Komárom lakossága kíváncsian várja Čech Gábor fémszobrász egyedi miniatűr alkotásait, melyek Jókai Mór születésének 200. bicentenáriuma alkalmából készültek. Az eredeti tervek szerint a Komáromi Napok idején kerültek volna kihelyezésre a Csekei Szabó Tímea művészettörténész által vezetett népszerű Jókai-séták útvonalán.

A város polgármesterének kezdeményezésére nyolc apró szobor megalkotására kérték fel az alkotót. Vajon mikor találkozhatunk az elkészült alkotásokkal? – kérdeztük a művészt.  „Egyelőre nem tudok biztos időpontot mondani, ugyanis, mivel a belváros műemlékvédelmi zóna, kihelyezésükhöz és biztonságos rögzítésükhöz szükséges a műemlékvédelmi hivatal engedélye, aminek kiadása a vártnál lassabban halad. Ennek ellenére remélem, hogy hamarosan a helyükre kerülnek. A turisztikai információs irodában térképek is elérhetők lesznek, amelyeken QR-kódok segítik az érdeklődőket abban, hogy többet megtudjanak a szobrokról, valamint Jókai Mór életéhez és munkásságához kapcsolódó érdekes epizódokról” – fejtette ki Čech Gábor, akinek Fém Színház elnevezésű köztéri alkotása az Egressy Béni Városi Művelődési Központ előtti teret díszíti. A helyszínek kiválasztásánál egyébként fontos szempont volt, hogy azok köztéri biztonsági kamerák által megfigyelt pontokra, ugyanakkor némileg rejtett helyekre kerüljenek, így téve izgalmasabbá a „kincskeresést”.

A nagy mesemondó ihlette alkotások

Jókai Mór rendkívül termékeny szerző volt, több mint százkötetes életművet hagyott ránk. Nem egy művét megfilmesítették, és generációk nőttek fel regényein. Hosszú és kalandos élete – amelyet az 1848/49-es forradalomban való részvétele miatti bujkálás, botrányos szerelmek, kiemelkedő barátságok, párizsi sikerek, társadalmi megbecsülés, valamint a második házassága miatti támadások és kritikák tarkítottak – kiváló alapot szolgáltathatna egy izgalmas regénynek. Éppen ezért nem lehetett egyszerű eldönteni, hogy a 20-30 cm-es kis köztéri szobrok kit vagy mit ábrázoljanak. „Csekei Szabó Tímeával többször is átbeszéltük a lehetőségeket, míg végül kikristályosodott a nyolc szobor témája – mesélte az alkotó. –  Amikor megkaptam a felkérést a szobrok elkészítésére, arra gondoltam, újra leveszem Jókai köteteit a több ezer könyvtől roskadozó polcról. Gyermekkoromban valósággal faltam a könyveket, gimnáziumi éveim alatt pedig lelkesen merültem el Jókai regényeiben. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy a komáromi magyar gimnáziumba járhattam, ahol kiváló tanáraimnak köszönhetően stabil, jól megalapozott értékrenddel és olyan tudással léptem ki az érettségi után a világba, amire a mai napig építeni tudok. Arra azonban nem számítottam, hogy egy-egy végigdolgozott nap után a régies nyelvezet és a lassan hömpölygő történet befogadása már nehezebben fog menni, mint harminc évvel ezelőtt. Szerencsére ’bagoly’ típus vagyok, így éjszakába nyúlóan tudtam olvasni. A megrendelés részét képezte az is, hogy a gyerekeket is bevonjuk a projektbe. Így a gyerekparkban kap majd helyet a Jókai Cigánybárója alapján 1985-ben készült, rendkívül népszerű magyar animációs filmből ismert Szaffi, a fekete macska. Ő lett a személyes kedvencem, pedig eredetileg nem szerepelt a tervekben. Jókai íróasztala a városháza közelében kap helyet. Az aranyember figurája a Duna Menti Múzeum kerítésének beugrójába kerül, míg a kirándulóhajó-kikötőnél egy gőzhajó jelenik meg, amely több regényében is központi szerepet játszik. A Baradlay fivérek alakjai erős szimbolikával jelennek meg az Erőd bejáratánál, mindegyikük egy-egy eszmét testesít meg. A megyeházánál Jókai íróasztala, a Bella étterem környékén Jókai egy fazék bablevessel várja majd az arra járókat. A Király püspök utcában pedig Petőfi Sándor szobrával találkozhatnak.”

