt) több mint kétezer négyzetméternyi területű üzlethelyiséget nyitnának a városban. Ez a szándék a lakosok jelentős részének véleményével is találkozott: az emberek úgy gondolkodtak, az csak kedvező lehet (különösen az árszabásra), ha a Gútán már korábban megtelepedő Tesco versenytársat kap. Voltak azonban olyanok is, akik a kezdetektől fogva nem támogatták az üzletlánc érkezését. Petíciók és tiltakozások sora követte egymást: elsősorban a kiskereskedőknek és azoknak a lakosoknak, ingatlantulajdonosoknak voltak kifogásolnivalóik, akik a Templom téren élnek vagy ott van ingatlanjuk. A Lidl ugyanis határozott elképzelésekkel érkezett: mindenképpen a város központjának számító Templom teret látták a legalkalmasabb helyszínnek. A helyzetet az is bonyolította, hogy a Lidl által kiszemelt területen nemcsak városi (a korábbi munkahivatal épülete), hanem több magántulajdonban lévő ingatlan is áll – köztük a régi malom épülete.

Mindezek ellenére a város vezetése – részben engedve a lakosság nyomásának – júliusban elfogadott egy szándéknyilatkozatot, amely arról szólt, hogy a város a tulajdonában álló, Templom téri irodaházat a Sedus Group közvetítő cégen keresztül 501 ezer euróért eladja a Lidlnek – egyetlen feltétel szerepelt a dokumentumban: a területen kizárólag Lidl áruház épülhet. Ahhoz azonban, hogy a német üzletlánc elképzelései maradéktalanul megvalósuljanak, az is kell, hogy a majdani áruház területén lévő magánterületek és – ingatlanok is a Lidl kezébe jussanak – azzal számoltak ugyanis, hogy ezek egy részét is beépítik.

Váratlan műemlékké nyilvánítás

Ez lett volna a sorsa malomnak is, csakhogy a műemlékké való nyilvánítás folyamata, amelynek váratlansága a város vezetését is meglepte, keresztülhúzta a Lidl számításait. Horváth Árpád polgármester a napokban többször hangsúlyozta, érdekes egybeesésnek tartja, hogy miközben évtizedekig senki nem foglalkozott az épülettel, közvetlenül azután kezdeményezték a műemlékké nyilvánítást, amikor a város már jóváhagyta az eladást.

Untitled-1

Havetta Tibor, a Hapeko pékség tulajdonos lapunknak ugyanakkor azt mondta, a műemlékké nyilvánítás folyamatát már 2010-ben megkezdte a hivatal, az ő kezdeményezésére ez 2016-ban csak újraindult. „Meg kell védenünk minden olyan műemléket, amely turistákat vonzhat a városba“ – érvelt a malom megmentése mellett a vállalkozó, hozzátéve azt is: több más helyszín is fel volt ajánlva a Lidl számára, „ha tehát jönni akar, megvan rá a lehetősége, nem kell ehhez épületeket, műemlékeket lebontani.“

A Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal szakemberei által készített dokumentációból egyébként kiderül, hogy a gútai villanymalom valóban páratlan épület: Szlovákiában mindössze 14 ehhez hasonló malom maradt meg, a gútaiban ráadásul szinte egyedülálló módon az eredeti berendezések is megtalálhatók.

-lm-

Top