A hideg fém lágysága

Čech Gábor közel két évtizede autodidakta módon foglalkozik fémszobrászattal. Elmondása szerint a fém rideg, élettelen anyag, hiányzik belőle a lágyság, mégis meg lehet szelídíteni. Ahhoz azonban, hogy ebből a nyers matériából kecses, lágy, olykor már légies alkotások születhessenek, tehetség, valamint három évtized alatt megszerzett tapasztalat és tudás szükséges. Mégsem tartja egyetlen munkáját sem tökéletesnek, hiszen a kíméletlen önkritika folyamatosan hajtja előre a fejlődésben. „Ha valami nem sikerül elsőre, nem tekintem kudarcnak. Csak a saját hibáimon és sikereimen keresztül tökéletesítettem technikai tudásomat, ami egyfajta áldás. Szerencsére alapvetően végtelenül nyugodt és kiegyensúlyozott ember vagyok, így minden kétségbeesés nélkül egyszerűen szétszedem az elkészült darabot, ha nem vagyok vele elégedett. Ez a fém egyik nagy előnye a márvánnyal és a fával szemben – míg az előbbi hasad, az utóbbi törik, addig a fém szinte végtelen variációban formálható. Szobraim hegesztéssel, apró hengerformájú vasdarabkákból és alkatrészekből épülnek fel. Így tudok íveket és lágy formákat teremteni, ritkán használva vázlatot, inkább egy belső gondolat, történet vagy érzés inspirálja a munkát. A rozsdamentes acél viszont, amelyből a komáromi miniatűr szobrok készültek, merevebb, ezért nehezebb volt vele dolgozni, nagyobb kihívást jelentettek. Például a Baradlay fivérek arcát teljesen más technikával készítettem, mint a nagymegyeri Ág Tibor emléktáblát.”

Gyökereinket a lélek élteti

Elárulta, öt évvel ezelőtt nagyon nehezen vált meg a munkahelyétől, mert jó volt a kollektíva, és biztos egzisztenciális stabilitást nyújtott számára. Szabadúszóként sokkal bizonytalanabb helyzetben van, nehezebben tervezhető a jövő. Mindezek ellenére jó döntésnek tartja, hiszen saját maga osztja be az idejét, és végre kizárólag az alkotásnak szentelheti napjait. Ennek hozadéka szakmai előrelépésében is megmutatkozott, hiszen az elmúlt öt évben több kiállítása volt a régióban, többek közt bemutatkozott a Naphíd Galériában és a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában is. „A magyarság eredetéhez kapcsolódó eredetmondák kivételes jelentőséggel bírnak számomra. Hiszem, hogy minden embernek szüksége van gyökerekre és nemzeti hagyományokra, ezek nélkül nehéz kialakítani az önazonosságot. Éppen ezért mindig különleges öröm számomra, ha ehhez kötődő felkérést kapok. Ezek az alkotások nem csupán művészi kihívást jelentenek, hanem lehetőséget adnak arra is, hogy hozzájáruljak nemzeti identitásunk erősítéséhez és a kulturális örökségünk megőrzéséhez. Ilyen például a 2007-ben Kolozsnémán felállított első köztéri turulmadárszobrom, vagy 2022-ben a nagyabonyi emlékparkban felavatott Szent István mellszobra.”

Bemutatkozás a Szent István-bazilikában

Az élet végességének kérdése és a történelmi bűnök megismétlődése folyamatosan foglalkoztatják. Ez a téma különösen intenzíven jelen van a 2005 és 2008 közötti periódusban, amelyet bátran nevezhetünk szakrális korszakának. Ekkor született a Két Lator, a Golgota, a Hetedik Ecloga és további szakrális témájú alkotásai rendkívül komor és mély, mondhatni drámai üzenetet hordoznak. Ezen alkotások közül többet is láthatott a közönség a 2021-es csoportos kiállításon, Budapesten. „Folyamatosan keresem az új utakat, egyre inkább foglalkoztat, hogy az alumínium mennyire és miként lenne formálható. A tervek szerint októberben a komáromi Platz Galériában, 50. születésnapom alkalmából jubileumi kiállításom lesz, amelyen új anyaggal szeretném meglepni az érdeklődőket. Célom, hogy elvont gondolatokat fejezzek ki fém formákba öntve, és bár már kiforróban van a koncepció, továbbra is kísérletezem és finomítom az elképzeléseimet” – árulta el.

Magányos hősök csak a filmekben vannak

Több mint kétszáz alkotással a háta mögött a régióban ismert és sikeres alkotóként tartják számon, de számára nem ez a mérvadó. „Nekem a siker azt jelenti, hogy amikor megállnak az emberek a szobraim előtt, azok gondolatokat ébresztenek bennük. Minden egyes alkalommal új részleteket fedeznek fel, és ezáltal mindig újat mondanak. Különösen motiváló visszajelzés, amikor valaki azzal keres meg, hogy annyira megszerette egyik alkotásomat, hogy szeretne mellé egy másikat is. Kivételes kegyelemnek tartom, hogy azzal foglalkozhatom, ami kiteljesít. Megfelelő családi háttér nélkül azonban valószínűleg nem tartanék ott az életemben, ahol most. Volt hat-hét év, amikor csak képzeletben alkottam – emberileg nehéz időszak volt. Denisának, a páromnak köszönhetem, hogy nemcsak a munkára, hanem az életre is újra nyitni tudtam. Hatalmas köszönet jár neki, amiért olyan családi hátteret biztosít számomra, amely lehetővé teszi az alkotást, inspirál és motivál. Kilenc éve élünk Csicsón, ahol már beilleszkedtem, barátokra találtam. A páromnak van egy csodálatos virágboltja, egy igazi kis oázis kézműves termékekkel és mindenféle szépséggel. Végtelenül kreatív személyiség, és talán ennek is köszönhető, hogy kapcsolatunk tökéletesen működik. Mellette és neki köszönhetően találtam meg önmagamat.”

Janković Nóra

Jókai ógyallai kötődései
Jókairól az unokahúg emlékiratai nyomán
A nap, amikor minden Jókairól szólt Komáromban
Komárom nélkül nincs emlékév